Mit jelent az advent?

Az advent valódi jelentése – a nyugalom, az elmélkedés, az adakozás és megnyugvás időszaka. Az advent a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. A legtöbb ember számára ez a rohanás, az ajándékok beszerzésének, a takarítás, a kalácssütés és a készülődés időszaka. Nem szabad megfeledkeznünk azonban az advent valódi, fő küldetéséről.  Az advent szó latin eredetű. Az "adventus" jelentése "eljövetel"  és a Megváltó eljövetelére utal. Advent tehát a keresztények számára a Megváltó eljövetelére levő várakozás jegyében és a karácsonyra történő lelki felkészülés jegyében telik. Korábban advent alatt szokás volt böjtöt tartani, miután karácsony estéjén naplemente után kezdődött az ünnepi karácsonyi időszak.

Mikor kezdődik advent?

Az advent az egyházi, vagyis a liturgikus év első időszaka és 4 hétig tart. A negyedik adventi vasárnapot december 25-én Jézus Krisztus születésének ünnepe követi. Az első adventi vasárnap lehet a november 27. és december 3. közötti napok valamelyike, így az utolsó vasárnap akár december 24.-re is eshet.

Az advent története

Feljegyzésekből tudomásunk van már az 5. században Ravenne-ben és a 6. században Rómában tartott adventi istentiszteletekről. Sok helyen gyakran eltérő volt a vasárnapok száma, mivel a karácsony előtti advent 4, illetve 6 hétig is tartott. Végül VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Minden adventi vasárnapnak, az első kivételével, megvolt a maga népies elnevezése: bronz-, ezüst- és aranyvasárnap. Az adventi időszakhoz számtalan hagyomány és szokás kapcsolódik. Némelyiket talán Ön is ápolja otthon. Melyek ezek?

Adventi koszorú

Advent jellegzetes szimbóluma az adventi koszorú, melyen 4 gyertya van. Minden héten egy gyertyával többet gyújtunk meg rajta. Három gyertya kék, vagy lila színű, egy pedig rózsaszínű. A lila szín jelképezi a bűnbánatot és a megtérést, a rózsaszínű  gyertya az öröm és a boldogság szimbóluma.

1. Az első adventi vasárnapon az első lila gyertyát gyújtják meg, mely tulajdonképpen Jézus Krisztus megszületését jövendölő próféták emlékének gyertyája.
2. A második adventi vasárnapon a második lila gyertyát, az ún. betlehemi gyertyát gyújtják meg, mely a szeretetet és Jézus jászolát jelképezi.
3. A harmadik adventi vasárnapon a rózsaszínű, az ún. pásztorgyertyát gyújtjuk meg, mely az örömet és a böjti időszak végét jelképezi.
4. A negyedik adventi vasárnapon az utolsó lila gyertyát, az ún. angyali gyertyát gyújtják meg, mely a békesség és nyugalom szimbóluma.

Szerencsét hozó Borbála

Szent Borbála ünnepéhez ​​(december 4.) kötődik a faágak levágása, melyek karácsonyig kivirágoznak. Leggyakrabban a cseresznyefa ágait vágják le, de erre a célra a gesztenyefa ágai is megfelelnek. A karácsonyra kivirágzó ágak szerencsét hoztak a házra és a hajadon leányoknak esküvőt.

A Mikulás, az ördög és az angyal

A gyerekek kedvelt és egyben félelmetes hagyománya a Mikulás látogatása az angyallal és az ördöggel. A Mikulás a jó gyerekeknek édességet és ajándékot hoz, a rossz gyerekek pedig csak szenet és krumplit kapnak. Vajon honnan is jött eredetileg a Mikulás? Szent Miklós valóban létezett, egy halászcsalád gyermekeként született a mai Törökország területén. Miután árva lett, minden vagyonát szétosztotta a szegények között, ezért vált az adakozás szimbólumává. A ma ismert hagyomány eredete a 10. századi Németországban jött létre.

Csók a fagyöngy alatt

Advent nélkülözhetetlen jelképe a fagyöngy is, mely boldogságot és áldást hoz a családokra. Egy kelta hagyomány szerint a termékenység jelképe is. Aki fagyöngy alatt ad csókot kedvesének, annak szerelme a következő karácsonyig  kitart.

Mézeskalács

A mézeszkalács sütését nem lehet kihagyni! Nézze meg a legjobb recepteket a Hello Tesco oldalon!  Az advent időszaka elegendő ahhoz, hogy a hagyományos mézeskalácsok karácsonyig megpuhuljanak. A mézeskalács sütésének hagyománya a 12. századig vezethető vissza. Mézekaláccsal a karácsonyfát is fel lehet dyszíteni. Az ügyesebbek Betlehemet, vagy mézeskalács házikót és készíthetnek mézeskalácsból.

Adventi naptár

Hogyan tegyük kellemesebbé a Szenteste előtti várakozást? Esetleg a gyerekek által igen kedvelt adventi naptárral, melynek a minden napra szóló klasszikus négyszögletes csokis változatától kezdve egészen a fenyőfa alakú, zsákocskákba csomagolt ajándékos változatáig sokféle formája ismert. A fantáziának itt sem lehet határt szabni.

Nem hagyományos családi adventi naptár feladatokkal

Betlehem

A betlehemi jászol felállítása szintén egy szép karácsonyi hagyomány. Olaszországban például a karácsonyfa díszítése helyett éppen a betlehemi jászol a karácsony szimbóluma.

Karácsonyi kalács

Már a nevéből is látni – a karácsonyi kalács a karácsonyi hagyományokhoz tartozik. Valamikor a pékek véletlenszerűen pénzérméket tettek a karácsonyi kalács tésztájába. A hiedelem szrint az, aki kalácsában pénzérmét talált, a következő év folyamán egészséges volt és a pénzérme gazdagságot jövendölt neki. Szerencsétlenséget jelentett azonban, ha a kalács sütés közben megrepedezett.

Karácsonyfa

Már örül a karácsonyfa díszítésének? Ez a szokás a 16. században még pogány hagyománynak számított és a katolikus egyház nem ismerte el. Az első karácsonyfákat a szobákban a csúcsával kötötték a mennyezethez és mézeskaláccsal, masnikkal, szalmadíszekkel díszítették.

Vegyen ihletet a karácsonyhoz! 

Forrás: vira.czcs.wikipedia.orgceske-tradice.cz