Először is frissítsük fel biológia tudásunkat: a burgonyához és a paradicsomhoz hasonlóan a paprika a burgonyafélék családjába tartozik, csakúgy, mint a padlizsán, a dohány, a goji bogyó valamint a földicseresznye. A felsoroltak mellett azonban rokonságban áll néhány igencsak mérgező növénnyel is, például a nadragulyával, a maszlaggal és a beléndekkel. Nem kell azonban tartanunk a paprikától, hiszen a legveszélyesebb tulajdonsága, hogy esetlegesen kétszer csíp.
A burgonyával és a paradicsommal együtt érkezett kertjeinkbe Közép- és Dél-Amerikából, ahol már jóval a Kolumbusz előtti időkben is termesztették. Brazíliában a mai napig találunk vadon termő fajtákat. A paprika egyaránt felhasználási módra lelt a konyhában és a gyógyászatban. A paprika csípősséget adó anyaga, a kapszaicin, fájdalomcsillapító és szívműködést serkentő, mindemellett kedvező hatással bír a fájós ízületekre.
Paprikát ízlés szerint:
A paprikának több mint 25 fajtája és több száz típusa ismert. Egy fajtának több száz típusa létezik, amelyek ráadásul színben is különbözhetnek. A legtöbb fajta paprikát Peruban termesztik. Európában leggyakrabban a nagy valamint az apró termésű, vastaghúsú, sötétzöld paprikák az elterjedtek. Előfordulhat azonban, hogy kedvenc paprikánkat más országban nem tudjuk beszerezni azon egyszerű okból kifolyólag, mert az adott országban az a bizonyos fajta nem megszokott.
Általánosan megkülönböztetünk édes és csípős, vastag és vékonyhúsú fajtát, szín alapján pedig sárga, zöld, piros, narancssárga, esetleg fehér paprikát. A paprikák színskálája azonban itt nem ér véget, a lilától egészen a csokoládé barnáig terjed. A paprika formáját tekintve is sokrétű lehet. Termései hegyesek, gömbölyűek, szögletesek, kos szarvára emlékeztetőek, csengő, cseresznye és alma formájúak. Az egyes típusok felhasználási módjairól még szót ejtünk a későbbiekben.
A konyhában a paprika minden fajtája széles felhasználási körnek örvend. Néhányra részletesebben is kitérünk a következőkben.
A chili paprika azon túl, hogy jól mutat a cserépben, előszeretettel használatos az ázsiai és mexikói ételekben. Na és persze milyen is lenne a gulyás a csípős chili nélkül?
Használjuk a chili paprikákat nyersen vagy szárítva, esetleg savanyú lében eltéve.
A fehér paprika szlovák paprika néven is ismert. Világoszöld termései fajtától függően lehetnek édesek, de akár kifejezetten csípősek is. Ezen paprika szinte minden ételbe illik, főzéshez a legideálisabb választás.
Édeskés ízével a kápia tökéletes kiegészítője lehet a hidegkonyha remekeinek. Hagyományosan olajban vagy édes-savanyú lében eltett változata ismert, de kiválóan alkalmas sütéshez is.
Az alma paprika almára emlékeztető formája és mérete révén valósággal töltésre és befőzésre teremtetett.
Habár a befőttként eltett kosszarvú paprika elsőre lehet, hogy nem varázsol el bennünket szépségével, cserébe viszont fantasztikus íze kiválóan illik húsételekhez vagy akár a gulyáshoz.
A hideg konyhában jó szolgálatot tesznek a vastaghúsú színes paprikák. Töltve vagy egyszerűen csak felszeletelve is színesebbé varázsolja salátáinkat és hidegtálainkat a hozzáadott sárga, zöld, piros vagy narancssárga, sőt a lila paprika is.
A paprika tüzét ne oltsa vízzel:
A már említett kapszaicin az okozója, ha a paprika elfogyasztása után úgy érezzük magunkat, akár egy tűzokádó sárkány. A természetben ez a csípős anyag távol tartja a paprika nem kívánt fogyasztóit, azonban a madaraknak cseppet sincs ellenére, ők ürülékükkel szétszórják a növény magjait. A kapszaicin a paprika belső erezetében koncentrálódik, mennyisége fajtától függően változó. Habár a fekete bors fogyasztása során is csípős ízt érzünk, a paprikával azonban nem állnak rokonságban. Míg a paprika csípősségét a már említett kapszaicin adja, addig a fekete bors esetében ugyanezért egy piperin nevezetű anyag felelős.
