Ízüket a mai gyári sütésű kenyér ízével össze sem lehet hasonlítani. Régebben valahogy minden jobb volt – sóhajtozik az a generáció, aki még emlékszik ezekre a remekművekre. Viszont van lehetőség arra, hogy ma is közel kerüljünk nagyanyáink remek kenyeréhez. Bár ez egy kicsit munkaigényesebb, de ha egy kicsit gyakorolja, a jutalma saját kenyér vagy kifli lesz, ami nem penészedik meg egyhamar. Ezt a csodát kovászolásnak hívják és egyre több rajongója van. „A kizárólag kovászból készült tisztességes kenyér, mely nem okoz felfúvódást, jobban emészthető, ízletesebb, a héja ropogósabb és illatosabb, akár 7 napig is eltartható és már három alapanyagból – liszt, víz, só – elkészíthető. A további anyagok, mint a magvak, dió, zabpehely, burgonya, hagyma, stb. csak többletadalékok, melyekkel befolyásoljuk a kenyér ízét. Aki viszont csak az alapvető kenyérreceptet próbálja ki, rájön, hogy a kenyér csak így magában is nagyon ízletes,“ mondja a Hello Tesconak Naty Žúreková Štefková, a Kovászolás című bestseller könyv szerzője.
Žúreková Štefková szerint kovászolni egyértelműen a kovászolás kínálta jótékony hatások miatt kellene. A kovászolás ugyanis szerelem első sütésre. „Megfizethetetlen az az elégtétel, hogy a saját sütőmben sütöttem meg a kenyeremet. A kovászolás összeköt és csodálatos érzés olvasni a hozzánk érkezett történeteket, hogy a férj 30 évi házasság után dícséri a feleségét, mennyire ízlik neki a kenyér. A kamaszok a sütő körül sürgölődnek és bekapcsolódnak a munkálatokba. Mindnyájan kezdik jobban megbecsülni a kenyeret, melynek visszatérni látszik elfelejtett társadalmi értéke. Régebben a kivételes vendégnek a bőség és áldás szimbólumaként kenyeret kínáltak sóval. Akkor, ha a kenyér ízlett, megörvendeztetett, eltelített és gyógyított,“ magyarázza.
Kovász kontra élesztő
Ha elkezdi a kovászolást, egészségével is jót tesz. A kovászos termékek ugyanis összehasonlíthatatlanul jobbak, mint az élesztősek. A kovászt, mely csak lisztet és vizet tartalmaz, már ősidők óta használják a kenyérsütéshez. Ha ezt a kettőt összekeverték, a keverékben elkezdtek szaporodni az élesztőgombák és a baktériumok, melyek lebontották a lisztet. Így vált jobban emészthetővé. E folyamat során a tejsavas erjedés baktériumai keletkeznek, melyek javítják a kenyér emészthetőségét, erősítik a belek mikroflóráját s egyben az immunrendszerünket. „A kovász további pozitívuma az, hogy baktériumai a lisztben lebontják a glutén és a fitosav összetett kötéseit olyan egyszerűbbekre, melyek nem terhelik szervezetünket. Ezért szervezetünk képes arra, hogy elraktározza a lisztben levő vitaminokat és ásványi anyagokat. Sőt, a gluténérzékenyek számára lehetséges sütni gluténmentes kovászból és gluténmentes lisztekből“ írja cikkében Naty Žúreková Štefková.
A kovászolás folyamata azonban túl sokáig tartott és munkaigényes is volt. Ezért valami hatékonyabbat és gyorsabbat kellett kitalálni – az élesztőt. Az élesztő a tésztát felfújja és hólyagossá teszi. Mindez gyorsan megy és ebben az esetben nem nagyon beszélhetünk a glutén feldolgozásáról. „Az élesztő ugyan 10-szer gyorsabban keleszti meg a tésztát, mint a kovász, de itt van a csalás – ilyen rövid idő alatt nincs idő arra, hogy a tésztában bármi is történjen. Nincs semmilyen természetes konzerválás vagy fitosav lebontás, mint a kovászolásnál. Az élesztő csak omlóssá teszi a tésztát. Ezért az élesztős kenyérbe különféle adalékanyagokat és tartósítószereket tesznek, hogy a kenyér a boltokban és aztán otthonunkban is tovább friss maradjon. A kelt tésztás termékek evésének eredménye végül sajnos a gyomorégés, felfúvódás, rossz emésztés, bőrproblémák és végül a gluténallergia,“ teszi hozzá Žúreková Štefková.
