Tészta: Tényleg Olaszországból származol?
Mindenki ismeri a tésztákat, hiszen legtöbbünknek – már gyerekkorunkban is, a nagy kedvencek a tészta ételek voltak. A házi készítésű nokedlitől, melyet nagymamáink tökélyre fejlesztettek, egészen a modernebb spagettikig, pennékig. Ami azt illeti, nem csoda, hogy ennyire szeretjük őket, hiszen igazán egyszerű elkészíteni akár otthon is: csak két-három alap összetevő kell hozzá, liszt, víz és tetszés szerint tojás.
Ha azon elmélkedünk pontosan honnan ered a tészta, mindenki automatikusan Olaszországra asszociál. A váratlan fordulat ebben, hogy először a görögök említették ránk maradt írásos emlékeikben – bizony az ókori görögök készítették az első kelt tésztát, amelyet napon szárítottak, apró darabokra törtek és ezek után főztek meg. A rómaiak folytatták ezt a tradíciót, de esetükben a kelt tésztát szabályos formákra vágták. Az olasz tészta nagyobb mértékű készítése a 17. században kezdődött meg, amikor az első erre specializálódott gyárakat létesítették.
Búza, hajdina, vagy rizs
Nagyon sokféle tésztát ismerünk: spagetti, penne, ravioli, tortellini és a nálunk népszerű fajták: nokedli, betűtészta, kagyló, rugós, szarvacska…
Hagyományosan a tészta fehérlisztből és élesztőből készül. Régebben sokkal nagyobb mértékben készítettek hajdnina tészákat is, amelyet mintha elfeledtünk volna egy időre, de napjainkban ismét visszatér a háztartásokba.
A hajdina liszből készült tészták megfelelőek a glutén intoleranciával rendelkezőek számára és ideális azoknak is, akik glutén mentes diétát tartanak. Szerencsére a glutén érzékenyek számára számos alternatíva is létezik a hajdina mellett, ott van például a rizsliszt, kukoricaliszt vagy csicseriborsó liszt.
Az olasz tészta nagyrészt durumlisztből előállított, ún. semolinából készül, hiszen Olaszország a durumliszt fő előállítója. Az arabok megszállása a 8. században sokat alakított a helyi étkezési szokásokon. A legtöbb olasz receptet befolyásolják a tipikus keleti hozzáfalók is, mint például a mazsola és a fahéj.
Semolina tészta – a vitaminforrás
A semolina tészta igazi vitaminbomba, a B-vitamin fajtáktól a vason, és kálciumon át, kálium és cink is megtalálható benne.
Ezek a vitaminok nagyban elősegítik az immunrendszer erősödését és az egészséges anyagcserét, illetve fejlesztik az emésztést is. Laktató hatása hosszan tart és az egyik legegészségesebb tésztafajtának nevezhetjük.
Friss vagy szárított?
Napjainkban az az általánosan elfogadott, hogy minden ami friss, az jobb és egészségesebb. Az olaszok ezzel biztosan nem értenek egyet, ők ugyanis azt vallják, a tészta jobb szárítva. A száraztészta előnye, hogy sokkal masszívabbb marad az állaga, még főzés után is. Ezáltal sokkal ideálisabb főzéshez és ami még fontosabb bármikor elérhető, jól tárolható.
Általános használat
Egy átlagos magyar el sem tudná képzelni az életet tészta nélkül, hiszen igazán népszerű itthon. Használjuk salátákba, krumpli ételekhez, sültekhez, vagy szószokkal. Az egyik leghasznosabb hozzávaló lehet a konyhában, ha van otthon legalább két féle tészta, hiszen így bármikor könnyedén készíthetünk gyors ételeket.
A könnyű konyhai élethez vannak még tippjeink: egészítse ki tudását szósz receptjeinkkel és így garantáltan laktató ételeket készíthet, méghozzá rövid idő alatt.
Tudta?
A tésztát nem feltétlenül kell kizárólag csak lisztből és vízből készítenie. Ha színesíteni szeretné, használjon természetes színesítőket, mint például a spenótot, sütőtököt vagy a céklát.
Forrás: našecestoviny.sk, cestoviny.heureka.sk, wikipedia.sk
