Ez a weboldal már nincs optimalizálva a(z) Mozilla 5.0 böngészőre.
A weboldal tartalmában vagy egyes funkcióinak működésében hibákat tapasztalhat.
A legjobb élményért kérjük használja az alábbi böngészők egyikét:
A szobatisztaságra nevelés sarkalatos pont minden kisgyerek életében, búcsút mondani a pelenkának igazi mérföldkő. Ám ha a pici nappal szobatiszta, ez még nem jelenti azt, hogy képes átaludni egy éjszakát pelenka nélkül. Az éjszakai ágybavizelés (más néven nocturnal enuresis) egy általános jelenség, de igen lesújtó lehet mind a szülő, mind a gyerek számára, különösen, amikor kisgyermekünk idősebb lesz.
Teljesen normális, ha a gyereknek 2,5-3 éves kora között nappal már nincs szüksége pelenkára, éjszaka viszont még igen. “12 gyerekből egy rendszeresen bevizel, ami négy éves korban heti két alkalmat jelent.” – mondja Dr. Rahul Chodhari, a Royal Free London Foundation tanácsadó gyermekorvosa. “És minden huszadik gyerek ágybavizel körülbelül 10 éves koráig.”
Minden gyerek más, és bizonyos tényezők miatt előfordulhat, hogy valamelyiküknek hosszabb ideig van szüksége éjszakai pelenkára. “A fiúk valamivel jobban érintettek ebben, mint a lányok.” – magyarázza Dr. Chodhari. – “És olykor öröklődik is a családban, különösen ha az apának voltak ágybavizelési problémái kiskorában. Ez nem rendellenesség, hanem családi vonás.”
Egy másik tényező, amit figyelembe kell venni, a székrekedés. Ha kisgyermeke szenved a végbélben lévő széklettől, az nyomást gyakorolhat a húgyhólyagra és mellékhatásként ágyba vizelhet a gyermek.
A folyadékfogyasztás korlátozása alvás előtt segíthet, de nem megoldás. “Ésszerű terv lehet, ha csak akkor adunk inni a gyereknek, ha két-három órával lefekvés előtt megszomjazik.” – fejti ki Dr. Chodhari. Fontos, hogy a fennmaradó időben ne gátoljuk a gyereket a folyadékfogyasztásban, mivel a legtöbb kisgyereknek hat-nyolc pohár vizet kell meginnia naponta. A szakember hozzáteszi, “Ha korlátozzuk az italmennyiséget, a húgyhólyag nem lesz képes nagyobb mennyiségű vizet megtartani.”
Sok szülő maga viszi ki a gyereket a mosdóba, mielőtt az magától ágyba menne. “Bevett szokás felkelteni a gyereket és néhány óránként mosdóba vinni, miután lefeküdt aludni.” – mondja Dr. Chodhati. “Azonban ez csak tovább fokozza a problémát, mive a gyereknek fel kell készülnie arra, hogy ha tele a húgyhólyag, akkor magától felébredjen.”
Támogassuk a gyerekünket és csak akkor intézkedjünk, ha szükséges. “Nem bánthatjuk a gyereket, amiért éjszakánként pelenkát kell ráadnunk, elvégre ez teljesen normális, és nem az ő hibája.” – tanácsolja Dr. Chodhari. “De ha fejlődést tapasztalunk, dicsérjük meg.” Bármennyi időre is van szüksége a gyereknek, kulcsfontosságú, hogy megnyugtassuk. Dr. Chodhari még hozzáteszi, semmiképp ne hasonlítgassuk a picit a testvéreihez vagy más, hasonló korú kisgyerekekhez, mert mindannyian egyéniek és különbözőek.
A szakorvosok nem javasolnak kezelést vagy módszert az ágybavizelésre egészen öt éves korig. “Eddig az életkorig az ágybavizelés nem rendellenesség és nincs szükség semmilyen intézkedésre.” – mondja Dr. Chodhari. “Azt ajánljuk, hatéves kortól már kérjük ki a körzeti orvos tanácsát.” Az orvos meg tudja vizsgálni, hogy gyerekünknek túmozgásos húgyhólyagja van-e, vagy megállapítani, hogy – ritkább esetben – komoly probléma okozza-e az ágybavizelést.