Az advent valódi jelentése – a nyugalom, az elmélkedés, az adakozás és megnyugvás időszaka. Az advent a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. A legtöbb ember számára ez a rohanás, az ajándékok beszerzésének, a takarítás, a kalácssütés és a készülődés időszaka. Nem szabad megfeledkeznünk azonban az advent valódi, fő küldetéséről. Az advent szó latin eredetű. Az "adventus" jelentése "eljövetel" és a Megváltó eljövetelére utal. Advent tehát a keresztények számára a Megváltó eljövetelére levő várakozás jegyében és a karácsonyra történő lelki felkészülés jegyében telik. Korábban advent alatt szokás volt böjtöt tartani, miután karácsony estéjén naplemente után kezdődött az ünnepi karácsonyi időszak.
Mikor kezdődik advent?
Az advent az egyházi, vagyis a liturgikus év első időszaka és 4 hétig tart. A negyedik adventi vasárnapot december 25-én Jézus Krisztus születésének ünnepe követi. Az első adventi vasárnap lehet a november 27. és december 3. közötti napok valamelyike, így az utolsó vasárnap akár december 24.-re is eshet.
Az advent története
Feljegyzésekből tudomásunk van már az 5. században Ravenne-ben és a 6. században Rómában tartott adventi istentiszteletekről. Sok helyen gyakran eltérő volt a vasárnapok száma, mivel a karácsony előtti advent 4, illetve 6 hétig is tartott. Végül VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Minden adventi vasárnapnak, az első kivételével, megvolt a maga népies elnevezése: bronz-, ezüst- és aranyvasárnap. Az adventi időszakhoz számtalan hagyomány és szokás kapcsolódik. Némelyiket talán te is ápolod otthon. Melyek ezek?
Adventi koszorú és gyertyák
Az advent jelképe, az adventi koszorú négy gyertyájával. Minden adventi vasárnapon meggyújtunk egy újabb gyertyát, melyeknek mindegyike sajátos jelentéssel bír. A koszorún három gyertya lila vagy kék színű, míg egy rózsaszín. Az adventi gyertya jelentése mélyebb spirituális üzenetet közvetít számunkra. A lila az adventi időszak bűnbánatát és megtérését fejezi ki, míg a rózsaszín gyertya az öröm és a boldogság jelképe.
- Az advent első vasárnapján az első adventi gyertyát, egy lila színű gyertyát gyújtjuk meg. Ez a próféták gyertyája, és Jézus Krisztus eljövetelét hirdeti előre.
- Az advent második vasárnapján a második adventi gyertyát, az ún. betlehemi gyertyát gyújtjuk meg, amely a szeretet és a betlehemi jászol szimbóluma.
- Az advent harmadik vasárnapján a rózsaszín, úgynevezett pásztorgyertyát gyújtjuk meg, amely az örömet és a böjti időszak végét ünnepli.
- Végül az advent negyedik vasárnapján az utolsó lila gyertyát, az angyali gyertyát gyújtjuk meg, amely a békét és a nyugalmat jelképezi.
Az adventi gyertyák jelentése így minden adventi vasárnapon segít ráhangolódni az ünnep szellemére.
Szerencsét hozó Borbála
Szent Borbála ünnepéhez (december 4.) kötődik a faágak levágása, melyek karácsonyig kivirágoznak. Leggyakrabban a cseresznyefa ágait vágják le, de erre a célra a gesztenyefa ágai is megfelelnek. A karácsonyra kivirágzó ágak szerencsét hoztak a házra és a hajadon leányoknak esküvőt.
A Mikulás, az ördög és az angyal
A gyerekek kedvelt és egyben félelmetes hagyománya a Mikulás látogatása az angyallal és az ördöggel. A Mikulás a jó gyerekeknek édességet és ajándékot hoz, a rossz gyerekek pedig csak szenet és krumplit kapnak. Vajon honnan is jött eredetileg a Mikulás? Szent Miklós valóban létezett, egy halászcsalád gyermekeként született a mai Törökország területén. Miután árva lett, minden vagyonát szétosztotta a szegények között, ezért vált az adakozás szimbólumává. A ma ismert hagyomány eredete a 10. századi Németországban jött létre.
Csók a fagyöngy alatt
Advent nélkülözhetetlen jelképe a fagyöngy is, mely boldogságot és áldást hoz a családokra. Egy kelta hagyomány szerint a termékenység jelképe is. Aki fagyöngy alatt ad csókot kedvesének, annak szerelme a következő karácsonyig kitart.
Mézeskalács
A mézeszkalács sütését nem lehet kihagyni! Nézd meg a legjobb recepteket a Hello Tesco oldalon! Az advent időszaka elegendő ahhoz, hogy a hagyományos mézeskalácsok karácsonyig megpuhuljanak. A mézeskalács sütésének hagyománya a 12. századig vezethető vissza. Mézekaláccsal a karácsonyfát is fel lehet díszíteni. Az ügyesebbek Betlehemet, vagy mézeskalács házikót és készíthetnek mézeskalácsból.
Adventi naptár
Hogyan tegyük kellemesebbé a Szenteste előtti várakozást? Esetleg a gyerekek által igen kedvelt adventi naptárral, melynek a minden napra szóló klasszikus négyszögletes csokis változatától kezdve egészen a fenyőfa alakú, zsákocskákba csomagolt ajándékos változatáig sokféle formája ismert. A fantáziának itt sem lehet határt szabni.
Nem hagyományos családi adventi naptár feladatokkal
Betlehem
A betlehemi jászol felállítása szintén egy szép karácsonyi hagyomány. Olaszországban például a karácsonyfa díszítése helyett éppen a betlehemi jászol a karácsony szimbóluma.
Karácsonyi kalács
Már a nevéből is látni – a karácsonyi kalács a karácsonyi hagyományokhoz tartozik. Valamikor a pékek véletlenszerűen pénzérméket tettek a karácsonyi kalács tésztájába. A hiedelem szrint az, aki kalácsában pénzérmét talált, a következő év folyamán egészséges volt és a pénzérme gazdagságot jövendölt neki. Szerencsétlenséget jelentett azonban, ha a kalács sütés közben megrepedezett.
Karácsonyfa
Már örülsz a karácsonyfa díszítésének? Ez a szokás a 16. században még pogány hagyománynak számított és a katolikus egyház nem ismerte el. Az első karácsonyfákat a szobákban a csúcsával kötötték a mennyezethez és mézeskaláccsal, masnikkal, szalmadíszekkel díszítették.
Meríts ihletet a karácsonyhoz!
Forrás: vira.czcs.wikipedia.orgceske-tradice.cz
