Az oldalon cookie-kat használunk a weboldal teljesítményének növelése érdekében. Az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. X
A helyes út
a tökéletes gyephez

A helyes út
a tökéletes gyephez

Miért fontos a gyepszellőztetés, a mulcsozás és a fűnyírás?

Néhány tanács, hogy már a tavasz első napjaitól kezdve, úgy gondozhassa a kertjét, hogy mielőbb élvezhesse munkája gyümölcsét, a szép és egészséges gyepet, és az sok-sok örömet szerezzen Önnek.

Az emberek többsége általában szemet gyönyörködtetőnek tartja egy rendezett kert látványát, amelynek egy részét vagy akár az egészét puha, egybefüggő mezítlábas sétára csábító, zöld pázsittakaró borítja. Szép pázsitot azonban, csak rendszeres gondozással tarthatunk fenn.

Az egészséges gyepért: gyeplazítás

Ne sajnáljon a gyepétől egy kis lazítást!

Egy hosszú tél után a gyepünk az egykori otthonos kertünkben reménytelen látványt nyújt.
A hosszú telet követően kertünkben már lassan nyílnak az első tavaszi virágok, de gyepünk reménytelen látványt nyújt, az elfilcesedett gyep elvesztette harsogó zöld színét. Sürgősen szükség van egy szépségkúrára. Azaz nem másra, mint gyepszellőztetésre. Miért is valójában? Mert a moha, a levelek, az elhalt növényi részek egy filcréteget képeznek a talajfelszínén, mely olyan, mint egy szivacs, a vizet és a tápanyagot megköti, de a fényt és a levegőt távol tartja a gyeptől. Mivel a fű nem tud levegőzni, így a növekedése is lelassul. (Mivel a fű nem jut elég fényhez és oxigénhez, a növekedése is lelassul.) Az elhalt gyepréteg eltávolításának egyik hatásos eszköze a gyepszellőztetés. A pázsit lazítását tavasszal (márciustól májusig), és  ősszel (augusztustól szeptemberig) végezzük. A fény, a levegő, a víz és a tápanyagok így már ismét eljutnak a fű gyökeréhez. Az eredmény: néhány hét múlva a pázsitunk szebb lesz, mint valaha.

Az egészséges gyepért: mulcsozás

A fűnyíráskor a levágott füvet vagy eltávolítjuk, vagy felhasználjuk a gyepápolásban, mint komposztanyag. Mulcsozáskor a levágott fűszálakat a különlegesen kialakított fűnyíróház és kések még kisebb darabokra aprítják, melyek visszakerülnek a füves területre. A visszakerült fűdarabok, melyek vízből és organikus alkotórészből állnak, természetes zöldtrágya szerepét töltik be és megvédik a gyepet a kiszáradástól. Így a mulcsozással Ön időt, trágyát/komposztanyagot és vizet spórol meg. Ha a nyári hónapokban rendszeresen végezzük, akkor egészséges, üde zöld gyepet kapunk eredményül.

Az egészséges gyepért: fűnyírás

Sok tényezőtől függ, hogy mivel és milyen gyakran van szükség a fűnyírásra. Elsősorban itt az olyan növekedést befolyásoló tényezők a döntők, mint a napfény, a talajminőség, a csapadék gyakorisága és intenzitása. A füvet heti rendszerességgel 3,5-5 cm-re, a levelek hosszának maximum 1/3-ra vágjuk vissza. Az ennél nagyobb „csonkítást” a fű már nehezen viseli el. Ne feledjük, a pázsitfű a tápanyagokat nem a gyökerében, hanem a levelében tárolja! A fűnyírás elősegíti a gyep sűrűsödését, erősödését és terhelhetőségét. A tapasztalat azt mutatja, hogy minél gyakoribb a fűnyírás, annál szebb a pázsit.

Hogy melyik fűnyíró illik leginkább az Ön gyepfelületéhez?