Alacsonyabb glikémiás index
Ha fogyni szeretnénk, a kovászolással ez is lehetséges. Fontos azonban tudnunk, hogy a kalóriák szempontjából a kovászos és az élesztős termékek egy szinten vannak. A különbséget csak az alacsonyabb glikémiás index jelenti. Ez abban nyilvánul meg, hogy hamarább jóllakunk, a jóllakottságot tovább érezzük és az éhség fokozatosan következik be, az ízeket pedig jobban érzékeljük. A fogyás előfeltétele az, hogy nem eszünk túlzott mértékben kenyeret és pékárut, így a finomságok megtagadása és éhségérzet nélkül is fogyhatunk,“ mondja portálunknak Žúreková Štefková.
Kovászos kenyér receptje Naty Žúreková Štefkovától a Kváskovanie.sk oldalról
Az egészség alapja az ízletes és minőségi étel iránti szeretet és vonzalom. A kovászolás tökéletesen ideillik. Az egészséges és ízletes kenyér elkészítéséhez csupán lisztre, vízre és sóra van szükségünk. Semmi több nem kell, mert a kovász is csak liszt és víz. Szegényes összetétele ellenére kicsiknek és nagyoknak is ízlik. Íze tömör és telített. Nemcsak az élelmiszerekben rejlik alapvető nagyszerűsége. Tulajdonképpen mindenhez illik. A kenyér, mely az első köretektől alkalmas.
Az alapkovász hozzávalói:
120 g tönkölybúza kenyérliszt
120 g víz
1 EK anyakovász
A hozzávalókat összekeverjük egy tálban, letakarjuk fóliával, vagy zacskóval, hogy ne száradjon ki és szobahőmérsékleten 9- 12 óráig kelesztjük.
További hozzávalók:
380 g tönkölybúza kenyérliszt
180 g víz
2 teáskanál só
Elkészítése:
Egy pohárban kimérjük a vizet, hozzáadjuk a sót és alaposan elkeverjük. Igyekezzünk a sót feloldani a vízben.
A sózott vizet beleöntjük a megerjedt alapkovászba. Átkeverjük, így az alapkovász hígabb lesz.
Egy tálba kimérjük a lisztet. Apránként beledolgozzuk a higított alapkovászba és kompakt tésztát gyúrunk. Simára gyúrjuk. A tésztával jó dolgozni, jól formálható, engedékeny és szinte nem ragadós. E receptnél jó relaxáció a kézzel történő gyúrás.
A meggyúrt tésztát tálba tesszük, letakarjuk fóliával, vagy zacskóval, hogy ne száradjon ki és 2-3 órán át pihentetjük.
Ezalatt óránként kétszer átgyúrjuk.
Ezután a tésztát áthelyezzük a gyúródeszkára. A lisztezéshez nem kell sok liszt.
Kézzel átgyúrjuk a tésztát és a kenyérsütő forma alakja szerint, vagy a kelesztőedény szerint formáljuk, melybe a végső kelesztésre tesszük.
A tészta átfordításánál ügyelni kell arra, hogy a tészta minden összetétele egy helyen legyen összpontosítva. Ez garantálja, hogy a sütés alatt nem fog megrepedni.
A kenyércipót keményítővel kiszórt kenyérsütő foprmába tesszük az összetételével felfelé és letakarjuk fóliával.
Ezt még tovább a kétszeresére kelesztjük, ami a hőmérséklettől függően 1.5- 3 óráig tarthat.
A sütőt előmelegítjük 250°-ra úgy, hogy középre tesszük a pléhet, amin sütni fogunk és a sütő aljába egy edényt, vagy pléhet teszünk párásításra.
A hőmérséklet elérése után még várunk 5 - 10 percet, hogy a pléhek alaposan átmelegedjenek. A sütéshez elkészítünk egy bögre vizet.
A megkelt kenyércipót ráfordítjuk egy sütőpapírra, éles késsel ízlésesen bevagdossuk és a sütőbe helyezzük.
Mielőtt még becsuknánk a sütő ajtaját, az alsó pléhre kiöntjük az elkészített bögre vizet. A víz sisteregni kezd és párává változik. Gyorsan becsukjuk az ajtót. Így sütjük 10 percig.
Ezután kinyitjuk a sütőt, kivesszük az alsó vizes pléhet és a hőmérsékletet leveszzük 200°-ra. Még 20 percig továbbsütjük.
Miután a kenyeret kivettük a sütőből, megkopogtatjuk az alját. Kongó és üreges hangot kell hallanunk. Ha nem, akkor még néhány percre visszatesszük a sütőbe. A megsült kenyeret rácsra tesszük hűlni.
