A tökéletes palacsinta vékony, lágy, de egyben rugalmas és szilárd. Sütéskor nem szakad és könnyen elválik a serpenyőtől. Mindehhez tökéletes tésztát kell kikevernie. Igen, kikeverni.
A tésztának kellően levegősnek kell lennie, ezért a keveréshez vegyen inkább habverőt, mint fakanalat. Így a hozzávalókhoz sokkal több levegő jut és a tészta lágy, könnyű lesz. Mielőtt a serpenyőre öntené, az igényes keverés után hagyja egy negyedóráig pihenni a tálban.
A következő lépés, amikor minden tönkremehet, a sütés. A palacsinta a sok olajtól vastag és zsíros lesz, a kevésbé zsíros serpenyőn a palacsinta szakad. Itt két lehetősége van: az olajat nem önti a serpenyőre, hanem megkeni olajozott tollúval vagy tésztakenésre használatos szilikonos ecsettel. A második lehetőség az, hogy evőkanál olajat tesz közvetlenül a palacsintatésztához.
A palacsintakészítés egyben türelmünket is kissé próbára teszi. A türelmetlen tésztaforgatás nem tesz jót a palacsinta minőségének. Csak akkor fordítsa át a tésztát, ha annak egész felülete matt és szilárd.
A megsült palacsintát forgatólapát nélkül is lecsusszanthatja a serpenyőről.
Ezután már csak arra kell ügyelni, hogy a család többi tagja ne csenje el, még mielőtt sikerül kihűlniük.