A gyepfelület nagysága az egyik legfontosabb tényező a megfelelő gép kiválasztásakor, hiszen a szükséges vágószélességet és a gyűjtő kapacitását is ez alapján célszerű megválasztani. Ettől a két tényezőtől függ, hogy mennyi időt kell fűnyírással eltölteni. Minél nagyobb a vágószélesség, illetve a fűgyűjtő kapacitás, annál rövidebb ideig tart a fűnyírás! Ahhoz, hogy a helyes vágószélességet megállapítsuk, segítségünkre szolgál az alábbi táblázat:

Gyűjtés, kiszórás, mulcsozás?

Gyűjtés, kiszórás, mulcsozás?

Mit tegyünk a kaszálékkal?

• Komposztálás: A levágott fűből kiváló komposzt készül, de csak más szerves hulladékkal összekeverve pl.: apróra vágott konyhai hulladékkal.

• Cserjék alatti mulcsozás: A levágott füvet használhatjuk mulcsként cserjék alatt, gyümölcsfák tövében.

• Gyep mulcsozása: Hagyjuk a finomra vágott kaszálékot a talajon, zöldtrágyaként.

Gyűjtés

Egy profi, makulátlan kinézetű, frissen nyírt gyepfelület kialakításához a kaszálékot gyűjteni, majd komposztálni kell. A fűgyűjtővel felszerelt fűnyírókkal egyszerűbb a kert tisztántartása.

Kiszórás

Egy deflektor segítségével a kaszálékot ki is szórhatjuk. Leginkább akkor ajánlatos ez, ha a lenyírt kaszálék ott maradhat a területen. A hátsó-, illetve oldalsó kiszórású fűnyíróval adott idő alatt nagyobb területet tudunk karbantartani, mint a gyűjtős modellel.

Mulcsozás

A mulcsozás előnye, hogy a talajt a fűnyírás alkalmával a kiszórt, apró darálékkal egyúttal trágyázzuk is. A kaszálék a benne rejlő tápanyagokkal természetes zöldtrágyaként újrahasznosul. A mulcsozást kifejezetten a csapadékban szegény nyári hónapokban ajánljuk, a fűszálak nagyobb védelmet kapnak a napsugárzás, illetve a kiszáradás káros hatásaival szemben, valamint megmarad üde, zöld színük. A mulcsozás óvja a gyepfelületet. Ahhoz, hogy a mulcsozás előnyeit teljes mértékben élvezhessük, ügyelnünk kell arra, hogy a fűnyírás rendszeres legyen (főszezonban egy vagy két alkalom hetente).

• Mulcsozás időt takarít meg: nem kell gyűjteni, majd eltakarítani a kaszálékot.
• A mulcsozás pénzt takarít meg: csökkenthetjük a trágyázásra és öntözésre fordított kiadásokat, hiszen a kaszálék értékes, természetes zöldtrágya.
• Mulcsozást száraz gyepfelületen érdemes végezni (nem ajánlott korán reggel vagy rögtön eső/öntözés után).


Minden ápolt gyepfelületre a precíz szélek és körvonalak teszik fel az „i”-re a pontot. Ez varázsolja gyepünket olyan rendezett szőnyeggé, amiből egyetlen fűszál sem lóg rá az ágyásokra. Ezért a fűnyírást követően ne feledkezzünk meg a szélek karbantartásáról sem!

A kertészidény tavasszal kezdődik igazán. Ez az az időszak, amelyre minden kertészkedő egész télen vár. :)

Ahogy a márciusi nap előbújik és megszűnnek az éjszakai fagyok, minden kert felébred téli álmából. Ilyenkor rengeteg a tennivaló.

Ezen rövid összefoglalóban
összeszedtük a legfontosabb tevékenységeket márciustól májusig, melyekkel jól indíthatja a szezont.

Március: a rendrakás és a készülődés ideje

Az első, és legfontosabb márciusi feladat a kert alapos rendbetétele: a föld felásása, valamint a trágyázás. Gereblyézzük fel a maradék avart, és távolítsunk el minden nem kívánatos anyagot az udvarról. Ezt követően ássuk fel a területet, lazítsuk fel az ágyások helyét, és oszlassuk el a trágyát, hogy a növények elegendő tápanyagot kapjanak.

