Baba Totyogó Hogyan válaszoljuk meg a „Miért…?” kérdéseket

Hároméves korban kezdődik a „kíváncsi-korszak”. Ha a gyermeke elérte ezt a varázslatos kort, akkor túlságosan is ismerősek lesznek az általuk feltett végtelen, „agyfacsaró” kérdések a „Hogyan jönnek létre a felhők?” és a „Miért zöld a fű?” típusúaktól egészen a „Miért nincs a múmiáknak fütyijük?” kérdésig.

A kíváncsiság egy fontos fejlődési szakasz. A háromévesek minden eddiginél jobban próbálják megérteni a világukat. Az értelmük gyorsan fejlődik, és nagyon élénk a fantáziájuk. Ahogy egyre absztraktabb módon gondolkodnak, mindennek szeretnék megfejteni az értelmét – ezért jönnek a kérdések!

Ez egy mód arra, hogy magukra vonják az Ön figyelmét

Természetesen az ilyen korú gyermekek rájönnek, hogy a kérdések feltevése nagyszerű módszer az Ön figyelmének felkeltésére. „A gyermekek interakcióba akarnak lépni Önnel.” – mondja Anna Mackay-Smith beszéd- és nyelvterapeuta. „A kérdések feltevése, és az arra kapott válaszok nagy megelégedéssel töltik el őket – még akkor is, ha már tudják a választ.”

Mindig válaszoljon!                                                                

Amint gyermeke beszédkészsége összekapcsolódik a tudásszomjával, akkor kicsit elege lehet a kérdéseikből. Néha csábító lehet a gyermeke „Miért” felkiáltásait észre sem venni. De ez nem túl jó ötlet. Emlékeztesse magát arra, hogy az Ön válaszai segítik őt a tanulásban. Ha nem válaszol a gyermeke kérdésére, az elfojthatja a kommunikálásra való vágyát, letörheti a kíváncsiságát és frusztrációt eredményezhet – amire egy gyermeknek sincs szüksége. Egy hároméves gyermek nagyon keveset ért meg a környezetéből, és ha nem kap válaszokat a kérdéseire, akkor még tehetetlenebbül fogják magukat érezni. Tehát csapolja meg türelmének legrejtettebb tartalékjait is, és ne hagyja abba a válaszolást!


Néha a gyermeke „Miért?” kérdésére válaszoljon azzal, hogy „Miért gondolod úgy…”, és ezzel megtörheti a kérdések monotóniáját, továbbá saját gondolkodásra ösztönzi őket.

Keressék meg együtt a válaszokat

A gyermeke által feltett kérdésekből az egész család sokat tanulhat, különösen, ha azoknak van tudományos alapjuk. Amikor a három és fél éves Craig megkérdezte az anyukáját, hogy miért kék az ég, akkor az egy családi kupaktanácsot indított el, amely magában foglalta az enciklopédia előbányászását és a neten való kereséseket is. Craig levonta azt a fontos tanulságot, hogy a felnőttek nem tudják mindenre a választ, de bizonyos módszerekkel rá lehet jönni a dolgokra.

„Megoszthatja a gyermekével, hogy frusztráló tud lenni az, hogy nem tudunk mindent.” – mondta Rachel Pick gyermek pszichoterapeuta. „Fontos azt az üzenetet közvetíteni, hogy nem lehetünk minden területen szakértők, így a gyermeke tudja, hogy átérezzük az ő saját kiszolgáltatottságának érzését.”

„Igen, de miért?”

Bizonyos esetekben, amikor éppen azt gondolja, hogy a legjobb tudása szerint megválaszolt egy trükkös kérdést, a gyermeke visszakérdez: „Igen, de miért?”

Akármennyire is elkeserítőnek találja ezt, próbálja meg elkerülni a következő reakciót: „Mert csak!”

Ehelyett magyarázza el, hogy nem mindenre van logikus vagy észszerű magyarázat, és a világban bizonyos dolgokat csak el kell úgy fogadnunk, ahogy vannak.

Végső soron, becsülje meg ezt a korszakot, ameddig tart – elvégre is ők csak kisgyermekek, akik azt gondolják, hogy Ön mindenre tudja a választ!


Publikálva: 9 hónapja
Oldal nyomtatása
Cikk megosztása

Szeretettel tálalva

Hoppá! Az Ön által beállított szűrők nem hoztak találatot. Kérjük, módosítsa a keresési feltételeket!