Ez a weboldal már nincs optimalizálva a(z) Mozilla 5.0 böngészőre.
A weboldal tartalmában vagy egyes funkcióinak működésében hibákat tapasztalhat.
A legjobb élményért kérjük használja az alábbi böngészők egyikét:
A hajdina Közép-Ázsiából származik, nálunk pedig a 12. században kezdték el termeszteni. Energetizáló élelmiszer, magas a tápanyagtartalommal, fogyasztása különösen ajánlott a téli időszakban, illetve edzéshez, fizikai munkához kiváló.
Valójában a Fagopyrum esculentum gyümölcsmagja, ami hasonlít a rebarbarához, ami a keserűfűfélék családjába tartozik. A virágának csodálatos illata van, ami magához vonzza a méheket, akik különleges, intenzív ízű, sötét mézet készítenek a virágporból. Magját viszont a búzához hasonlóan fogyasztják
A hajdina mérete megegyezik a búzaszemek méretével, de tőlük eltérően egyedi, háromszög formája van. Lehet kapni pörkölt és natúr formában, vagy kásaként, amelyből az oroszok hagyományos ételüket készítik. A sima hajdina nagyon finom, míg a pörköltnek sokkal kesernyésebb, kissé a dióhoz hasonló íze van. A magok színe a barna és a rózsaszín között mozog.
A világos és a sötét hajdina dara széles körben elterjedt és sok receptben megtalálható alapanyag. A világosabbat óvatosan, mechanikusan hámozzák, így több tápanyagot tart meg, mint a sötét, amit magas hőmérsékleten pucolnak meg. A világos hajdina sokkal puhább főzés után és kevésbé tartja meg jellegzetes ízét, mint a sötét.
A hajdina kiváló protein, szénhidrát, zsír, kálium, foszfor, vas, magnézium, kalcium, rost, mangán, nátrium, szelén, cink, réz, B-vitamin és pantoténsa forrás.
Ha korábban még soha nem dolgoztunk hajdinával, akkor először olvassuk el, hogyan kell helyesen elkészíteni.
A többi gabonaféléhez hasonlóan a hajdinát is át kell mosni főzés előtt. Ha zavar a kissé kesernyés íze, akkor először forrázzuk le, majd süssük meg egy serpenyőben, mielőtt hozzákezdenénk a főzéshez. Ezután öntsünk rá 1:2 arányban hideg vizet és melegítsük kb. 10 percig, amíg a folyadék forrni nem kezd. Zárjuk el a tűzhelyet és pihentessük egy fedővel lefedve 20 percig.
Vásárlás előtt ellenőrizzük, hogy a boltban nem nedves környezetben tárolták, és hogy a zacskó, amiben van, nem párásodott be. A legjobb, ha a hajdinát hulladékmentes boltokban vásároljuk, csomagolás nélkül, ahol közvetlenül tudjuk ellenőrizni a minőségét.
A hajdinát otthon egy légmentesen záródó üvegben vagy fémdobozban, száraz, hűvös helyen tartsuk. Az egész hajdina akár egy évig is eláll, de a belőle őrölt liszt maximum pár hónapig marad fogyasztható.
A hajdinát lisztté őrölve is megtaláljuk a boltok polcain. Elérhető világos és sötét formában, a sötét változat azonban több tápanyagot tartalmaz. A hajdinában nincs glutén, de gyakran keverik bele a hagyományos, glutént tartalmazó lisztekbe, hiszen remekül segíti a sütést. A tiszta hajdinalisztből sokszor készítenek palacsintát vagy gofrit, ami a lisztérzékenyek kedvenc csemegéje lehet. Csak annyi a dolgunk, hogy a hagyományos receptben kicseréljük a lisztet hajdinalisztre.
Az édes hajdinasütemények szintén nagyon népszerűek. Finomak, gluténmentesek, és azonnal feldobják a hangulatunkat.
Ha kardiovaszkuláris problémákkal küzdünk, ajánlatos minden reggel hajdinakásával indítani a napot. A hajdinakását nagyon egyszerű elkészíteni, csupán 3 összetevőre van hozzá szükségünk, és 10 perc alatt össze is tudjuk dobni. Tápanyagdús, gluténmentes, kiemelkedően egészséges és gyors. Jól hangzik igaz?
A kását hűtőben tároljuk, és elkészítés után maximum 2 napig fogyasszuk.
A hajdina nagyszerű alternatíva köretként, helyettesíthetjük vele a rizst, tésztát vagy tarhonyát. A hagyományos rizottó már nem hoz lázba senkit? Cseréljük fel a rizst hajdinára, és készítsünk hajdina rizottót! Adjunk hozzá friss spenótot, bazsalikomot, fenyőmagot, mentát – ennek a hajdina receptnek nem könnyű ellenállni.
Ha kedveljük a sűrű, gazdag leveseket, adjunk hozzá főtt hajdinát bármelyik zöldségleveshez. Egy ilyen leves kellemesen elterít és felmelegít, ráadásul tele van vitaminokkal, amit meghálál a szervezetünk!
Forrás: koloid.sk, whfoods.com, simpleveganblog.com/