Hamarosan a húsvétot ünnepeljük – a keresztény naptár egyik legfontosabb napját. Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A keresztények hisznek abban, hogy Jézus három nappal a keresztre feszítése után feltámadt. Húsvét előtt sokan 40 napig böjtölnek, és ezalatt a keresztények nem tartanak esküvőket vagy nagyobb ünnepségeket sem. A farsangi időszak végén, húshagyó kedden kezdődik a böjt, az időszak, amikor mindenkinek meg kellene tagadnia magától valamit, amit szeret. De hogyan ünneplik a húsvétot a világban? Ugyanis nem mindenhol díszítenek húsvéti tojásokat. Tudjon meg velünk többet a világ húsvéti érdekességeiről!
- Magyarországon a nőket húsvétkor hideg vízzel, parfümmel vagy kölnivel locsolják, és csokitojást kérnek tőlük. Mindezt azért, mert régen úgy hitték, hogy a víz tisztító, gyógyító és termékenyítő erővel bír.
- A világ legnagyobb húsvéti csokitojását 2011-ben Olaszországban készítették. 34 méter magas és több mint 7 tonna nehéz volt.
- A tojásra, mint a húsvét jelképére a múltban a termékenység ősi szimbólumaként tekintettek. A tojásfestés művészete „pysanka” néven ismert, hagyománya pedig Ukrajnából ered. Tojásfestéshez speciális festékeket és viaszt használnak.
- Bulgáriában a húsvéti ünnepeket „tojásdobálással” ünneplik. A győztes az, akinél ép marad a tojás, és így várhatóan ő lesz az elkövetkező évben a család legsikeresebb tagja.
- A Húsvét-szigetnek semmi köze sincs a húsvéthoz. Nevét arról kapta, hogy 1722-ben húsvét vasárnap fedezték fel. Helyi elnevezése „Rapa nui”, ami magyarul „Nagy Földet” jelent.
- A babiloniak és az egyiptomiak a tavasz tiszteletére színes – általában piros – tojásokkal ajándékozták meg egymást. A görögök és a rómaiak továbbvitték a szokásaikat, csak a színek palettáját bővítették.
- Brazíliában húsvétkor Júdást (a Krisztus árulásáról elhíresült apostolt) ábrázoló szalmabábukat készítenek. Ezeket kiakasztják az utcára, a járókelők pedig ütögetik őket. Az aktuális botrányokba keveredő politikusok gyakran „válnak Júdássá”, és az emberek úgy engedik szabadjára a haragjukat, hogy az őket ábrázoló bábukat ütögetik.
- Az oroszok teljesen más szintre emelték a húsvéti ünnepeket. A Fabergé-tojásokat, vagyis a húsvéti tojás alakú káprázatos arany ékszereket, amelyek belül meglepetést rejtettek, a cári család tagjai számára 1885 óta készítették. Az orosz cárok a húsvéti ünnepek alkalmából a feleségüket vagy édesanyjukat ajándékozták meg velük.
- A középkori Európában a böjt időszaka alatt tilos volt a tojás fogyasztása. Ennek köszönhetően húsvétkor, vagyis a böjti időszakot követően a tojások rendkívüli népszerűségnek örvendtek.
- A világ egyik legnagyobb húsvéti ünnepségét a spanyolországi Sevillában tartják, ahol az utcákon több mint 52 különböző vallási szervezet vonul fel. A körmenet részeként menetelő zenekarok kíséretében Krisztus keresztre feszítését is bemutatják, és természetesen nem hiányozhat a húsvéti történetet ábrázoló barokk szobrok formáját öltő pazar díszítés sem.
- Az ősi hagyományok úgy tartják, hogy a húsvétkor talált dupla sárgájú tojás szerencsét hoz.
- Svédországban a gyerekek húsvétkor húsvéti boszorkánynak öltöznek be – hosszú szoknyát, színes kendőt vesznek fel, arcukat pirosra festik, majd házról házra járnak, és az általuk készített rajzokat kínálják, annak reményében, hogy édességet kapnak értük.
Forrás: www.wikipedia.org, www.ytravelblog.com, www.elitedaily.com
Oldal nyomtatása
Cikk megosztása
