Ez a weboldal már nincs optimalizálva a(z) Mozilla 5.0 böngészőre.
A weboldal tartalmában vagy egyes funkcióinak működésében hibákat tapasztalhat.
A legjobb élményért kérjük használja az alábbi böngészők egyikét:
Amikor toyogó gyermeke evés közben először dobja mosolyogva a földre a répát, talán még bájosnak is tűnik ez a cselekedete. Ön elintézi ezt egy „ejnye-bejnye“ megjegyzéssel és megsimogatja a buksiját. Amikor azonban ez a helyzet naponta ismétlődik egy tál spagettivel, vagy zöldséges kásával, ez már kevésbé tetszik és minél hamarább be akarja szüntetni ezt a rossz szokását. Tanácsot adunk Önnek abban, miképpen szoktathatja le gyermekét az ételek dobálásáról egyszerűen és nagy drámák nélkül.
Nekünk szülőknek először is meg kellene értenünk azt, mi az oka annak, hogy a gyerekek a földre dobálják az ételt.
A gyerekek 6 és 8 hónapos kor között ritkán dobálják szét az ételt szándékosan. Azonban 9 és 12 hónapos kor között a cselekvés – következmény rendszerét tanulják. Az étel eldobálásával tehát számtalan kérdés jut eszükbe, melyekre keresik a választ: Mi történik, ha ezt a tányért leejtem a földre? Milyen hangot ad majd? Visszajön az étel, vagy a földön marad? Mindezt saját megtapasztalásuk által akarják letesztelni.
Minden alkalommal, amikor gyermeke ledob egy tányér ételt a földre, eléri azt, hogy az egész család hatalmas figyelmet szentel ennek, s ezáltal erősödik az a szokása, hogy ily módon szerezze meg környezete érdeklődését, még akkor is, ha ez az érdeklődés negatív.
A totyogó gyerekek különféle kommunikációs csatornákat keresnek, s mi felnőttek ezeket nem mindig értjük. Az étel eldobálása lehet csupán csak egy eszköz annak kifejezésére, hogy már nem eszik több ételt, mert jóllakott. Előfordulhat, hogy az új élelmiszerekre reagálnak így, melyek színe és állaga számukra ismeretlen és félnek tőle. Az is lehet, hogy nem tudja, hogyan kell az ételt enni, mert nem mutattuk meg neki, egyedül pedig nem boldogul.
Hogyan segíthetek gyermekemnek helyesen kommunikálni?
Az étel eldobálásával gyermeke azt is jelezheti, hogy mát jóllakott. Adjon neki kevesebb ételt, hogy a megmaradt darabokat ne dobálhassa el és ne játsszhasson vele. Tegyen a tányérjára csak 2 -3 darabot az ételből, s ha megette, pótolja az ételt.
Ne ismételgesse a negatív frázisokat: "Az ételt nem dobáljuk a földre". Ellenkezőleg – találjon ki egy jellemző és pozitív mondatot a helyes étkezésről, például: "Az ételnek az asztalon a helye" vagy "Az ételt a tányéron hagyjuk". Ezt szisztematikusan minden alkalommal ismételje el, amikor az ételt a földre dobja.
A gyerekek örülnek az odafigyelésnek, bármi is a kiváltó oka. Maradjon nyugodt és beszéljen semleges hangnemben, még akkor is, ha feldúlt. Sajátítsa el a pozitív frázist és tegye magáévá. Tájékoztassa e módszerről a családot is, de főleg a többi gyereket, akik hajlamosak nagyon jókat szórakozni az ételt eldobáló testvérükön, támogatva ezzel ezt a rossz szokását.
Mikor és milyen gyümölcsöt adjunk először a babának?
Amikor a széken ülő gyermek nem látja a talajt, ahová az étel pottyan, több figyelmet szentel magának az ételnek. Ráadásul megfigyeli a család többi tagját és jobban bekapcsolódik a családi étkezés formájába. Ily módon az asztalnál ülők több figyelmet szentelnek neki és ételdobálási szükséglete értelmét veszti.
Mi lehet jobb szórakozás, mint a kutyának dobálni az ételt és azon igyekezni, hogy eltaláljuk a farkát, s azt figyelni, hogyan kéri majd a következő falatot? Amikor gyermeke előtt (illetve alatta) ilyen vidám színház van, nehezen hagy fel a dobálással. A gyerek dobálós időszakában étkezés alatt a kutyát tartsa inkább a konyhán kívül.
Képzelje el azt a helyzetet, amikor gyermeke ismét a földre dobálja az ételt és lélekben gondolja át előre a tennivaló lépéseket.
Étkezés közben szenteljen kellő figyelmet gyermekének, tegye félre a mosogatást és a telefonbeszélgetést barátnőivel. Tolja őt székével együtt a családi étkezőasztalhoz. Amikor észrevezeszi, hogy az étel a földre vándorolt, vegye fel és semleges arckifejezéssel mondja ki a frázist "Az ételnek az asztalon a helye ". Ha kell, akár tízszer is tegye ugyanezt és tartson ki nézete mellett. Az ételt viszont ne adja vissza a gyereknek, hanem tegye félre. Vegyen egy nagy levegőt és őrizze meg nyugalmát, még akkor is, ha ez nem mindig könnyű. Ha meglesz a kellő türelme és elszántsága, gyermeke néhány napon belül megérti, hogy Ön ezt komolyan gondolja és megunja a dobálást.
Forrás: www.todaysparent.com, www. yourkidstable.com