Minden, amit a komposztálásról tudnia kell

Élelmiszerek és megtermelt növények alkotják csaknem a felét annak, amit a szemétkosárba dobunk. Minden háztartás évente átlagban megközelítőleg 1000, még fogyasztható élelmiszeripari terméket dob ki. A komposztálás az újrahasznosítás természetes módszere, melyhez elegendő a kert. Ez a módja annak, hogy a gyümölcs-, zöldség- és kerti hulladékból sötét, finom állagú és különlegesen hatékony tápanyagot nyerjünk a talaj számára. A komposztnak sok előnye van:

• pénzmegtakarítás, mert kevesebb a hulladék kihordásával és a vegyi trágyáért járó költség
• segít a kertekben és az otthoni növényeknek
• növeli a talaj minőségét és a kert élettartamát
• vizet takarít meg, mert a talajban megköti a nedvességet
• a hulladék-újrahasznosításnak köszönhetően hasznos a környezet számára
• értékes organikus (szerves) tartalékokat biztosít
• csökkenti a növények betegségeit és kártevőit
• elősegíti a szerves anyagokat lebontó hasznos baktériumok és gombák termelődését, tápanyagokban gazdag humuszt képez
• csökkenti a metán és a széndioxid emisszióját
• tápanyag-összetevőket képez.

Hol komposztálhatok?

Minden kertben hasznos a komposztálás. Ahhoz viszont, hogy sok komposztot termeljen, nem szükséges sem hely, sem kert. A komposztáló edényt, illetve ládát megvásárolhatja, vagy saját maga is elkészítheti. Faanyagú komposztálót készíthet deszkákból, vagy impregnált gerendákból, melyeket úgy helyezzen el, hogy a komposzt levegőzhessen. Az edények képesek megtartani a meleget és a nedvességet, s a komposztot gyorsabban állítják elő, de a nyitott (semmiben sem elzárt) halom is végül komposzttá változik. Valamennyi, a boltokban kapható edénynek alkalmasnak kellene lennie a komposzt előállítására, ha véd az esőtől, képes megtartani egy kis meleget, lehetővé teszi a drenázst és bejuttatja a levegőt. A komposztáló edény ideális mérete valamivel több, mint 1 köbméter. Az ennél kisebb komposztálók sokkal kevésbé hatékonyak. A több fázis miatt több edény, vagy halom használata ajánlott.

A nyílt halomban történő komposztálás a legegyszerűbb módszer és a biológiailag lebomló anyagok rétegekben való elhelyezését jelenti. Fontos, hogy a komposztálás helye ne legyen kitéve extrém hőmérsékletnek és nedvességnek, mert a hulladékot komposzttá változtató mikroorganizmusok (baktériumok és gombák) az állandó életfeltételeket kedvelik.  A komposztálónak jól száradó, szélvédett helyen kellene lennie, és ott, ahol nem éri közvetlenül a nap. A komposztálót helyezzük árnyékos helyre, ehhez gyakran a kert egy része alkalmas. A kiválasztott hely legyen magaslaton, hogy az esővíz ne öntse el a keletkező komposztot.  

 Tanács: A bodzabokor természetes akadályt jelent a szerves anyagok lebomlásakor keletkező szagoknak, ezért kitűnő megoldás a komposztáló közvetlen szomszédságában elültetni.

Mikor komposztáljunk?

 Egész év folyamán lehet komposztálni, ha rendelkezésünkre állnak a megfelelő anyagok otthon, vagy a kertben. A komposztáló helyeket általában tavasztól őszig hozzák létre, tehát plusz fokos nappali hőmérsékleteknél. A komposzt számára a legmegfelelőbb idő azonban a késő nyári, vagy a kora téli időszak.

A komposzt készítéséhez szükséges négy alapvető alkotórész:

Nitrogén, szén, levegő és a víz. Együtt alkotják a megfelelő környezetet a mikroorganizmusok számára, melyek gyorsítják a lebomlási folyamatot.

A komposztálás módszerei

Mielőtt megkezdené a komposztálást, tudatosítania kellene, hogy kétfajta komposztálás létezik: passzív (hideg) és aktív (meleg).  A passzív komposztálás a kerti biohulladék, vagy a kidobott szerves hulladék gyűjtésén alapul, melyet a komposztálóba rakunk. Az ilyen hulladék lebomlási ideje hat hónaptól két évig terjed.

A meleg komposztálás gyors folyamat – meleg időjárás esetében egy – három hónap alatt nyerhetünk komposztot.

Komposztálás – hogyan kezdjük?

Nyáron akár két-három hét leforgása alatt is készíthetünk komposztot akkor, ha a levelek és egyéb anyagok apróra vannak darálva, vagy aprítva, a jó levegőztetés miatt gyakran megforgatjuk, s ha biztosítva van a megfelelő nedvesség és a nitrogén. Általánosan elterjedt módszer a két-három hét folyamán a halom heti egyszeri átrakása, majd ezután egyszer havonta, mindaddig, amíg a komposzt eléri a használatra megfelelő állapotot. Az ilyen halom létrehozása után a munka legnagyobb részét már elvégzi a természet maga. Az ön feladata a nyersanyagok elkeverése oly módon, mely elősegíti azok lebomlását.

