Baba ez vagy szél?
Babája mozgását 16 hetes kora körül kezdheti érezni. Lehetséges azonban, hogy először nem ismeri fel, hogy a remegő vagy bugyborékoló érzés annak a jele, hogy babája mozog. Eltarthat egészen a 22. hétig, mire megjönnek ezek az érzések, tehát ne aggódjon, ha négy hónapos várandós, és még nem érezte őket. A babák hét-nyolc hetes korukban kezdenek el mozogni a méhben, jóval azelőtt, hogy édesanyjuk érezné a remegést. Kilenc hét után a karok és a lábak mozognak, és a 1. hétre a baba egyik oldalról a másikra mozgatja a fejét, tud nyújtózkodni és ásítani. A 12 hetes vizsgálatnál valószínűleg látta, milyen élénk a babája. A várandósság 20-24. hetében nő a baba aktivitása. Elkezd rugdosni, forogni, még csuklik is! Ekkorra aktivitási mintázat figyelhető meg, a baba bizonyos időszakokban pihen, máskor aktív (gyakran éjszaka!).
Miért nem érzem a baba mozgását?
A méhlepény, amely a méhfalhoz kapcsolódik és az anya várandóssága alatt biztosítja babájának a tápanyagokat, úgy helyezkedhet el, hogy akadályozza az anyát, hogy érezze a baba korai mozgásait. Ez teljesen gyakori, és nem kell aggódni miatta. Az, hogy hol található a méhlepény a méhben, rendszerint ultrahangos letapogatással állapítják meg kb. a 20. héten. Lehetséges, hogy napközben szaladgál, és mozgás közben babáját álomba ringatja. Tehát lehetséges, hogy nem érzi, hogy babája mozog, amikor csinál valamit vagy rögtön a megpihenés után, akkor van több aktivitás, amikor a baba felébred. Amint állapotossága előrehalad, megszokja babája egyedi mozgásmintázatát. A hatodik hónap után nem javasoljuk a mozgások számolását, illetve annak feljegyzését, hogy hányszor rúg a baba, mert a mintázat változásának hatására valószínűleg aggódni fog. Ha a babát nem érezte néhány órán keresztül, megpróbálhat hangos zajt kelteni, aminek hatására a baba gyakran megmozdul, vagy igyon a pohár hideg vizet – a hőmérséklet változása gyakran ösztönzi a mozgást.
Mi a teendő, ha aggódik?
Ha kevés mozgás van az állapotosság 17-20 hetében, még korai aggódni. 10-13 hetes korban végzett első ultrahangos vizsgálata mutatta, hogy állapotossága normálisan alakul. Ha azonban a 20. hét előtt aggódik, hogy nem érzi babája mozgását, különösen ha nem érzi jól magát, forduljon orvosához vagy szülésznőjéhez.
Hol van a méhlepény?
Elöl fekvő méhlepény
A méhlepény rendszerint a méh hátulsó részén tapad meg, közel a gerincoszlophoz. Ha azonban a lepény a méh elülső részén található, ez ’elöl fekvő méhlepény’ néven ismert állapot. Elhelyezkedése a terhesség késői szakaszáig elnyomhatja a baba mozgásait. A terhesség előrehaladtával, amint a méh megnagyobbodik, az elöl fekvő méhlepény gyakorta hátrébb húzódik.
Mélyen fekvő méhlepény
A terhesség korai vagy középső szakaszában a méh alsó részében, a méhnyaknál fekvő méhlepény a terhesség későbbi időszakában rendszerint feljebb kerül, és nem okoz semmi problémát. Ha azonban a méhlepény a terhesség vége felé a méhnyak közelében vagy a méhnyakon marad, szüléskor problémát okozhat. Ha eltakarja a méhnyakat, a viszonylag ritka állapot neve ’placenta praevia’ (elöl fekvő méhlepény). Azt a nőt, akinél elöl fekvő méhlepény állapota áll fenn, a terhesség későbbi időszakában figyelemmel követik, hogy az állapota biztosan ne okozzon problémát. A méhlepény helyzetét a terhesség alatt gondosan figyelemmel követik, úgyhogy az esetleges problémákkal előre lehet foglalkozni. Ha elöl vagy mélyen fekvő a méhlepénye, próbáljon meg nem aggódni. Az egészségügyi szakértők a terhesség alatt végzett ultrahangos vizsgálatok során megkapják azokat az információkat, amelyek a problémák kezeléséhez szükségesek, hogy babája biztonságosan a világra jöhessen.