A hónap második felében elkezdhetjük a díszbokrok, a sövény és a rózsák ültetését. Vethetünk különböző gyökérzöldségeket, például retket, vagy paradicsomot és karfiolt is. Ellenőrizzük a gyümölcsfák állapotát, gondosan ügyelve, hogy nem kaptak-e valamilyen betegséget? Ha fertőzöttek, azonnal kezeljük őket a megfelelő oltóanyagokkal.

A március az ideális időszak csonthéjas gyümölcsfák (cseresznye, szilva, őszi és sárgabarack) oltására is. Ha szeretnénk, madárházakat is akaszthatunk a fák lombkoronájába, hogy azokba fészkelhessenek és nevelhessék kicsinyeiket a seregélyek, cinegék, csókák és más kerti madarak.

Ha van erkélyünk, virágtartóinkba március végén érdemes elültetni növényeinket és virágainkat. Az évszaktól függetlenül mindig ügyeljünk rá, hogy már ne legyenek éjszakai fagyok.

Április: a sziklakert-építés ideje

Áprilisban kertünkben virágzanak a nárciszok és tulipánok, és a fák is lassan friss, zöld leveleket engednek. A virágágyásokról távolítsunk el minden fagyvédő eszközt (ponyvát, fenyőágat).

A gyümölcsfák körülötti földet ássuk fel, és töltsük fel trágyával. A díszbokrokat, sövényt és rózsákat metsszük meg. Ez az időszak ajánlott a nagyobb fás növények ültetésére, és a sziklakert helyreállítására is. Tegyük rendbe sziklakertünket: távolítsuk el az elhalt növényeket, és ültessünk újakat.

Ássuk és lazítsuk fel az évelő virágágyásokat, illetve, ha szeretnénk, szőlőtőkéket is ültethetünk. A hónap végén a melegebb területeken paradicsomot, retket és epret is ültethetünk. Ha jobb az idő, a benti virágtartókat is kivihetjük.

Május: az ültetés és az első betakarítás ideje

A májusi kerti munka az egyik legélvezetesebb. Virágzanak a fák, zöldellnek a növények és színpompás az udvar, valamint betakaríthatjuk az első retkeket, salátát és spenótot is.
Ültessünk egy- és kétéves növényeket, valamint dáliákat és kardvirágot. Minden gyümölcsfát és bokrot fújjunk át növényvédőszerrel a fertőzések elkerülése végett. A korábban bent elvetett növényeket átültethetjük a kertbe. A zöldségeket eleinte érdemes geotextillel letakarni.

Uborkát, paprikát és egyéb terményt is ültethetünk palántavédő üvegszekrényekbe. Az epreket alaposan és rendszeresen öntözzük, mézédes, vörös gyümölcseik néhány héten belül előbukkannak. A rendszeres ültetés, táplálás, rendbetétel és egyéb munkák közepette ne feledkezzünk meg a gaztalanításról, időközi felásásról és trágyázásról sem. A május a megfelelő idő a gyümölcsfák oltásának befejezésére és a palánták karbantartására is.

A JÓ KERT TITKA
A JÓSZOMSZÉDI VISZONY

A JÓ KERT TITKA
A JÓSZOMSZÉDI VISZONY

Hogyan használjuk ki a kert árnyékos részeit?

A legtöbb növénynek napfényre van szüksége a növekedéshez.
Ugyanakkor minden kertben van egy kisebb-nagyobb terület, ahová nem igazán jut el a napfény. Északi tájolás és magas fák tovább ronthatják a helyzetet, de ne aggódjunk, az árnyékos helyeket
ugyanúgy ki tudjuk használni. Például ültethetünk egrest, fekete ribizlit, amelyek így ugyan kicsit később fognak beérni,
ízük ugyanúgy ellenállhatatlanul finom lesz.

