Tippek és tanácsok Tányéron a megoldás

Mindnyájan szeretnénk jobbá tenni a világot. De vajon mennyit érhet el egyetlen ember valójában? Tényleg meg lehet állítani az amazonasi esőerdők kiirtását? Megállítható a sarki jégsapkák olvadása? Vagy meg lehet menteni a tigriseket és orángutánokat, még mielőtt kihalnának? A rövid válasz: igen! Ráadásul mindez nem is olyan nehéz, mint gondolnánk. Első lépésként válogassuk meg bölcsen, mi kerüljön a tányérunkra. Ezzel érhetjük ugyanis el a legnagyobb hatást, ezzel járulhatunk leginkább hozzá ahhoz, hogy Földünk jobb hely legyen – és ennek akár már ma is nekiállhatunk.

Hogyan kapcsolódnak az élelmiszerek az erdőirtáshoz, az éghajlatváltozáshoz és a vadvilághoz?

Számos tanulmányban, többek között a 2020-as Élő Bolygó Jelentésben is kimutatták, hogy Földünk egyre romló egészségi állapotáért leginkább az élelmiszer-előállítási és -fogyasztási szokásaink felelősek. Vannak azonban jó hírek is, ugyanis egyre több kutatás jut arra a következtetésre, hogy (1) még mindig van elegendő időnk, hogy megváltoztassuk a jövőt, és helyreállítsuk a természetet; hogy (2) manapság már léteznek olyan megoldások, amelyekkel mindenki csak nyerhet, vagyis az emberek és a bolygó számára egyaránt előnyösek; valamint hogy (3) igenis számít, mit eszünk.

Utóbbi ráadásul nem is keveset. A biológiai sokféleség a szárazföldön és a vizekben is jelentősen csökkent: a szárazföldi élővilág esetében a csökkenés 70 százalékának, a vízi élővilág kapcsán pedig a csökkenés 50 százalékának hátterében az élelmiszer-ellátás áll. Ez felelős továbbá az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának mintegy 25 százalékáért, valamint a globális erdőírtás 80 százalékáért. Az étkezéssel kapcsolatos döntéseink ráadásul nemcsak a Földet károsítják, hanem a saját egészségünket is. Az egészségtelen táplálkozás nagyobb megbetegedési és halálozási kockázattal jár, mint a nem biztonságos szex, valamint az alkohol-, drog- és dohányfogyasztás együttesen.

Tányéron a megoldás

A Bending the Curve: The Restorative Power of Planet-Based Diets című kiadványban megmutatjuk, hogy a növényi alapú táplálkozás (amely az emberek egészsége szempontjából igen előnyös, környezeti hatása pedig kifejezetten alacsony) nemcsak csökkentheti a környezetre és az egészségünkre gyakorolt káros hatásokat, hanem helyreállító jellege is lehet, vagyis ezzel mindenki csak nyerhet. Ezeknek a sokszínű és rugalmas táplálkozási mintáknak a segítségével hozzájárulhatunk a természet regenerálódásához, hiszen csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, megállítjuk az erdőirtást, és megmentjük a vadvilágot.

https://www.youtube.com/watch?v=fiMOh0DEUSg

Egyesek talán amellett érvelnek, hogy a természet elpusztításának katasztrofális hatásait hangsúlyozni felesleges pánikkeltés, hiszen az emberiség még sosem volt ennyire egészséges, és sosem bővelkedett ennyire táplálékban, arról nem beszélve, hogy mindig is a természetes erőforrások felhasználása által fejlődött tovább, ami mindig pozitív hatással bírt, fajunknak pedig kifejezetten szüksége volt erre a boldoguláshoz.

Ez az érvelés azonban alapjaiban hibás. Habár a múlt mezőgazdasági forradalmainak köszönhetően több embernek jut ennivaló, a „zöld forradalom” óta gyorsan növekvő termelékenységnek köszönhetően pedig javult az emberek egészsége, környezetünk mindezért nagy árat fizetett. Jelenleg a globális élelmiszertermelés olyan gyakorlatokon nyugszik, amelyek meghaladják bolygónk tűrőképességének határait: veszélyes vizekre eveztünk, a jövő pedig bizonytalan. Az élelmiszeripari termelékenység növelése eddig lehetővé tette, hogy ne kelljen szembenéznünk a romló környezetből fakadó következményekkel – ez az időbeli előny azonban elfedte a válságban lévő bolygónk lappangó tüneteit, miközben abba a hitbe ringatott minket, hogy a Föld erőforrásainak kizsákmányolását a végtelenségig folytathatjuk. Távol álljon tőlünk, hogy vészmadár módjára károgjunk, de ma már vitathatatlan tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy nem menekülhetünk tovább múltbeli cselekedeteink következményei elől.

