Ez a weboldal már nincs optimalizálva a(z) Mozilla 5.0 böngészőre.
A weboldal tartalmában vagy egyes funkcióinak működésében hibákat tapasztalhat.
A legjobb élményért kérjük használja az alábbi böngészők egyikét:
A jó hír, hogy ez valószínűleg igaz. Szinte minden gyerek átesik egy olyan szakaszon, amikor nem akar jól enni, és amikor a kicsi elkezdi érvényre juttatni egyre növekvő függetlenség érzését, az étkezések valóságos csatatérré válhatnak. Amikor az ilyen szakasz kellős közepén van, elgondolkozik, vajon véget ér-e ez valaha...
Az új helyzettől való félelem - a neophobia - nagyon gyakori jelenség kisgyermekeknél, de el szokott múlni az idő előre haladtával. A Great Ormond Street Hospital kórház nézete szerint a kétéves gyermek egyharmadánál megfigyelhető a rossz evés. Ennek egyik oka az, hogy az első évük végén a gyermek növekedési üteme lelassul és az étvágyuk csökken, így előfordulhat, hogy tényleg kevésbé éhesek. De ne legyen frusztrált, inkább használjon különböző trükköket, amelyek segítségével megbizonyosodhat arról, a kisgyermek táplálkozása kiegyensúlyozott.
Van úgy, hogy a kisgyermek a 10-dik alkalom után fogad el valamely új ételt, úgyhogy ne adja fel. Ha elutasítja a sárgarépát, próbálja újra néhány héttel később, majd újabb néhány héttel később.
Bár bosszantja, ha a kicsi nem eszik, próbálja ezt nem kimutatni - inkább mutasson továbbra is lelkesedést a kínált étellel kapcsolatban és dicsérje meg a kicsit minden falatért, amit megeszik.
Amikor csak lehetséges, egyen együtt a kisgyermekkel, egye ugyanazt, amit ő. A gyerekek a felnőttek viselkedését modellként használják, így ha ön megeszik egy adag brokkolit, nagyobb valószínűséggel fogja megpróbálni ő maga is.
Vonja be a kicsit, hogy segítsen az étel elkészítésében, vagy az asztal megterítésében. Ha feladatot ad a kicsinek, amitől úgy érzi őt is bevonták, ösztönözni fogja őt az elkészített étel elfogyasztására. Ezek lehetnek olyan egyszerű dolgok, mint a feltét ráhelyezése a pizzára, vagy egy tojás beleütése a tálba.
Ne rakja az ételt a kisgyermek tányérjára, ehelyett inkább hagyja az ételt nagy tálban az asztal közepén, hogy kiszolgálhassa magát.
Ne feledje, a kisgyermekek gyomra még kicsi, így a kis adagok jobban beválnak. Bármikor adhat neki második adagot, ha az előzőt megette.
Ha van olyan étel, ami a kicsi kedvence, próbáljon erre építeni. Például ha szereti a burgonyát, akkor készítsen burgonyapürét és adjon hozzá karfiolt, brokkolit, vagy készítsen héjában főtt krumplit sajttal és tonhallal.
Ne hozakodjon elő új étellel csak úgy magában. Inkább tálalja az ilyen ételt valami ismerős ételben, amiben nem ismerhető fel és így a kicsi nem fogja kilökni onnan.
Ha a kicsi nem eszi a zöldséget főzve, próbálja meg nyersen - lehet, hogy örömmel fogja valamilyen szószba mártogatni a nyers répát, vagy kipróbálhatják friss, szaftos cseresznye paradicsommal is.
Ha a zöldséget sem nyersen, sem főzve nem eszi meg, próbálja becsempészni tésztaszószként, vagy töltelékként. Darabolja fel a zöldséget, így még a legélesebb szemű kisgyermek sem tudja kiszúrni a zavaró sárgarépát, vagy cukkinit.
Varázsolja az evésidőt olyanná, amit várni fog a kicsi. Ez lehet akár gyümölcs ráhelyezése egy pálcára és ’gyümölcs-kebab’ készítése, vagy a figyelme elvonása valamilyen játékkal, a lényeg az, hogy az ételhez fűződő észlelését valami kellemes dologgal töltse meg, ne ijesztővel.
Próbálja meg tartani a három étkezést naponta, plusz egészséges tízórait a délelőtt közepén és uzsonnát a délután közepén. Ne várja el tőle, hogy akkor akarjon enni, amikor nem éhes, vagy nagyon fáradt.
Ha a kisgyermek elutasítja az evést, próbáljon nem reagálni rá, vagy erőltetni, hogy egyen. Ha minden esetben leszidja, amikor nem eszik, olyan játéknak fogja tekinteni, amivel magára vonja a figyelmet. Ehelyett egyszerűen vegye el előle a tányért. Előfordulhat, hogy 20 perc múlva ő maga akar majd enni, amikor látja, nem sikerült magára vonni a figyelmet.
Ahelyett, hogy azon aggódik, miért utasította el a kisgyermek az ételt, inkább gondolja át, miket evett a hét folyamán – a napok általában kiegyenlítődnek, hiszen vannak rosszabb napok és jobbak is.