1. Ha saját halmot szeretne létrehozni, várja meg, amíg ehhez elegendő nyersanyaga lesz. Ha a földön készíti, először tegyen a földre néhány ágat a levegő bejutása érdekében. Keverje össze a vizes zöld összetevőket a száraz, barna hulladékkal, mely a nitrogént biztosítja. A zöld és a barna réteget felváltva rakja.  
2. A halmot rendszeresen nedvesítse vízzel, mindaddig, amíg nedves, kinyomott szivacsra emlékeztető állaga nem lesz. De ne vigye túlzásba, mert ellenkező esetben halmocskájában a mikroorganizmusok megfulladnak. Ha ez megtörténik, humuszképződés helyett komposztja elrohad. A hőmérsékletet ellenőrizze hőmérővel, hogy biztos legyen abban, hogy a bomlási folyamat megfelelően zajlik, vagy egyszerűen csak dugja be kezét a közepébe. Komposztjának melegnek kellene lennie.
3. A vegetációs időszakban úgy engedhet a halomba levegőt, hogy egyszer hetente megforgatja. A komposztot akkor a legmegfelelőbb forgatni, amikor a belsejében érezhető a meleg, vagy amikor hőmérőnk 50-60°C-ot mutat. A halom átkeverése meggátolja az anyag halványodását és a kellemetlen szagok keletkezését. A rétegek a zöld és a barna anyagok egyenletes eloszlatására szolgálnak az egész halomban, ezért alaposan kell átkeverni.
4. Amikor a komposzt már nem termel hőt, föld- vagy erdőillatot áraszt, barna vagy fekete, száraz és finom állagú, teljesen elkészült. Minden ültetéskor tegyen az ágyásba vagy a virágcserépbe körülbelül 10 cm komposztréteget és növényei boldogok lesznek.

Hogyan javítsunk a komposztálón?

 A komposztálás eredménye olykor nem egyezik elvárásainkkal. Mit kezdjünk a gyenge hozammal vagy a kellemetlen szaggal?

A vizes, nyálkás és büdös komposzt oka gyakran a kevés levegő bejutása, vagy a sok víz. Takarja le a halmot, hogy megvédje az esőtől és tegyen bele több barna hulladékot, például aprított fahulladékot, szalmát, vagy a papírt.

Ha száraz és rostos enyhe rothadással, annak az oka általában az alacsony nedvességtartalom és a nagy mennyiségű barna anyag. Tegyen hozzá több zöldhulladékot és vizet. Esetleg minden réteg komposztra tegyen friss trágyát.

Legyek: A megfelelően elhelyezett komposztálók nem vonzák a legyeket, de ha észreveszi őket, ellenőrizze, hogy a konyhai hulladékot takarja-e a kerti hulladék, valamint azt is, hogy nem túl magas-e a komposztáló nedvessége, amit az elégtelen levegőmennyiség okoz.   

Mit lehet komposztálni?

 Mit dobhatunk a komposztálóba? Nagyrészt konyhai és kerti hulladékot, mint például a gyümölcs- és zöldségmaradékok, növénymaradványok, aprított tojáshéjak, kávé- és teaüledékek, élősövény ágai, föld a virágcserepekből, gyomok föld feletti részei, vagy tiszta papír.  

Barna hulladék (szén forrás):

Gyapjú- és pamutrongyok, a szárítóból vagy porszívóból származó szennyeződések, dióhéjak, hamu a kályhából (fahamu), fűrészpor, széna, szalma, levelek, ágak, otthoni növények, elhasznált föld a virágcserepekből, apróbb újságpapír, kartontekercsek, tiszta papír.

Zöldhulladék (nitrogén forrás):

Nyers és főtt gyümölcs és zöldség, kenyér és magok, kávészemek és üledék, lekaszált fű, filteres teazacskók, haj, szőrök, csirke-, nyúl-, tehén- és lóürülék.

Tanács: Kétszer is gondolja meg, hogy beleteszi-e a házi komposztba a hagymát és a fokhagymát. Úgy tartják ugyanis, hogy ez a zöldség nem jó a földigilisztának, mely fontos alkotórésze kertjének. 

 ...és mit nem?

 A komposztba tett néhány összetevő nemcsak nem hasznos kertjének, de kellemetlen szagok forrása is lehet, valamint vonzza az állatokat és a kártevőket is. A komposztba nem rakunk konyhai húsmaradékokat, tejtermékeket, péksüteményt, kalácsokat, olajat, zsírokat, emberi ürüléket, sem háziállatok ürülékét (sem szennyezett almot), fertőzött kerti növényeket, nyomás alatt megmunkált fűrészport és fadarabokat, építési törmeléket, szemetet a porszívóból, alumíniumot, cinket és egyéb fémeket, üveget, tojássárgáját és fehérjét, zsírt, zsíros termékeket, tengeri herkentyűket, használt pelenkát, műanyagokat, zöldség- és gyümölcscímkéket, gyomok gyökereit, szénhamut, gyújtóst, festett és  impregnált fát.

 A házi komposztálás ideje!

 A házi komposztálás témájáról szóló mai téves elképzelések szerint ez egy nagyon komplikált folyamat, kellemetlenül büdösít és szennyeződések forrása. Mindez igaz lehet, ha valaki helytelenül komposztál. De a helyes komposztálás valójában nagyon egyszerű: a szerves anyagokat és a kevés földet fokozatosan rétegezi egy keveréket képezve, mely humusszá változik. Ezután a komposzt segítségével feljavíthatja virágoskertjét, füvét, megetetheti vele a zöldséget, sőt ennél is többet tehet! A biológiai úton lebomló hulladék az összes hulladékmennyiség megközelítőleg 70%-át alkotja. Ha komposztálóba kerül, akkor a hulladék akár 95%-át vagyunk képesek osztályozni, mely az ételmaradékok leválasztása után marad. A komposztálás környezetünk számára a legjobb módszer a konyhai és kerti hulladékok feldolgozására. A komposzt az ingyen természetes trágya forrása, amit kertünkben és virágládáinkban a talaj minőségének javítására használhatunk fel.