Akár kerttulajdonosok vagyunk, akár csak egy erkélyünk van virágtartókkal, mielőtt ültetni kezdenénk, érdemes felállítanunk egy tervet, amely figyelembe veszi a virágok és termények természetes igényeit. Ugyanis néhány növény olyan anyagokat bocsáthat ki, melyek károsak lehetnek társaik számára, és akadályozhatják azokat a növésben, vagy akár a pusztulásukhoz is vezethetnek. Az ilyen fajta ültetési hibákat nem tudjuk jóvátenni sem trágyázással, sem egyéb módszerekkel. Lássunk erre néhány példát.

Az uborkák nagy igényűek, a répák toleránsabbak

Szomszédság szempontjából az uborkák a legkényesebbek. Ha szép, minőségi uborkatermést szeretnénk, semmiképpen ne ültessük őket paradicsom, burgonya, retek és eper közelébe: ez a fajta szomszédság nem vezet semmi jóra. Arra is ügyeljünk, hogy ne ültessük őket olyan földbe, amiben előzőleg kel, káposzta vagy karfiol volt. Ugyanakkor az uborkát nem fogja zavarni, ha zöldborsó, kapor, fokhagyma vagy póréhagyma mellé ültetjük. A paradicsom is kissé válogatós: nem érzi jól magát burgonya, vöröskáposzta, zöldborsó, és persze a fent említett uborka közelében sem. Azért ne aggódjunk, a paprika mellé nyugodtan ültethetjük, sőt, ha bazsalikom mellett találjuk meg a helyét, még az íze is intenzívebb lesz.

A legjobb szomszédok a gyökérzöldségek, különösen a sárgarépa, ami szinte mindennel képes probléma nélkül együtt élni. Egyetlen kombinációt igyekezzünk elkerülni: ne ültessük petrezselyem mellé.

Az igazán színpompás kert titka

Ugyan a virágok kevésbé problémásak, egy jó kertész tiszteletben tartja az igényeiket. Ügyeljünk arra, hogy ne ugyanabba a virágágyásba ültessük az azonos fajtákat, mint előző évben.
A legideálisabb több évet is hagyni, mielőtt ugyanarra a helyre ültetjük őket. Így célszerű egy forgórendszer felállítása, mellyel kiküszöbölhetjük ezt a hibalehetőséget, nem utolsó sorban pedig változatosabbá is tesszük kertünk kinézetét. A legproblémamentesebb virág a nagy büdöske: ültethetjük bármi mellé, és akár ugyanabba az ágyásba is, mint előző évben.

VIRÁGZÓ ABLAKOK 
ÉS ERKÉLYEK

VIRÁGZÓ ABLAKOK
ÉS ERKÉLYEK

Vásároljunk önöntözős balkonládát. Ezek után mindössze annyi a dolgunk, hogy rendszeresen pótoljuk a hiányzó vizet, a növények pedig pontosan annyit fognak felvenni, amennyire szükségük van, így biztosan nem fognak kiszáradni.

Kevés mutatósabb dolog van, mint egy különböző színekben pompázó erkély vagy ablakpárkány. A városlakók többségének ez az egyetlen lehetősége a kertészkedésre. Az ablakban és az erkélyen szépítgetni növényeinket kellemes kikapcsolódás, viszont néhány szempontot érdemes észben tartanunk. Néhány virág nem jól tűri a közvetlen napfényt, mások pedig pont ellenkezőleg. Összegyűjtöttünk néhány gyakorlati tippet, melyeket betartva virágaink teljes pompájukban ragyoghatnak.

A virágtartók kiválasztása

A helyes kaspó vagy tároló kiválasztása alapvető fontosságú. Választhatunk műanyag, fa, és kerámia tárolók közül. A legáltalánosabb választás a műanyag, hiszen strapabíró, és rengeteg színben kapható. A fa tárolóedények szintén közkedveltek, de általában rövid életűek, mivel könnyen átnedvesednek, így gyakran kell cserélni őket. A legdrágább és egyben legelegánsabb tartók kerámiából készülnek. Ha kerámia mellett döntünk, tartsuk szem előtt, hogy fagypont alatt könnyen megrepedhetnek, és eltörhetnek.