A kapszaicin csípősségét nemcsak a szánkban érezzük, hanem akár a szemeinkben és a nyálkahártyánkon is, ebből kifolyólag a könnygáz sprayek alapanyagaként is hasznosítják. A kapszaicinnek számos pozitív hatása létezik: gyorsítja az anyagcserét, serkenti a véráramlást valamint kedvezően hat az emésztésre. Ha szeretnénk kihasználni a természetes kapszaicin jótékony hatását, ezt hetente háromszori 3-8 darab habanero paprika fogyasztása tenné lehetővé számunkra, amely a világ legcsípősebb paprikái közé tartozik. Kapszaicint legnagyobb mennyiségben a chili paprikák tartalmaznak, az édes kápiában ellenben ez az anyag egyáltalán nem található meg.
A paprikák kapszaicin tartalmát a Scoville skála egységei (Scoville Heat Unit, SHU) határozzák meg. A világ legcsípősebb chili paprikájaként számon tartott Carolina Reaper, más néven a HP22B 2 200 000 SHU-nyi kapszaicint tartalmaz. Összehasonlításképp, a közkedvelt jalapeño paprika 3 000-6 000 SHU, a tiszta kapszaicin pedig 16 millió SHU tartalommal bír.
Elsősegély tipp: Csípős paprikát soha ne öblítsen le vízzel!
Enyhülést hozhat a paradicsomlé, joghurt, vaj, tej, kenyér vagy citrom.
Mi a különbség a piros paprika és a kápia között?
A kápia nem más, mint piros paprika - legalábbis ez az általánosan elfogadott vélemény. A történet azonban korántsem ilyen egyszerű. A kápia kategóriába sorolandóak azon nemesített paprika fajták, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak kapszaicint, termésük nagyobb, színük pedig lehet zöld, sárga, narancssárga és természetesen piros. Ezen felül létezik a Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban ismert kápia, ami viszont Lengyelországban teljességgel ismeretlen: hegyes, édes, szilárd héjú piros paprika, ami nem puhul meg hőkezelést követően sem. Ezen tulajdonságából kifolyólag e fajta tökéletesen alkalmas befőzésre, konzerválásra.
A paprika egészségre gyakorolt gyógyító hatásai:
Kétség sem fér hozzá, hogy a paprika nagyon egészséges, végtére is zöldségről van szó! Hogy pontosan milyen hatással van egészségünkre? Fajtától függetlenül a paprikára igaz, hogy:
- Magas a C-vitamin és rost tartalma, ugyanakkor mindössze 40 kalóriát tartalmaz,
- Magas az antioxidáns tartalma, amelyek fontos szerepet játszanak az emésztőrendszer daganatos megbetegedéseinek megelőzésében,
- Elősegíti az emésztőenzimek képződését a gyomorban, éppen ezért segíti az emésztési problémák leküzdését,
- A csípős paprika enyhe hashajtóhatású,
- Alacsony szén-hidrát tartalma révén bátran fogyaszthatják cukorbetegek és túlsúllyal küzdők is,
- Magas C-vitamin tartalma elősegíti a vas felszívódását és hozzájárul az immunrendszer megerősítéséhez,
- A paprikában található cink és kalcium erősítik a csontokat, az inakat és a fogakat
- A paprika serkenti agyunk és belső kiválasztású mirigyeink működését.
Piros paprika:
A paprikák közül a piros paprika rendelkezik a legmagasabb tápértékkel: 100 gramm piros paprika 89 gramm vizet, 6 gramm cukrot és 2 gramm rostot, valamint kalciumot, cinket, vasat, mangánt, magnéziumot, jódot, A-, C-, K-, E-vitamint, B-vitaminokat és folsavat egyaránt tartalmaz. A piros paprika színét magas béta-karotin tartalmának köszönheti - a napi ajánlott mennyiség 80%-a található benne, amely hozzájárul szemeink egészségéhez valamint bőrünk védelméhez.
Narancssárga paprika:
A sárga és narancssárga paprikák rendelkeznek a legmagasabb C-vitamin tartalommal mindközül, akár a napi ajánlott mennyiség háromszorosát is tartalmazhatják. Túladagolástól a paprika esetében nem kell tartanunk, hiszen testünk a felesleges C-vitamint kiválasztja. A béta-karotin és A-vitamin felelősek bőrünk egészségéért, a szelén és cink támogatják védekezőképességünket, sőt, a sárga és narancssárga paprikák jótékony hatással vannak szívműködésünkre, vérnyomásunkra.
