Lekváros bukta kovásszal

Tulajdonképpen ugyanúgy kell a tésztáját készíteni, mint a Toroczkói kalácsnak . Én ismét kenyérsütő gépben készítettem, sose gondoltam volna, hogy egyszer majd nem kell fakanállal bajlódnom, pedig a fakanalat még a nagyitól örököltem. Szerintem a nagyi nagyon elítélné ezt a modern technikát, mármint a kenyérsütőt, mert szerinte kézzel az igazi. Hát én sose tudtam így kiverni a tésztát hólyagosra és lágyra, mint a gép. Valamint a kelesztést is elvégzi és az külön főnyeremény. No, miután készen vagyunk és így vagy úgy kelesztettük 1 órát, nyújtsuk ki 0.5-1 cm vastagra és daraboljuk fel, 8-10 cm-es négyszögekre. Tegyünk a közepébe, egy sávba lekvárt. A legjobb a régi “beton” lekvár. Nekem ilyen volt a kamrában, kb. úgy 10 éves lehetett, a dátum szerint 1999-es. Nem is tudtuk mi volt benne pontosan és kibontás után is tippelgettünk, hogy meggy vagy szilva. Tök mindegy egyébként, csak ne folyós lekvárból készüljön. Birsalma lekvárból (sajtból) milyen lehet? Ezután tekerjünk rajta egyet és kivajazott tepsibe fektessük, 2 cm-re egymástól. Receptkönyvem szerint szorosan egymás mellé. Nehogy így tegyünk, mert akkor nagyon egymásba érnek, ugyanis még fél órát keleszteni kell a tepsiben. Ha szorosan tesszük, nem lesz helye kelni. Tetejét kenjük meg a tojásfehérjével, hogy szép barna legyen. Tegyük 25-30 fokos sütőbe, úgy mint a kovászt és kelesszük még fél órát. Ezután vegyük ki, a sütőt tegyük 175 fokra, forró sütőbe tegyük vissza és süssük még fél órát. Kár, hogy a kenyérsütő gépbe nem fér el dupla adag.