Megosztás
Értékelés

Ó, de szép a karácsonyfa - Mikor és mivel díszítjük?

0 értékelés
Értékeljen
Nincs is meghittebb és szebb időszak télen a karácsony elérkezésénél: a fenyőfa feldíszítése sok családban közös elfoglaltság. Mikor tesszük ezt és mivel díszítünk ma? Mik a szokások?

Minden évben elérkezik ez a csodálatos ünnep: a karácsony. A készülődés ma már egyre korábbi, ám azt a jellegzetes, emelkedett hangulatot, ami a szentestét körüllengi, aligha lehet máskor átérezni.

Karácsonykor Jézus születésnapját ünnepeljük. A nem vallásos családokban a szeretet, a családi együttlét jelképe is. A katolikus keresztények szenteste éjfélkor vagy karácsony másnapján misére mennek, megemlékezni az eseményről. A református keresztények 24-én vesznek részt istentiszteleten, másnap úrvacsorát vesznek.

December 24-én, azaz szenteste a hagyomány szerint böjtölnek a katolikus családokban, a böjti vacsorához pedig este ülnek le.

A böjti vacsora eredetileg diót, almát – a család „kerekségének”, összetartásának jelképét -, mézet, fokhagymát, hús nélküli bablevest és mákos gubát foglalt magába. Manapság az emberek hazánkban inkább halat, töltött káposztát fogyasztanak 24-én este - a meghitt családi összejöveteleket általában szenteste tartják.

Hazánkban a karácsonyfa díszítés időpontja ugyancsak a szenteste – 24-én állítjuk fel a fát és vízkeresztig, azaz január 6-ig kell megtartani.

A fenyőfaállítást csupán 150 évvel ezelőtt kezdték el az emberek. Évszázadokkal korábban életfát vagy termőágat raktak a szobába karácsony napján, csak később, a 19. századtól kezdődően vette át a helyét a feldíszített fenyőfa, mint karácsonyi hagyományos szimbólum. Magyarországon a század második felében terjedt el a szokás.

Mivel díszítettek régen és mivel díszítünk ma? A kettő között azért van átfedés. Régen diót, almát, ostyát, édességeket, mézespogácsa-formákat, fából és textilből készült díszeket függesztettek az emberek a karácsonyfára.

A 19. század végén már átvették helyüket a ragyogó, csillogó díszek, főként üvegből, valamint a paradicsomi almát jelképező gömbök a legváltozatosabb színekben, mintákkal és anyagokból.

Említést érdemel a régebben csillag alakú, ma inkább templomtoronyra emlékeztető csúcsdísz, hegyes végével. Akad, ahol masnit raknak a fa csúcsára. A paradicsomi kígyót jelképező girlandokkal, láncokkal, szalagokkal szokás a díszítést kiegészíteni, de hazánkban igen népszerűek a fenyőfára aggatott szaloncukrok is.

S míg korábban gyertyákkal világították meg a karácsonyfát, manapság izzósort használunk erre a célra, melyek – ha akarjuk - változatos módon villognak is. Sokan gyújtanak ma is csillagszórót, az igazi karácsonyi hangulat fokozására, no meg a gyermekek nagy ámulatára!

Ami a színeket illeti, napjainkban egyre elterjedtebb, hogy a sokszínű karácsonyfa helyett két színpárosítást használnak. Legkedveltebbek a piros és arany, a piros és fehér, az ezüst és fehér, ezüst és kék kombinációk.

December 25-én, tehát karácsony első napján fogyasztják hazánkban a karácsonyi ebédet vagy vacsorát - ilyenkor szokás a szélesebb rokonsággal együtt körülülni az ünnepi asztalt. Sok családban ez a nagy, örömteli viszontlátások időszaka is.

Piknikre fel!

A tavasz ízei

Gyermek a konyhában

A sütemények remekei