Zöldpaprika:
A piros paprikával összehasonlítva 100 gramm zöldpaprika rosttartalma szintén 2 gramm, ellenben cukortartalma jóval alacsonyabb, mindössze 4 gramm. Jelentős mennyiségű ásványi anyag, például kálium, kalcium, cink, nátrium, magnézium és foszfor; a vitaminok közül pedig C-,A-, E-, K-, D-vitamin, folsav valamint B-vitaminok találhatóak benne. Pozitív hatással van az ellenállóképességre, a szívre, a látásra, de segíti a fogak és csontok megerősítését.
Tipp a felfúvódás ellen: Hogy elkerüljük a paprika okozta puffadást, aprítsuk kis darabokra vagy szabadítsuk meg héjától.
Fogyasszon paprikát terhesség és szoptatás ideje alatt is:
A piros, sárga és narancssárga paprika magas C-vitamin tartalma elősegíti a vas vérbe történő beépülését, így közvetve segít a vérszegénység megelőzésében. A szervezet vashiánya kapcsolatban áll a belső szervek rossz oxigénellátásával, ami különösen veszélyes lehet várandósság idején. Ha azonban rosszullétek, gyomorégés vagy más emésztési probléma üti fel fejét a terhesség előtt vagy akár közben, a paprika étrendbe való iktatásával vigyázzunk, hiszen megterheli az emésztőrendszert. A második és harmadik trimeszter alatt viszont már kicsi a valószínűsége bármilyen paprika okozta emésztési problémának.
Szoptatás ideje alatt is ajánlott a paprika fogyasztása, hiszen pozitív hatást gyakorol a babára és a mamára – összetevőinek köszönhetően segíti a vérképzést, védi a bőrt, erősíti a szív- és érrendszert, nem utolsó sorban közvetve ellátja a babát C-vitaminnal, ami hozzájárul a fejlődő szervezet ellenállóképességének erősítéséhez.
Mikor ehet a baba paprikát?
Ahogy már említettük, a friss paprika fogyasztása jobban megterheli az emésztést, mint egyéb zöldségeké. Ebből a tulajdonságából kifolyólag a baba számára az első tizenkét hónapban kizárólag anyatejen keresztül ajánlott a fogyasztása. Egy éves kor után viszont bátran adhatunk paprikát a gyermeknek. Jó választás lehet az édes ízű piros paprika, amelyet számos praktikus módon felszolgálhatunk. A paprikával való ismerkedés céljából adjunk a gyermeknek rágcsálni egy szelet piros kápiát. Idősebb gyerekeknek a lehető leggyakrabban adjunk paprikát, legfőképp nátha és influenza időszakban. C-vitamin tartalma magasabb a narancsénál, ráadásul nem tartozik az allergének közé.
A paprika és a fogyás: 5 érv, miért fogyjunk paprikával
Fogyni talán nyáron a legkönnyebb, hiszen körülvesz bennünket a sok friss, szezonális zöldség, amelyek szó szerint csábítják az embert színes saláták készítésére telis-tele egészséges falatokkal. Saláták készítésekor semmiképp se feledkezzünk meg a paprikáról.
A paprikát mindenképp iktassuk be fogyási programunkba a következő okokból kifolyólag:
- Alacsony kalóriatartalmú, 100 grammban mindössze 84 kJ energia van,
- Alacsony keményítő tartalmú, mindössze 4 grammnyi található 100 gramm paprikában, ezért korlátlan mennyiségben fogyasztható.
- A csípős paprika, főleg a chili, kapszaicint tartalmaz, ami segíti a hőképzés folyamatát – testünk több hőt képez, ezáltal felgyorsul az anyagcsere valamint a zsírégetés.
- Temérdek recept létezik a paprika készítésére, használhatjuk hidegen, melegen, sülve, főve, befőzve…
- Chips helyett nassoljunk paprikát televízió nézés közben, sőt, édes paprika fogyasztásával csillapíthatjuk édesség utáni vágyunkat.
