Egy kisbaba varázslatos. Megszületik ebbe a világba, ahol számára minden új, és melyben legtökéletesebb kísérői a szülei. Eleinte teljesen védtelen, de egy év leforgása alatt hihetetlen fejlődésre képes!
Az első hónap
A csecsemő az első hetekben ösztönösen reagál környezetére: szemeit a fény irányába mozgatja, ha erősebb zajt hall, kezei és lábai kinyújtásával reagál, és ha megsimogatja arcocskáját, elfordítja a fejét és nyitogatja a száját. Kommunikációjának egyetlen módja a keserves sírás, mellyel azt akarja kifejezni, hogy : „Éhes vagyok, egyedül érzem magam, fázok, melegem van, ki kell cserélni a pelenkát.“ Vegye őt fel, amikor sír, nem kell attól tartania, hogy elkényezteti. Nem azért sír, hogy Önt mérgesítse, egyszerűen csak nem tudja magát másképpen kifejezni.
A második hónap
Végre valamilyen emóció! A kisbaba ugyanis mosolyogni kezd, amint meglátja anyukája arcát. Anyu és apu figyelmét az első hangok produkálásával akarja elérni. Ösztönzésre van szüksége – arra, hogy beszélgessünk vele, megöleljük és minél több szeretetet kapjon tőlünk. A szülők aktív jelenléte alapvetően fontos, mivel általuk értelmezi az őt körülvevő világot.
A harmadik hónap
Érdeklődik az őt közvetlenül körülvevő tárgyak iránt, a hangok irányába fordul. Legnagyobb figyelmét a vizuális ingerek kötik le: lelkesen figyeli a mozgó tárgyakat és az élénk színeket. Ha ujjával megérinti a tenyerét, a kezét ökölbe szorítja. Ennek a reflexnek a megfigyelésével értékelik az orvosok az első hónapok pszichomotoros fejlettségi szintjét.
A negyedik hónap
A csecsemő már bámulatosan megtartja a fejecskéjét és nézegeti a kezeit, mozgatja a tárgyakat és megfogja őket. Gyakran nevet, érdeklődik az emberek iránt és nem szereti az egyedüllétet.
Az ötödik hónap
Többféle hangot ad ki és ezzel örömmel kísérletezik, szereti önmagát hallgatni. Képes megfogni a tárgyakat, melyeket a szájába rak. Visszamosolyog azokra, akik rámosolyognak, és nem titkolja lelkesedését, ha meglátja a cumisüveget a tejjel. A csecsemő még mindig védtelennek érzi magát és a biztonságérzetet szüleitől várja. Gyöngédségre van szüksége, és fontos, hogy nyugodt maradjon, ha valami történik – például az összekakilt pelenka láttán.
A hatodik hónap
Már képes teljesen a hasára fordulni és egyedül átfordulni. A mozgástár egyéb készségekkel bővül – kezébe fogja az üveget, egyik kezéből a másikba átteszi a tárgyakat és szülei felé nyújtogatja a kezét, hogy vegyék őt fel. Kevésbé érdeklődik a kezei iránt és lábai felé nyúlkál, azt rakja a szájába. További örömet jelentenek a már nyomakodó első fogak, emellett azért valószínűleg néhány álmatlan éjszaka vár majd önökre.
A hetedik hónap
A szülők ebben az időszakban észlelik a legrohamosabb fejlődést. A csecsemő fejlett izomzatának köszönhetően képes segítség nélkül ülni. Képes arra, hogy hason fekve felemelje a törzsét, vállára támaszkodjon és így nyújtózkodjon a tárgyak után, melyeket el akar érni. Annak ellenére, hogy szavainak még nincs értelme, mindig többet megért abból, amit mondunk neki, s mivel hallgatni akar minket, mindig válaszolnunk kellene, ha kommunikálni akar velünk.
A nyolcadik hónap
A csöppség már mindkét oldalára át tud fordulni és szívesen játszik a földön. Próbálkozik világosan kifejezni az érzéseit és fél az ismeretlen emberektől, sőt az a normális, ha elsírja magát. Ez a félelem elmúlik akkor, ha az ismeretlen ember lassan közeledik felé, a nevén szólítja és kedves hangon beszél hozzá. Amint az első bizalmatlanság elmúlik, a hirtelen mozdulatok mellőzésével lehet vele játszani.
A kilencedik hónap
A tárgyakat rágcsálja és örömmel dobálja a földre, hogy aztán megkeresse őket. Támasz nélkül 15 percig tud ülni, némelyik baba már segítséggel a lábán is meg tud állni egy pillanatra. Legtöbben ilyenkor kezdenek négykézláb mászni, ami a pszichomotoros fejlődés szempontjából rendkívül kedvező. Ha még nem mászik, próbáljuk erre ösztökélni oly módon, hogy egy tárgyat, például a kedvenc játékát, mely felkeltette érdeklődését, tőle egy bizonyos távolságban helyezünk el.
A tizedik hónap
Ez már nemcsak a szórakozást jelenti, ugyanis a gyerek próbálkozik megállni a saját lábán, miközben a körülötte levő tárgyakba kapaszkodik. Sokkal inkább szemmel kell tartania, mint eddig. Beszéde kétszótagú szavakkal bővül – mama, tata, tete. A neki integető embereket kezével utánozva képes üdvözölni. Imádja az egyes tárgyak által produkált hangokat – összegyűri a papírt, ledobálja a tárgyakat, fakanállal veri a fazekat – a szülőknek jó adag türelemre van szüksége és hagyniuk kell, hogy zajongjon. A saját élményből szerzett információk ugyanis rendkívül fontosak számára.
A tizenegyedik hónap
Rövid szavakat mond és ismeri az add ide, vedd el vagy a nem szavak jelentését. Bútorokba vagy a felnőttekbe kapaszkodva kezd egyedül járni. Ne legyen türelmetlen, ha még nem tanult meg járni. Ne sürgesse, ha ezt maga a gyerek nem akarja.
Az egyéves kor
Ha a baba még nem mászott négykézkáb, lehet, hogy ebben a korban egyenesen az első lépésekkel kezdi. Általában érvényes, hogy ha mászott négykézláb, később kezd el járni, mivel a világot megismerő igénye ki van elégítve. Mindene megvan, ami érdeklődése tárgyának felfedezésére kell – fel tud állni, megkapaszkodni, megtenni egy lépést, ha elfárad akkor visszaereszkedik a földre. Egyre jobban tetszik neki a tárgyak földre dobálása, képes egyedül inni, a kis tárgyakat képes megfogni a mutatóujjával és hüvelykujjával, mint a fogóval. Megpróbál mindent megfogni, amit talál. Ügyelni kell arra, hogy az éles és az apró tárgyak, melyeket lenyelhet, ne legyenek számára elérhetőek. Nagyon érzékeny a figyelem bizonyságaira és gyöngéd, valamint örömteli megnyilvánulásokkal kezd válaszolni.
Egy év alatt a kis emberke nagyon sok mindent képes elsajátítani. Gondoljunk csak bele, mi sikerült nekünk az elmúlt évben...
