A boltban kapható kenyerekben sajnos gyakran fordul elő a kelleténél több mesterséges ízfokozó és tartósítószer és sokszor nem olyan jó minőségű, mintha mi készítenénk el otthon. Kezdjünk egy egyszerűbb recepttel, ha egyszer megérezzük a saját kenyerünk ízét, többé nem akarjuk majd a boltban beszerezni és hamarosan olyan profin fogunk kenyeret sütni, mint egy pék.
Kovászos kenyér - "egy véletlen" Egyiptomból
A házilag készített kovászos kenyér egyszerű receptje az ókori Egyiptomból származik, ahol véletlenül fedezték fel. Ebben az időben a házi kenyér csak vízből és lisztből állt, mígnem egyszer véletlenül valaki kint felejtette a tésztát a napon, aminek köszönhetően elkezdett megemelkedni. Szerencsére nem dobták el az értékes tésztát, hanem megpróbálták megsütni és egy szép magas, ropogós héjú kenyeret kaptak végezetül.
A kovász, savanyított gyümölcsök és zöldségek, a sör és az érlelt sajtok voltak az első eljárások, amelyek során a mikroorganizmusokat használták a konyhában, a kereskedelmi élesztőt csak a második világháború óta használják.
Amint az élesztőt elkezdték használni, szó szerint sokkolta a háziasszonyokat ugyanis az élesztő miatt a sütemények, kenyerek néhány órán belül készen álltak a fogyasztásra. Az egyetlen hátránya, hogy az élesztő alapú kenyér nem annyira gazdag tápanyagokban, mint az, amely 12–24 órán keresztül erjed.
Mi a kovász?
A kovász egy erjedési folyamat során keletkező szerves anyag. Ennek során az enzimek a keményítőt egyszerű szénhidrátokra - glükózra és maltózra - bontják le. Természetes élesztőgombák és tejsav-, ecetsavbaktériumok felszaporításával készül, ez a kenyerek úgynevezett előtésztája.
A kovászos kenyér a szervezetünk számára előnyös baktériumokban gazdag, akár 60 féle különböző baktérium van benne, míg egy átlagos probiotikum nagyjából 12 félét tartalmaz.
A kovászos kenyér előnyei:
- a házi kovászos kenyérnek nagyon finom, erős illata van
- magasabb tápértékkel rendelkezik
- erősebb és kisebb térfogattal rendelkezik, mint az élesztős kenyerek
- alacsonyabb a glikémiás indexe
- tovább friss marad
- antibiotikus hatással rendelkezik
- erősíti a bél mikroflóráját
Szívesen készítene otthon kovászos kenyeret? Adunk néhány tippet!
Sütőipari élesztő
Az élesztőben friss baktériumok képződnek alkoholos erjesztéssel, amelyek szükségtelenül elpusztítják az organizmusokat, ezért az emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek nem ajánlott élesztőt fogyasztani. Sokan tévesen azt gondolják, hogy glutén intoleranciában szenvednek, de csak élesztőt kell lecserélniük házi kovászra.
Tönköly kenyér
Napjainkban a tönkölyből készült kenyerek legalább olyan népszerűvé váltak, mint a kovászos társaik. A tönkölybúzát egyébként már évszázadokkal előbb termesztették, mint a többi búzafajtát, de sajnos még most is kevésbé ismert, mint a közönséges búza.
A tönkölykenyér magas fehérje tartalmú, jelentős tápértékkel rendelkezik, gazdag B-, A- és E-vitaminban. Magas gluténtartalma miatt kiváló sütési tulajdonságokkal rendelkezik és a tönkölykenyér hosszú ideig friss marad. Ha azonban helytelenül tároljuk, akkor rövid idő alatt megromlik.
A tönkölymagot dupla héj fedi, ezért jobban védve van a külső szennyeződésektől és környezeti hatásoktól. A tönköly ráadásul erősíti az immunrendszert és védi a testünket a különböző fertőzésektől.
Sós aprósütemények, pékáruk
Amint elkezdünk sütni, meglátjuk, hogy nemcsak a házi kenyér fogja elragadni a szívünket, mivel ugyan számtalan sós sütemény kapható a piacon, a legfinomabb mégis a házi készítésű.
.jpg)
Milyen más pékárukat készíthetünk el otthon?
A Baguette egy olyan kenyér, amely Franciaországból származik, akár egy méter hosszú is lehet, és súlya átlagosan 250 g. A bagetteket főleg szendvicsekhez vagy falatkák elkészítéséhez használják, Franciaországban ezek a reggeli fontos része, vajjal, lekvárral vagy kávéhoz, esetleg kakaóhoz is fogyasztják.
A Bruschetta egy sült vagy pirított kenyér paradicsommal, bazsalikommal és fokhagymával. Olaszország középső részéből származik, már nagyjából a 15. század óta ismert és közkedvelt étel.
A Ciabatta (ami olaszul papucsot jelent) egy fehér olasz kenyér, melyet sima búzából vagy kenyérlisztből, élesztőből és olívaolajból készítenek. A Ciabatta melegen, olívaolajjal a legfinomabb.
A zsemlék nagyon népszerű pékáruk Közép-Európában, átlagos súlyuk mindössze 40 gramm. Mire van szükség az elkészítésükhöz? Mindössze fehérlisztre, ivóvízre, élesztőre, disznózsírra, sóra és búzadarára.
Hallott már valaha a paleo étkezésről, de fogalma sincs róla, hogyan lehetne kenyér nélkül élni? Próbálja ki a paleo kenyeret.
Forrás: dodomacnosti.sk, zdravepecenie.sk
