Megosztás
Értékelés

A mi paprikánk - Mert erősen szeretjük!

0 értékelés
Értékeljen

Készítsünk akár egyszerű tükörtojást vagy pörköltet, a fűszerpaprikának minden magyar háztartásban helye van –intenzívebb ízt kölcsönözhetünk vele az ételeknek és tökéletesen egyedi!


Számos turistacsalogató helyen és szuvenír boltban kínáljuk Magyarországon a számunkra oly megszokott és közkedvelt piros paprikát, hogy mások is megismerkedhessenek egyedi ízével.

A pirospaprika, fűszerpaprika-őrlemény vagy őrölt fűszerpaprika – merthogy több néven is említhetjük -, olyan por, melyet egészen finomra őrölnek az egyszerű paprikából. Hazánkban igen népszerű, különösen nagy híre van a szegedi és a kalocsai fűszerpaprikának.

Mielőtt azonban 1859-ben megkezdődött a fűszerpaprika „modern” körülmények közötti gyártása a paprikaőrlő gőzmalomban, hosszú idő eltelt.

A korai magyar háztartások még nem is ismerték a paprikát, ez a zöldség és fűszer csak a 18. században jelent meg és vált közkedveltté. A feltételezések szerint az 1600-as években Wesselényi Ferenc gróf felesége honosította meg a paprikát, akit Széchy Máriának hívtak.

Hogy miért Szeged lett az elsőszámú paprikatermesztő hely, annak magyarázata, hogy a szegedi ferences kolostor kertjében termesztették először ezt a zöldséget. Később Kalocsa környékén is megkezdődött a paprikatermesztés – máig ez a két legismertebb termesztőhely.

A fűszerpaprikát nagy mennyiségben e két magyar városon kívül akkoriban csak spanyol földön termesztették.

A magyaroknak jutott eszébe a paprika porrá törése, melyet először az 1770-es években használtak a paraszti háztartásokban. Egyre népszerűbb lett azonban, a 18. század végétől fűszerként sokan alkalmazták, borspótlóként is olcsó volt – sok helyen veresborsnak hívták. Még gyógyszerként is használták, megelőzésképpen adták az embereknek az 1831-es kolerajárvány idején.

Ám még a 19. század nagyobb részében is csak házi használatra termeltek az emberek, éppen annyit, hogy saját szükségleteiket kielégítsék.

Azután megszületett a pörköltalap: a magyar parasztok az alföldön hagymát pirítottak sertészsírban, majd ehhez adták a fűszerpaprikát – így derült ki, milyen kiválóan előhozza ez a módszer a paprika íz- és színanyagait. Rohamosan terjedt az ötlet használata a háztartásokban, melyet máig alkalmazunk a magyar ételek készítésénél.

Kezdetben kőmozsarakban vagy fémből készült változataikban állították elő és változtatták por formájúvá a fűszerpaprikát, melyet később a lábbal hajtott mozsár, vagyis a kölü követett. Ennek segítségével a szárított paprikát apróvá döngölték.

Csakhogy ez a szerkezet sem volt elég gyors a nagyobb mennyiségű termeléshez. Így születtek meg befektetők közbenjárásával a malomberendezések, először Szeged és Kalocsa környékén - tiszai vízimalmok, valamint néhány szél- és szárazmalom végezte az őrlést.

A fűszerpaprika ismertségén kétségtelenül nagyot lendített a jellegzetes magyar gulyás népszerűsége. A reformkorban a polgári otthonok szakácsai is használták a paprikát, noha még ekkor is leginkább a paraszti háztartásokra volt jellemző és főként az Alföldön.

Az 1890-es évek hozták meg az áttörést, amikor Szentes környékén nagyobb területen is elkezdődött a paprika termesztése. Ezt követte a körzetes termesztés 1934-től, ekkor már az állami hatóságok ellenőrzése alatt. Szabadon a fűszerpaprika 1983-tól forgalmazható.

Nemzeti fűszer

A népszerű nemzeti fűszer vagy fűszerpaprikából, vagy cseresznyepaprikából készül. Mindig a bepirosodott bogyókat szedik le, a nyers paprikát utóérlelik, majd jöhet az őrlés. Ezt követően pihentetik az őrleményt és attól függően, milyen a mikrobiológiai állapota, bizonyos hőfokkal csíratartalmát is csökkentik. Egalizálás után megállapítják minőségét és a tasakokba kerül.

A magyar fűszerpaprika-őrleményeket négy csoportba sorolják: különleges, csemege, édesnemes és rózsa. Hogy melyik csoportba kerül, azt fizikai és kémiai tulajdonságai határozzák meg.

Fontos az őrlemény kapszaicin tartalma is. Ha ugyanis az a 100 milligram per kilogrammot nem haladja meg, csípősségmentes a paprika, ha 100-200 mg/kg közötti, akkor enyhén csípős, magyaros ízű. Amennyiben 200 mg/kg felett van a kapszaicintartalom, csípős paprikáról beszélünk.

Piknikre fel!

A tavasz ízei

Gyermek a konyhában

A sütemények remekei