Megosztás
Értékelés

Milyen az igazi hazai fánk?

0 értékelés
Értékeljen
Bizony kevés olyan ember létezik az egész földkerekségen, akit ne lehetne elcsábítani egy mutatós, illatos fánkkal! A farsangi vagy szalagos fánk a legismertebb, és valószínűleg ezért is ez a legnagyobb kedvenc a fánkkedvelők körében,  de hazánkban a csöröge-, és a rózsafánk is nagy népszerűségnek örvend.

A farsang néphagyományokra épülő, a telet elűzni hivatott, tavaszt köszöntő mulatság, mely tulajdonképpen már januárban elkezdődik a vízkereszt napjával, és amelynek Magyarországon egyik fő „képviselője” a farsangi fánk. Nagyon sok otthonban házilag is készítik – és farsang alkalmával általában illik is - de természetesen ma már számos boltban sütik és könnyen beszerezhető.

A farsangi vagy szalagos fánk igen sok nemzet kedvence, ám mindenkinél van egy kis egyedisége ennek az édes, mutatós finomságnak, mely azt számukra különlegessé teszi.

A szalagos fánk  neve nem véletlenül szalagos: körbefutja a fánk alapszínénél világosabb csík, mely egyben annak is a jele, hogy a fánkot kiválóan készítették el. 

Ki tudja, hogy mitől lesz egy fánk szalagos?

Nem mástól, mint a sütési technikájától és a kelesztéstől. Nagyon fontos, hogy jól megkeljen a fánk tésztája, illetve a sütéskor először fedő alatt sütjük, majd megfordítás után le kell venni a fedőt.

Általánosan elfogadott tény, hogy a szalagos fánkot csak a már nagyobb rutinnal rendelkező háziasszonyok sütik tökéletesen, de természetesen hamar bele lehet jönni a fortélyaiba! A szépséges, gömbölyű, aranybarnára sütött farsangi fánk mellett azonban - amit porcukorral szórnak meg és többnyire lekvárral töltik -, van Magyarországon több fánktípus is, amely nagy népszerűségnek örvend.

A csöröge fánk, már nevéből adódóan is, más formájú, mint a szalagos. Lapos és hosszúkás az alakja, ropogós és morzsálódik. Formáját úgy érik el, hogy amikor a tésztát kinyújtják, abból rombusz alakú formákat vágnak, majd pedig a közepén is ejtenek egy vágást. A forma kialakítása után rakják olajba és sütik ki a fánkot. Több változatát is ki lehet próbálni, például a tésztát más formájúra alakítva.

A rózsafánk a nevét a virágsziromszerűen hajtogatott tésztáról kapta. Kiszaggatják a könnyűre nyújtott tésztát, majd bevagdossák a szélét. Így három-négy lap rakódik egymásra, majd a közepét ujjal összenyomják és így kerül az olajba.

A forgácsfánk tésztája ugyancsak lágy, puha. Elkészítéséhez deltoid alakúra vágják a tésztát, majd a közepébe is ejtenek egy vágást. Küllemre kissé úgy fog festeni, mint egy felakasztható, hosszúkás karácsonyfadísz. Ilyen formában teszik olajba és sütik szép pirosasra mindkét oldalát.

A nálunk ismert és közkedvelt fánkokat porcukorral szokás ízesíteni vagy lekvárral fogyasztják – ez többnyire baracklekvár, de cseresznye- és meggybefőtt is lehet, utóbbi a rózsafánk esetében különösen szokás.

A szalagos fánkot ugyanakkor ma már rengeteg féle mázzal és dekorációval készítik, különösen az erre szakosodott pékségek, boltok. Érdemes mindegyiket kipróbálni, de ha valaki csak a sima, hagyományos ízesítésű fánk mellett marad, az sem fogja megbánni!

Vigyázzunk! Gyakori vírusok iskolakezdéskor

Hogyan neveljük egészséges táplálkozásra a gyereket?

Mibe csomagoljunk a gyerkőcnek?

Top 5 tízórai/uzsonna

Szezonális alapanyagok a kertből