Megosztás
Értékelés

Védett növényeink

0 értékelés
Értékeljen
Tavasszal szívesen kirándul az ember az erdőkben, s közben megcsodálhatja a fák zöldülő lombjait, a rétek változatos és színes virágait. Kedvet kaphat egy mezei virágcsokor szedéséhez, hogy haza is vigyen valamit a túrázás emlékeként. Ekkor azonban körültekintőnek kell lenni, hogy fokozottan védett virágokat ne vigyük haza, nehogy felborítsuk a növény biológiai egyensúlyát, s ezáltal ne virágozzon többet azon a helyen.

A fokozottan védett virágoknak eszmei értéke van, az alábbiaknak 250 000 Ft, mely kifejezi a virágok fontosságát. Szeretnénk még megmutatni ezeket a csodálatos növényeket az unokáinknak, ezért vigyázzunk rájuk!

Lisztes kankalin: A kankalinfélék családjába tartozik, 3-25 cm magasra nő meg, évelő növény. Április és július között virágzik, sokvirágú ernyőben, a ciklámen lilától a vöröses liláig  terjedő színskálán, de előfordulnak fehér virágú példányok. Mész- és hidegkedvelő reliktum faj (vagy maradványfaj, adott területen korábbi földtörténeti korból fennmaradt növénytársulás, ami annak idején összefüggő növénytakaró volt, mára foltokban látható.) Láprétegek növénye, hazánkban két biztos előfordulási helye ismert, mindkettő a Balaton- felvidéki Nemzeti Park területén, így lett a nemzeti park címernövénye.

Pilisi len: A más néven pilisszentiváni len, dolomitlen évelő növény, legközelebbi rokona  egy  görögországi  lenfaj.10-20 cm magasra nő meg ez a törpecserje, tövén sűrű meddő tőrózsával, kevés levéllel. Május- június környékén virágzik, sárga nagyméretű virágai kettesével, hatosával ülnek a száron. Rovarok porozzák be, de önbeporzásra is képes. A Budai Tájvédelmi Körzet Szénás-hegycsoportjának területén kb. 10 hektáron mintegy 1000 példány él, az állomány stabil, mert 1934-től védelem alatt áll. A pilisi Borbás Vince, a Budai-hegység növényvilágának kutatója mutatta be 1897-ben a Természettudományi Társaság ülésén. Ezen kívül még sok más pannóniai növényfajt írt le. A Szénások legértékesebb dolomithegyét Borbás-gerincnek nevezték el, őrizve a „legmagyarabb botanikus” emlékét. 

Boldogasszony papucsa: Sokféle elnevezése létezik: rigópohár, vénusz sarucska, papucskosbor. Kosborfélék családjába tartozik, az egész világon előfordul foltszerűen Európától Ázsiáig, a 19. században Pécs környékén a Mecsekben is megtalálható volt, de onnan mára már kipusztult. 20-50 cm magasra nő meg, érdes szőrű levelei vannak, általában egy vagy két virágot hoz, de 3-4 virága is lehet, amely a valamennyi európai kosborféle közt a legnagyobb egyedi virágnak számít, és hazai növényzetünk legnagyobb virágai közé tartozik. Legfeltűnőbb része, melyről nevét is kapta, a sárga 3-4 cm hosszú, felfújt és papucsa alakúan, mélyen kiöblösödő mézajak, amely légycsapdaként is szolgál.