Megosztás
Értékelés

Kalács sütés – hol, hogy szokás?

0 értékelés
Értékeljen
A kalácsot nemcsak mi, magyarok szeretjük. Igaz ugyan, hogy szinte nálunk a legnépszerűbb. Hagyomány szerint elsősorban ünnepeken készítjük és esszük, de akár uzsonnára is remek. Lássuk azonban a többieket is, akik előszeretettel fogyasztják!

A kalács kelt tésztából készül, különféle ízesítésekkel süthető. Hosszúkásra készítik vagy kerekre, rácsosan alakítják ki, lehet ezen felül fonott vagy fonás nélküli. Lényegében a kenyér ünnepi változata. Noha elnevezése maga nem magyar, hanem szláv eredetű – ugyanis a kerek formát hangsúlyozandó kapta a nevét, szerbül kolac-nak hívják -, talán Magyarországon a legkedveltebb. Hazánkban hagyományosan ünnepekre készül a kalács, ilyenkor fogyasztják nagyobb mennyiségben. A régi időkben a vaj, a cukor, a tej, esetleg egyéb finomságok, melyek a kalácsba kerülnek, valóban csak ünnepnapokon voltak megengedettek.

Egykor, még a 19. század végén is ugyanúgy sütötték a kalácsot, mint a házi kenyeret, de más formát adtak neki és búzalisztből készítették. Később alakult ki a ma is használatos sütési módja: tojást és tejet is adnak a kalács tésztájához, így dagasztják össze, majd kelesztik a tésztát. Süthető egyszerű tepsiben, de a legjobb a kemencében sült kalács!

A magyarok számára húsvétkor elmaradhatatlan a kalács, ezt fogyasztják a sonkához, tojáshoz és a tormához. A katolikusok a templomban gyakran megszenteltetik. Mindenszentekkor szintén szokás kalácsot sütni – a hagyomány szerint az üres kalácsot a koldusok kapták meg, akik a temető kapujában várakoztak. Eredetileg a halott megvendégelése céljából sütötték, később ennek átalakult változata lett a kolduskalács vagy alamizsna.

A kalácsot karácsonykor is szokás készíteni és kínálni. Magyarországon kívül főként a Kelet-Európai országokban sütik, valamint Franciaországban és Olaszországban.

Romániában a neve cozonac, az Erdélyben élő szászok körében pedig Klotsch. A szerbek kolac-nak nevezik. Bulgáriában a kalácsot kozunak-nak hívják, Lengyelországban chalka-ként említik. Ismerős lehet a francia briós elnevezés, míg az olaszoknál panettone-ként ismerik a kalácsot.

A pászkakalács ugyancsak húsvéti kalács. A görög katolikus egyházhoz tartozó emberek sütik, Krisztus szimbolizálja, húsvétkor szokás készíteni. Tejes tésztája van, világosbarnára sütik, csonka kúp alakú, felülete domború. Nemcsak formázni nehéz, díszíteni sem olyan egyszerű: a cakkozott formában sütött pászkakalács tetejére sodort tésztaágból keresztet készítenek, melynek közepére és száraira egy-egy tésztarózsát illesztenek, Krisztus öt sebének jelképéül. A kereszt köré még egy tésztakoszorú is kerül. Hazánkban főként az Észak-Magyarországi területeken, Miskolcon és környékén, Hajdú-Bihar megyében, Hajdúdorogon és környékén sütnek ilyen kalácsot.

A közkedvelt kürtőskalácsot eredetileg nagyobb családi ünnepek alkalmából sütötték: keresztelőkre, esküvőkre, vendégfogadásra. Miután elkészült, még alig hűlt ki, máris fogyasztották, kettőbe vágva vagy szeleteire szedve. Fahengerre tekerve sütik, nyílt tűznél. Már 1723-ban volt róla írás: kürtő kalács néven rögzítették elkészítési módját. Először a székelyek sütötték, a 18. században már sűrűn készítették az erdélyi nagyvárosokban.

Manapság jellemzően vásárokon, kiállításokon kínálják a kürtőskalácsot: helyben sütése igazi látványosság. 

Piknikre fel!

A tavasz ízei

Gyermek a konyhában

A sütemények remekei