A virágültetés legjobb tanácsadója az iránytű

Mielőtt ültetni kezdenénk, mindig ellenőrizzük, hogy az adott virág számára megfelelőek-e a körülmények. Az északi ablakok köztudottan kevés növény tartására alkalmasak. Ha csak északi ablakunk van, mégsem kell teljesen feladnunk kertészkedési szándékunkat. A begóniáknak például nincs nagy fényigényük, így kifejezetten jól érzik magukat árnyékos környezetben. Hasonló a helyzet a fuksziákkal is: északnyugati vagy északkeleti ablakban is ugyanúgy virágoznak.
Ha szerencsések vagyunk, és déli ablakkal is rendelkezünk, számtalan lehetőség közül választhatunk. Tavasztól őszig ültethetünk muskátlit, gólyaorrot, petúniát és sok más színes virágot.

A kiválasztásnál ügyeljünk arra, hogy ne ültessünk egymás mellé más növési habitusú virágokat. A gyorsabban növő fajták jó eséllyel elszívják a tápanyagot kisebb társaik elől, így azok elhalhatnak.

A TRÁGYÁZÁS LEGALÁBB 
OLYAN FONTOS, MINT AZ ÖNTÖZÉS

A TRÁGYÁZÁS LEGALÁBB
OLYAN FONTOS, MINT AZ ÖNTÖZÉS

Ha komposztálunk is, ne zárjuk ki teljesen a műtrágyákat. Virágzási vagy termési időszakban sok növény igényli az extra tápanyagokat, melyekből a komposzt nem mindig tartalmaz eleget.

Minden tapasztalt termesztő tudja, hogy a növények megfelelő növekedéséhez elengedhetetlen a rendszeres trágyázás, ez pedig a kerti, illetve az ablakban és erkélyen tartott virágokra és növényekre egyaránt igaz.

Minőségi komposzt: a biokertészet alapja

A szerves trágya az idők kezdete óta ismert az ember számára. A szerves trágyázás legegyszerűbb formája az állati ürülék mellett a komposzt, mely növényi hulladékokból tevődik össze. Ha van rá lehetőségünk, a kert egy eldugott végében alakítsunk ki egy sarkot, ahol saját házi komposztunkat gyűjthetjük. Közvetlenül halmozhatjuk a földre, de egy konténerben is tárolhatjuk. A jó komposzt rétegekben tartalmaz vágott füvet, leveleket, gyomokat és konyhai hulladékot egyaránt. Ha kialakítottuk komposztáló sarkunkat, nekikezdhetünk a trágyázásnak. Azért figyeljünk oda, hogy egyik növénynek sem tesz jót, ha két hétnél gyakrabban trágyázzák.

Műtrágya: nem csak balkonládákhoz

Napjainkban számtalan iparilag előállított műtrágyából válogathatunk. Ez különösen a városlakóknak kedvez, akik számára a komposztálás nem elérhető opció, de mások is előszeretettel használnak műtrágyát.

Néhány szó a műtrágyákról

A műtrágyáknak rengeteg fajtája elérhető, függően a trágyázni kívánt növényektől és terményektől, ezért érdemes elolvasnunk a leírást és tanulmányoznunk az összetételt, mielőtt bevásárlókocsinkba tennénk a terméket. A legismertebb fajták az úgynevezett granulált műtrágyák. A felhasználás céljától függő arányban tartalmaznak nitrogént, káliumot, magnéziumot, kalciumot, vasat, foszfort és más alapvető tápanyagokat. A különböző összetevők egyenként pótolhatatlanok: a kalcium a gyökérzet megfelelő kialakulását segíti elő; a vas a fű, a lombok és a levelek zöld színéért felelős; a foszfor a bimbók növekedésében segít, és így tovább. Kiszáradt talajon és napsütötte részeken kerüljük a granulált műtrágya használatát, mivel kiégetheti a növényeket. A legideálisabb alkalom ezen típus használatára az esőt követő időszak, amikor a föld még nedves. Egy másik közkedvelt műtrágyázási módszer a karózás. A műtrágya-karók leginkább erkélyen, és beltéren, kaspóban tartott növényekhez alkalmazhatók.

