Nem lehet pontosan megállapítani az életkort, amikor a gyereknél előtérbe kerül személyiségének introvertált oldala, sőt semmiképp nem lehet diagnosztizálni. Valójában ugyanis nem rendellenességről, hanem személyiségi vonásról van szó. Az Infosalus portál szerint azonban elmondhatjuk, hogy a gyerekek önmagukat érintően már négyéves koruk táján alapvető tudatossággal rendelkeznek. Míg az extrovertált gyerek könnyen beszédbe elegyedik a többiekkel és gond nélkül játszik idegen gyerekekkel, az introvertált gyerekek észrevehetően restelkednek és jelentős igyekezetükbe kerül beszélgetniük idegen gyerekekkel. Számukra a környezetükben levő felnőttekkel való kommunikáció is gondot okoz. „A szülők könnyen identifikálhatják ezt az introvertáltságot és azt is, hogy számukra nehezebb kapcsolatot teremteni a többiekkel. Úgy tűnik, hogy a zárkózott gyerekek kevésbé igénylik a kapcsolatfelvételt másokkal,“ mondja Álava Silvia, gyermekpszichológus. Ezzel szemben a gyerekeknek meg kellene tanulniuk a kapcsolatfelvételt másokkal, nem kellene hagynia, hogy kerülje az ilyen helyzeteket, de nem ajánlott az sem, ha erre kényszerítve vannak. „Az introvertáltság csupán egy jellemvonás, nem kóros és a gyereknek csak a szociális készségek elsajátítására van szüksége,“ teszi hozzá a pszichológus.
Szégyenlős vagy introvertált?
Fontos megkülönböztetnünk az egyszerű szégyenlősséget az introvertáltságtól. Az, aki egyedül is jól érzi magát és ahhoz, hogy boldognak érezze magát, nincs szüksége másokra, introvertált gyerek, de a szégyenlős szívesen ismerkedne és bekapcsolódna a játékba. Gátolja ebben azonban irracionális félelme a kudarctól, vagy attól, hogy nem fogadják be.
Az introvertálstág csupán a személyiség egyik jellemzője.
Az introvertált emberek általában butának, sőt sebezhetőnek érzik magukat, amikor a többieknek történeteket vagy vicceket kell mesélniük. Érzéseiket, gondolataikat és véleményüket a Solopsicologia portál szerint belsőleg dolgozzák fel. Lehetnek ugyan társasági emberek, de külsőleg kevesebbet mutatnak önmagukból, mint az extrovertált emberek. Mielőtt valamilyen helyzetben reagálnak, több időt igényelnek annak átgondolására. Egyik jellemző vonásuk lehet az is, hogy nagyon elhivatottak egy bizonyos dolog iránt és nem agresszívek. Figyelmüket másokkal ellentétben hosszabb ideig és gyorsabban képesek fókuszálni, ezért őket nem lehet könnyen meggyőzni arról, amit mások el akarnak hitetni velük. Az introvertált ember önmagából merít energiát. Kimerültnek és üresnek érzi magát egy olyan mozgalmas nap után, melyet emberekkel körülvéve töltött. Számára bármilyen egyéni tevékenység feltöltődést jelent, amikor egyedül lehet – olvasás, álmodozás, festés, játszás a kertben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az introvertált embernek egy elhagyatott barlangban kell élnie, csak egyszerűen ahhoz, hogy újra feltöltődjön, idő kell neki a pihenésre. Illik ez a leírás az Ön gyermekére is?
Az introvertált gyerek kevésébé igényli a kapcsolatteremtést másokkal.
Hogyan segíthetünk az introvertáltnak?
*Ha legközelebb társaságba készülnek, mondja meg neki, hogy több gyerek lesz ott és egyszerűen be kell kapcsolódnia a tevékenységekbe. Hasznosak például az irányított játékok, ahol a gyerekek utasítva vannak, hogy mit kell csinálniuk – szembekötősdi, bújócska vagy a székes tánc. Ilyen még a profi animátorral játszott aktivity, melyben mindenkinek részt kell vennie és senki sem szökhet meg.
*Nem baj, ha gyermeke introvertált, de sohasem intézze helyette a másokkal történő kommunikációt, ne beszéljen helyette, ne kérje helyette a tárgyakat és ne is magyarázza nem reagálását azzal, hogy ő introvertált
*Próbáljon ki vele otthon egy játékot. Cseréljék fel egyszerűen a feladatokat, s gyakorolják be azt, hogyan kérne a vendéglőben a pincértől vizet, vagy hogyan kapcsolódna be a játékba a homokozóban. A szülők szerepe mindig az a személy, akitől a gyerek valamit kér. Így elsajítíthatja, hogyan legyen ura a helyzetnek. Hiszen tudja: a gyakorlás nehéz – a harc könnyen megy.
