Ez a weboldal már nincs optimalizálva a(z) Mozilla 5.0 böngészőre.
A weboldal tartalmában vagy egyes funkcióinak működésében hibákat tapasztalhat.
A legjobb élményért kérjük használja az alábbi böngészők egyikét:
Többen megesküszünk arra, hogy éppen a zene az, ami segít a koncentrációban. Néhányan képesek azt állítani, hogy zene nélkül szétszórtabbak és kevésbé tudnak odafigyelni.
A The Guardian portál szerint Maria Witek csoportjának kísérlete megállapította, hogy a zenében legalább egy középszintű szinkópált ritmusnak kell lennie, hogy az emberben kellemes érzéseket váltson ki. Egyszerűen kifejezve – a zenének funky-nak kell lennie, de nem éppen túlságosan. Olyannak, hogy táncolni legyen kedve. Semmilyen monoton bágyadt hangok és előreláthatatlan dzsessz-improvizációk. Egyszóval valami az előrelátható hangtömeg és a totál káosz között – ezt szereti az agy, s az iskolás gyerek agya is, ami megmagyarázza tanulás közben fején a fülhallgatót.
Ennek egyik indoka a figyelemmel van összefüggésben. Az agynak számtalan csodálatos képessége van, azonban nem erős oldala az absztrakt információk befogadása, vagy az egy dolog feletti hosszas gondolkodás. Úgy tűnik, hogy a figyelem rendszere kettős: tudatos, amely lehetővé teszi a koncentrálást azokra a dolgokra, amikre oda akarunk figyelni. A másik a tudat alatti, mely átviszi a figyelmet azokra a dolgokra, melyeket érzékeink gyűjtenek össze és fontosak lehetnek. A tudat alatti egyszerűbb, érdemibb, inkább az emocionális feldolgozással kapcsolatos, mint valamilyen racionális indoklással. Úgyszintén gyorsabb. Tehát ha Ön otthon van és meghall valamilyen hangot, figyelmet szentel neki még azelőtt, mielőtt képes volna elgondolkodni azon, mi is az tulajdonképpen.
A gond az, hogy míg tudatos figyelmünk egy bizonyos tevékenységre figyel, a tudat alatti önmagától nem kapcsol ki. Ellenkezőleg, állandó működésben van, bármilyen fontos dolgot keres a környezetben. A tudat alatti rendszer annál erősebb, ha éppen valamilyen kellemetlen és egyhangú dologgal foglalkozunk, amire kényszeríteni kell magunkat. A zene ezért nem téríti el a figyelmünket.
Ezért legközelebb gondolja át, megszidja-e iskolás gyermekét, ha szobájából kihallatszik a zene, s ő maga a tankönyvekbe temetkezik. Számára valószínűleg a tanulás az egyhangú tevékenység, mely nem teszi boldoggá, ami teljesen normális. Ebben a helyzetben a zene adja neki tudat alatt az örömteli érzéseket, s így effektíven semlegesíti az agy igényét a figyelem mással való lekötésére. Olyan ez, mint amikor a kisgyereknek új játékot ad, hogy ne zavarja Önt, amíg befejez egy fontos munkát.
A zene megválasztása a személyes preferencióktól függ. Az olyan zene, melyet kedvel, növeli a koncentrációkészséget, s az, melyet nem kedvel, csökkenti. Ezért nincs értelme betiltani gyermekének a metálzenét, ha azt szereti. Ugyanis Mozart zenéjét hallgatva valószínűleg egyáltalán nem tanulna meg semmit, ráadásul feleslegesen idegesítené őt. A zene ugyanis nagy hatással van a hangulatra – a vigasztalan hangok könnyen elvehetik a feladat iránti lelkesedését.
Érdekes az az információ is, hogy az egyik legjobb műfaj a koncentrációra a videójátékok zenebetétjei. Ha jól belegondolunk, van benne valami. Az ilyen zene célja ugyanis olyan környezet létrehozása, melyben a játékosok elmerülnek, nem szétszórtak és ez megkönnyíti a folyamatos odafigyelést a koncentrációt igénylő feladatokra. Ideális a pokolian bonyolult matekegyenletek megoldásakor...