Használatuk roppant egyszerű: szúrjuk őket nedves földbe, és szép lassan adagolni fogják a tápanyagokat. Léteznek folyékony műtrágyák is, melyeket szintén meglehetősen egyszerű használni.
Válasszuk növényünk számára a legmegfelelőbbet, és tartsuk szem előtt a használati utasításban leírtakat. Különösen ügyeljünk arra, nehogy túltrágyázzuk növényeinket: a túl sok trágya elsárgítja és elpusztítja a leveleket.

A KERT KIALAKÍTÁSA: 
TANÁCSOK KEZDŐKNEK

A KERT KIALAKÍTÁSA:
TANÁCSOK KEZDŐKNEK

Ha udvarunk teljesen sík, érdemes egy kicsit átépíteni, hogy elkerüljük a monotonitást. Szintén jó ötlet a verandára is kerámia kaspókat rakni, melyekbe például ültethetünk gólyaorrot.

Ha nemrég fejeztük be otthonunk építését, vagy egy hétvégi házra tettünk szert, mi is lehetne a tér kihasználásának legjobb, leghasznosabb és legpihentetőbb módja, ha nem a kertészkedés? Segítségül itt van néhány hasznos tipp. Mindenekelőtt érdemes eldöntenünk, hogyan is képzeljük el jövőbeni kertünket. Egy esztétikus udvart szeretnénk, melyben ki tudunk kapcsolódni, vagy szeretnénk terményeket is, melyeket elfogyaszthatunk? Ha mindezekről határoztunk, elkezdhetünk gondolkozni a tér beosztásán.

A nyugalom szigete

Minden háztulajdonos szeret kertjében ücsörögni. Válasszunk egy kellemes területet, nem túl messze a háztól, lehetőleg egy nagy fa közelében, hogy a nyári melegben árnyékot adhasson. A házból nyíló veranda is közkedvelt megoldás, melyet akár be is fedhetünk. Ha mindez megvan, nincs más hátra, mint a minőségi, tartós kerti bútorok kiválasztása: válasszuk az ízlésünknek és kertünknek legjobban megfelelő anyagú és tervezésű darabokat.

Szemet gyönyörködtető kert

Az udvar dekoratívabb részét érdemes közvetlenül a pihenőzóna mellett kijelölni. Virágágyások és kisebb bokrok még otthonosabbá és szebbé fogják tenni kertünket. Ne rettenjünk vissza a sokszínűségtől sem: minél többféle növényt és virágot választunk, kertünk annál tovább fog virágozni, és változatosabb is lesz.

Kerti gyümölcsök és zöldségek

Ha saját fogyasztásra szeretnénk különféle terményeket is nevelni, érdemes egy, a virágoskerttől teljesen leválasztott területet kijelölni. Az elválasztók akár növények is lehetnek: az egres vagy ribizlibokrok tökéletesek erre a célra. A kijelölt területet ássuk fel, és határozzuk el, mit hol szeretnénk termeszteni! Érdemes utánajárni, mely növények nőnek jól egymás mellett, és ennek megfelelően ültetni. Másik fontos szempont, hogy ne ültessünk semmit túl közel a fákhoz, hiszen az árnyék nem tesz jót termésünknek.

Milyen eszközöket érdemes beszereznünk?

Minden lelkiismeretes kertész rendelkezik az alapvetően szükséges kerti eszközökkel. Ezek arzenálja az évek során egyre növekszik, de kezdésnek elég, ha van a fészerben egy jó minőségű ásó, gereblye, lapát, kapa, ültetőfa, öntözőkanna vagy kerti slag, fűnyíró, fűrész, metszőolló, és persze kerti kesztyű.