A paprika termesztés alapjai:
termeszthető erkélyen is
A méltán népszerű paprika és paradicsom minden kert alapját képezi. A paprika jól érzi magát a humuszos talajban, ezért ha nyáron gazdag paprika termést szeretnénk, ősszel trágyázzuk a paprika helyét istállótrágyával, valamint alkalmazzunk szuperfoszfátot vagy kálium-szulfátot. A paprika jól érzi magát egy nagyobb cserépben az erkélyen is. Ebben az esetben azonban kerti föld helyett használjunk speciális szubsztrátot kifejezetten paradicsom illetve paprika termesztésre. A kerti föld kártevőket, betegségek csíráit valamint gyomnövények magjait tartalmazhatja, amelyek a cserepes paprika elgombásodásához vezethetnek.
Magok elültetésével neveljünk paprika palántát az ablakpárkányunkon. Februártól márciusig ültessünk 1-2 paprika magot táptalajjal töltött szaporítóládába. Erre a célra azonban használhatunk üres műanyag poharakat vagy tojástartót is. Az újrahasznosított papírból készült edénykék elültethetőek a növénnyel együtt, hiszen a földben szétbomlanak. Az ültetés során a magot vékony réteg földdel fedjük, majd öntözzük meg elegendő mennyiségű állott vízzel. Használjunk porlasztót, úgy a mag nem úszik ki a táptalaj felszínére. A szubsztrátot tartsuk nedvesen, hiszen a fiatal növények rendkívül érzékenyek a vízhiányra. A kiültetésre alkalmas palánták jellemzően:
- 10-20 cm magasak,
- 5 mm szárvastagságúak,
- 10 kifejlett levéllel rendelkeznek,
- Jól fejlett gyökérzetűek.
A paprika palántákat május második felében ültessük ki, hogy a fiatal növényeket ne roncsolják esetleges fagyok. A palántákat 30 x 60 cm-es sor-és tőtávolságban ültessük vízzel töltött gödrökbe vagy barázdákba, majd lazán fedjük őket földdel figyelve a gyökér fedésére. Hogy elkerüljük a kiszáradást és a gyomnövények szaporodását, fedjük a paprika palántákat agro textíliával vagy fóliával.
Rendszeresen öntözzük a növényt, főként a reggeli órákban, amíg hűvösebb a talaj. Öntözéshez használjunk állott vizet, így elkerülhetjük, hogy a növény hőkülönbség okozta sokkot szenvedjen. A paprikák közeléből rendszeresen távolítsuk el a gyomnövényeket valamint porhanyósítsuk a talajt.
A paprikát különösen kedvelik a betegségek és a kártevők is. A kártevők közül leggyakrabban moly-és levéltetvek, atkák és fonálférgek fenyegetik. Kiszívják a nedvet a növényből és betegséggel fertőzik, melynek következménye lehet a paprika bokrosodása, a paprikalevél elszalagosodása, vagy a paprika mozaik (tabacco mozaic). A paprikát veszélyeztethetik gombás megbetegedések, ilyen a levélfoltosodás vagy a bogyórothadás. Ezen betegségek megelőzésének egyik módja, hogy a paprikákat egymást követő két szezonban ne ültessük ugyanazon területre. A kártevők elleni védekezésben hatásos segítséget nyújthatnak a permetanyagok.
A száraz foltok a paprika termésén jórészt fiziológiai eredetűek, a rendszertelen öntözés valamint a nem megfelelő tápanyagfelvétel következményei, leginkább a szén-monoxid és a kálium túlzott jelenlétével kapcsolatosak, amelyek gátolják a kalcium beépülését. A száraz foltosodásra érzékenyebbek a vékonyhúsú, világos fajták.
Amint megjelennek az első paprikatermések, trágyázzuk a növényt nitrogénműtrágyával. Egy hónap elteltével ismételjük a trágyázást. A deformált terméseket mihamarabb távolítsuk el a növényről, ezzel elősegítjük az új termések növekedését. A paprika termései akkor érettek, ha jellegzetes formájuk, nagyságuk, színük van, fényesek és szilárdak.
A gyakorlott kertészek eltávolítják az első virágot, aminek köszönhetően a paprika egyenletesen hoz majd terméseket.
