Amikor a csöppségek mobilissá válnak és elkezdik felfedezni a körülöttük lévő világot, megtanulják a környezetükben felbukkanó kockázatokat. Az agyuk még fejlődő állapotban van, ezért csak részben értik meg a sok új információt, így természetes, hogy néha megijednek attól, amit látnak. Mi a jó hír? A megfelelő szülői viselkedéssel rendkívül pozitív hatással lehetsz arra, hogyan birkózik meg gyermeked ezekkel a félelmekkel és fóbiákkal.
Gyakori csecsemőkori félelmek
- Sötétség
- Szörnyek
- Villámlás és mennydörgés
- Idegenek
- Tűzijáték
- Magasság és zuhanás
- Egyedüllét
- Különlét a szülőktől
Előfordulhat, hogy gyermeked fél az orvostól vagy a fogásztól, esetleg retteg a maszkba bújt vagy furcsán felöltözött emberektől.
Miért ijed meg a gyermekem?
A félelem és az ijedtség belső emberi ösztön, amely jelenléte evolúciós okokkal magyarázható. Még mindig őrizzük génjeinkben néhány ősi félelmünket, például a kígyóktól való viszolygást. A legtöbb magyar csecsemő nem látott még igazi kígyót a vadonban, de ha valami csúszik-mászik feléjük, attól ösztönösen elugranak.
Ez azért történik, mert az emberi látóideg közvetlen összeköttetésben van a menekülésért vagy harcért felelős részével az agynak, amely kihagyja az agy többi részét az információ feldolgozása során. Ez az agyrész sugallja azt a gyermeknek, hogy menekülnie kell, mert a kígyók végezhetnek vele.
Mi a különbség a félelem, a pánik és a fóbia között a csecsemőknél?
A félelem általában rövid ideig áll fenn, kiszámítható és nem tart sokáig, ilyen például a népszerű „szörnyek az ágy alatt” gondolat.
A pánik szabadon előtörő, néha krónikusan sokáig, akár egész életig megmaradó élmény. A pánikra való hajlam örökletes lehet, ez genetikai, viselkedési, illetve környezeti okokkal magyarázható. Például, ha a gyermek édesapja fél a kutyáktól, az idegessége átragadhat a gyermekre, aki ugyancsak feszült lesz az állatok körül. Ezért is fontos, hogy ne mutasd ki a saját fóbiáid a gyermekednek.
A pánik fóbiává alakulhat, amely a félelem már extrém szintjét képviseli. Fóbiát okozhatnak különböző rossz emlékek, például, ha valakit megharap egy kutya. Ennek hatására a gyermeket már egy kutya fényképe is pánikba taszíthatja.
Hogyan birkózzunk meg csecsemőnk félelmeivel
- Legyünk konzisztensek, megértőek és türelmesek. Ez segíthet a gyermek félelmének csökkentésében.
- Ha gyermeked fél vagy retteg, térdelj le hozzá, és öleld meg. Tartsd a szemkontaktust és mosolyogj.
- Koncentrálj valami olyasmire, ami javítja a hangulatot, például, a „buta szörny lila bundájára”.
- Ne kicsinyítsd le a félelmeit, nevesd ki, vagy mondd, a „szörnyek nem is igaziak, te kis buta!”.
- Légy bátor és nyugodt. A csecsemők lemásolják ezt a viselkedést is.
- Ha a gyermeked fél valamilyen fizikai tevékenységtől, például a csúszdázástól, könnyítsd meg neki a feladatot, például rakd a csúszda közepére. Amint magabiztossággal csúszik ilyen magasságból, lehet, kedve támad a tetejéről is kipróbálni.
A fóbiákkal való megbirkózás
Próbálj ki valamilyen programot vagy módszert, amely fokozatosan teszi ki a gyermeket a félelmet kiváltó oknak. Így érhető el az extrém félelemtől való elmozdulás a közepes félelem, a közönyösség, és talán egy nap, a pozitív érdeklődés felé.
- A kutyafóbiában szenvedő gyermekekkel látogasd meg a szomszéd kutyát, de csak, amikor alszik az állat.
- Először nézzétek közösen, messziről az állatot
- Ha a gyermek megnyugodott, a következő lépés az állat megközelítése. Simogasd meg először te az állatot, és hagyd, hogy gyermeked nézze és fogja közbe a kezed.
- Bátorítsd a kicsit, hogy simogassa meg az alvó kutya hátát.
- Ha a kutya felébred, a gyermeked esetleg örülni fog, ha elviheti egy gyors, két perces sétáltatásra
- Lehet, hogy idővel ő maga akarja majd fogni a pórázt
A kulcs az, hogy ne hagyjuk elfutni a kicsit a félelem során - ez azt tanítja az agynak, hogy a probléma esetén a menekülés a megoldás.
Mindazonáltal, ne erőszakoljunk rá semmit - teljesen rendben van, ha küszködik valamivel, hogy egy másik nap próbálkoztok újra. Próbáld megőrizni a haladás folyamatát a hét során.
Ha a csöppség a félelme tárgyának közelében tud maradni - támogatás és segítség mellett -, akkor gyorsan leküzdi majd azt a gondolatot, hogy a stressz és a pánik csak akkor szűnik meg, ha elfut az azt kiváltó okoktól.
Segíthetsz megbirkózni gyermekednek a félelemmel, pánikkal, vagy a fóbiákkal. Ne feledd, hogy ehhez türelem, érzékenység, és néha csak idő kellhet. Végtére is, te ismered legjobban a kicsid.