Ha viszont a bizonyítékok egyértelműen amellett szólnak, hogy helyreállíthatjuk a bolygót, miközben az emberiségnek sem kell éheznie, akkor mégis miért nem tesszük meg? Három okból. Először is, a tudomány csak nemrég jutott el arra a szintre, hogy segítségével teljes mértékben megérthessük az élelmiszerellátás globális hatásait. Másodszor, magát a problémát még fel kell bontanunk részleteire, hogy minden ország megértse, milyen szerepet játszik ebben a globális kirakósban, amelynek eredményeként olyan élelmiszerellátást tudunk teremteni, amely jóllakatja az embereket anélkül, hogy tönkre tenné a bolygót. Harmadszor pedig az emberiség még sosem alakította át az élelmiszerellátását ilyen radikálisan, illetve ekkora mértékben vagy sebességgel. A feladat hatalmas mérete megbéníthatja az embereket és a szakpolitikák kidolgozóit, aminek következtében elmaradnak a szükséges lépések.

Ezzel az új tanulmánnyal szeretnénk hozzájárulni a fenti akadályok leküzdéséhez, hogy konkrét, gyakorlati lépéseket lehessen tenni. Munkánkban megvizsgáltuk, hogy a különböző táplálkozási mintázatok hogyan hathatnak a környezetre és az emberek egészségére a világ mintegy 150 országában. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a táplálkozási szokások megváltoztatása eltérő hatással lesz a különböző országokra. Egyesek országoknak csökkenteniük kell az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, másoknak pedig adott esetben növelniük kell azt. Egyes helyeken csökkenni fog az üvegházhatású gázok kibocsátása, máshol viszont nőni. Bizonyos országoknak radikálisan át kell alakítaniuk a jelenlegi táplálkozási mintáikat, míg másoknak ragaszkodniuk kell a hagyományos étkezési szokásaikhoz ahelyett, hogy követnék a nyugati világban látott mintákat. Mindegyik országra igaz azonban, hogy ambiciózusabb célokat kell kitűzniük nemzeti táplálkozási ajánlásaiban, az étrend átalakítását célzó intézkedéseket pedig a szakpolitikai kereteibe is be kell emelniük.

Tányéron a megoldás

A jelentés mellett összeállítottunk egy interaktív kalkulátort, amely 13 élelmiszercsoport alapján személyre szabottan felvázolja a felhasználóknak étkezési szokásaik hatását, így rugalmasabban tudják mérlegelni, hogyan módosítsák étrendjüket. Ezzel az információgyűjteménnyel szeretnénk az országok döntéshozóit segíteni, hogy ambiciózus nemzeti táplálkozási terveket dolgozzanak ki az emberek egészségének javítása és a környezeti hatások csökkentése érdekében.

Az elmúlt két év sok szempontból rettenetes volt, a koronavírus-járványtól kezdve egészen a tűzvészekig, amelyek az Északi-sarkvidéktől az Amazonas-esőerdőkig mindenhol hatalmas pusztítást végeztek. Ez az időszak azonban azt is megmutatta, hogy igenis jobbá tehetjük a világot. Ennek kulcsa pedig a táplálkozási szokások megváltoztatásában rejlik, így mindnyájan hozzájárulhatunk ahhoz, hogy olyan jövőt alkossuk, amilyet szeretnénk. A megoldást tányéron kínáljuk – úgyhogy törekedj te is arra, hogy tányérodat bolygóbarát élelmiszerekkel pakold meg, és csatlakozz hozzánk, hogy globális mozgalommá válva közösen aknázhassuk ki a növényialapú étrendekben rejlő lehetőségeket. A szavak ideje lejárt. Fel kell tűrnünk az ingujjunkat, és neki kell látnunk a tényleges munkának.

Oldal nyomtatása
Cikk megosztása