A paprika százféle felhasználása
A konyhában a paprika nagy népszerűségnek örvend, mert:
- Hidegben sokáig friss marad
- Kissé aszott állapotban is felhasználható, miközben az íz mit sem változik
- Felhasználható hidegen illetve melegen is
- Salátában
- Krémekben
- Levesekben, szószokban
- Húshoz
- Zöldséges fogásokban, mint például a töltött paprika vagy a lecsó
- Sülve
- Olajban eltéve
- Konzerválva
- Töltve és befőzve
- Fagyasztva
- Szárítva
- ÉrlelvFagyasztott paprika
Habár az összes paprikafajta alkalmas fagyasztásra, legjobb azonban a vékonyhúsú. Fagyasztott paprikát viszont ne olvasszunk ki, különben vizessé, ízetlenné válik. Fagyasztott állapotban használjuk levesekben, húsételekben, lecsó készítéséhez, vagy gulyáshoz.
A megtisztított paprikát daraboljuk fel majd fagyasszuk le, de készíthetünk töltött paprikát is, amit főzetlenül a fagyasztóba rakunk.
Szárított paprika
Vékonyhúsú és chili paprikák tökéletesek szárításra. Szárított paprikából készül a paprika pehely, a darált piros paprika, de egészben is előfordulnak szárított chili paprika formájában. A szárított paprikát fűszerként használjuk, általában húsételekhez.
Tipp: csípős vagy chili paprikát ajánlatos kesztyűben feldolgozni.
Savanyú paprika
Befőzésre legalkalmasabbak a kis és közepes méretű paprikák, ill. a vékony, hosszú típusok. Édes-savanyú lében eltéve legízletesebb a pfefferóni, kosszarvú, chili ill. alma paprika. A paprikát más zöldségfélékkel együtt is savanyíthatjuk.
Töltött savanyú paprika
Töltött savanyú paprika elkészítéséhez leginkább az alma paprika használatos. Vágjuk le a paprika felső részét, távolítsuk el magházát, majd töltsük meg aprított káposztával. Öntsük nyakon az előre elkészített édes-savanyú lével, végül sterilizáljuk.
4 recept a legjobb töltött paprikára
Ha azt kérdeznénk, a paprika mely elkészítési módja a legkedveltebb, túlnyomó részben a töltöttet választanák! Az egyik legkedveltebb paprika alapú étel minden kétséget kizárólag a töltött paprika. Az alábbiakban összeválogattuk a legjobb töltött paprika recepteket, amelyek között mindenki találhat olyat, amilyet még sosem készített, de szívesen kipróbálna.
Sütőben sütött töltött paprika
Elkészítése pofonegyszerű. A paprikát megtöltjük kedvenc töltelékünkkel, sütőlapra helyezzük, majd nyakon öntjük 1:1 arányban vízzel hígított paradicsompürével, esetleg passzírozott paradicsommal. A kész töltött paprikákat 25 percre 200°C-os előmelegített sütőbe helyezzük. Az idő elteltével paprikáinkat megforgatjuk, majd ismét 25 percig sütjük. Végezetül grill fokozaton pár perc alatt készre pirítjuk őket.
Paleo töltött paprika
A paleo töltött paprika ezen étrend alapjait követvén rizs nélkül készül. A darált húst az apróra vágott hagymán megpirítjuk, majd a keverékhez hozzáadunk áttört fokhagymát, tojást, majoránnát és köményt. A húsos töltelékkel megtöltjük az előkészített paprikákat majd az egészet paradicsom szószban készre főzzük.
Sajttal besütött töltött paprika
Hosszában félbe vágjuk a piros, sárga vagy zöld vastaghúsú paprikáinkat, kiszedjük a magházat és az erezetet, de a kalapot fent hagyjuk, hogy a paprika felek csinosak maradjanak. Elkészítjük a húsos tölteléket – darált marhahúst sóval, fokhagymával, darált feketeborssal, provence-i fűszerkeverékkel ízesítjük, majd hozzáadjuk a tojást. Ízlés szerint adhatunk hozzá zsemlemorzsát, rizst, quinoát, cukkinit, hajdinát, bulgurt, ezt követően a kész keverékkel betöltjük a félbe vágott paprikákat. Öntsünk alá húslevest vagy paradicsom szószt, süssük 200°C-on 25 percig. Szórjuk meg reszelt sajttal és pirítsuk további 5-8 percig. Kenyérrel tálaljuk.
Olajos paprika
Az olajos paprikát kápiából készítjük. Egy liter édes-savanyú léhez adjunk fél deci olajat, majd az egész vagy feldarabolt kápiákat öntsük nyakon a forró olajos öntettel. A paprikákat mindezek előtt elősüthetjük, de tölthetjük sajttal vagy fűszerekkel.
