Megosztás
Értékelés

Foszlósat, finomat – milyen kalácsokat sütünk?

0 értékelés
Értékeljen
Az ünnepeken mindenképp, ám a hétköznapokban is gyakran fogyasztunk kalácsot – a kalácsnak több típusa is van, melyet előszeretettel pakolunk a kosárba. Milyen kalácsokat szeretünk?

A kalács fogalma hosszú évszázadok óta ismerős. A tészták lágyabbra, könnyebben emészthetőre készültek a kovász megjelenésével, ekkoriban terjedt el széleskörben a készítésük. A cukrászok által készített tészták között azonban az élesztős fajtákat alkalmazták legtöbbször – ezekből ugyanis igen sokféle süteményt lehetett alkotni. Ilyen a kalács is. Időigényes, de megéri a fáradtságot!

A kalácsok listáján alighanem rögtön első helyre tennénk a fonott kalácsot. Hajfonatra emlékeztető felső része miatt kapott ilyen találó nevet. Aranybarna külseje különösen hívogató, belseje foszlós, könnyen szétszedhető és „fonatonként” is fogyasztható. Ünnepekkor előszeretettel sütjük, húsvétkor, halottak napja alkalmából leginkább. A sváb konyha elmaradhatatlan elemeként került a köztudatba, valódi neve Heilige Stricli. Főleg édes variációi vannak, csokoládéval, kakaóval, dióval, aszalt gyümölccsel, ánizzsal egyaránt tölthető.



A fonott kalács 3- vagy 6 fonással készül. A megkelt tésztát a deszkán 6 (vagy 3) egyenlő részre osztják, és nagyjából 40 centis rudakat sodornak belőle. Három-három rudat ezután felül összenyomnak, majd ezt a két külön csoportot is összenyomják a felső részüknél „fogva”. Ezután hatos fonással összefonják a rudakat. A végét lezárják és összenyomják. Enyhén meg lehet sodorni az egész kalácsot, majd megkenve a tetejét fél órát pihentetni, és újabb megkenés után a sütőbe rakni.

Csavart kalácsot ugyancsak gyakran készítünk. A kisebb méretű csavart kalácsok ugyancsak puha, foszlós belsejű finomságok, tetejüket egy csipetnyi kristálycukorral szórják meg. Egyszerű, mert csupán hosszú rudakat kell formázni a tésztából, U-alakúra félbehajtani őket, majd a két „szárat”egymáson áthajtogatni. A végét összecsippentjük, hogy ne nyíljon szét a tészta, és máris mehet a sütőbe.

A koszorú kalácsot gyakran kakaóval készítik. A nagyjából 7 mm vastagra nyújtott tészta tetejét megkenik tejföllel és megszórják kakaóporral. Szorosan kell feltekerni és úgy fordítani, hogy a vége a tekercs aljára kerüljön. Majd amikor a tepsire kerül, elejét és végét összeilleszteni. Ezután kb. 2 centinként szeletelni, de vigyázva, mert a tésztát a belső íven nem kell átvágni. Ha kész, a szeleteket mutatósabb enyhén oldalra dönteni. Ezután helyezik a sütőbe a koszorú kalácsot, melyet csak negyedórás kelesztés után lehet elkezdeni sütni.



Kürtős kalács: a kürtős kalácsot mindenki szereti! A történelmi Magyarországig nyúlnak vissza hagyományai – Székelyföldről származik. Friss élesztővel, liszttel, vízzel és parázzsal készül, nincs különösebb titka, mint a jó arányok.

Kellemes, cukros, szájban omlós tésztáját mindenki szereti, azt pedig, hogy milyen ízesítéssel kérjük, magunk döntjük el: lehet az kakaós, mákos, vaníliás, kókuszos, fahéjas vagy diós, esetleg mandulás! Magyarországon az egyik legnépszerűbb édesség, melyet a külföldiek is előszeretettel fogyasztanak.

Briós esetében a kelt tésztát jellegzetesen citrommal és citromhéjjal, vaníliás cukorral készítik. A megkelt tésztából két rudat formáznak, nagyjából 12-15 centiseket, majd kereszt alakba egymásra fektetik őket. A függőleges tésztadarab alul marad, a vízszintes felül. A felsőt lehajtják, keresztezik az alsóval, majd a jobb oldalon levőt hajtják balra le. A baloldalit is átfűzik alul és felül is. Az egymás mellett levő, kettő-kettő tésztavéget összecsippentik és a tésztagolyó alá hajtják.



Pászkakalács vagy húsvéti kalács: különféle méretben és díszítéssel készül, tejes tésztából. Krisztust szimbolizálja, a görög katolikusok fogyasztják húsvétkor. Hazánkban az északi régiókban, Borsod-Abaúj Zemplén megyében, Miskolcon és környékén, Hajdú-Biharban valamint Hajdúdorog környékén gyakran készítik. A pászkakalács formáját tekintve csonka kúp alakú, felülete domború, formázása elég bonyolult. Világosbarnára sütik, cakkozott szélű tepsiformában, majd a tetejére sodort tésztaágból keresztet készítenek díszítésképpen. Tésztarózsát raknak a közepére és a szárakra, mellyel Krisztus sebeit jelképezik, a keresztet pedig tésztakoszorú fogja körbe, a töviskoszorúra utalva.

Piknikre fel!

A tavasz ízei

Gyermek a konyhában

A sütemények remekei