Megosztás
Értékelés

Húsvét eredete és hagyományai

0 értékelés
Értékeljen
Nemsokára véget ér a tél, egyre később nyugszik le a nap, zöldbe borul a természet, és mi is elhagyhatjuk a vastag pulóvert, kabátot. És ha tavasz, akkor húsvét, amikor ismét együtt ünnepelhet családunk apraja-nagyja.

A karácsony mellett a húsvét a keresztény világ legfontosabb ünnepe, az ünneplése a VIII. századtól vált szokássá. Húsvétkor ünnepeljük Jézus feltámadását, ekkor ér véget a negyvennapos nagyböjt, a hústól való tartozódás, innen ered az ünnep magyar neve. A húsvét kétnapos, úgynevezett mozgó ünnep, évente változik az időpontja. Minden évben a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap illetve hétfő. 2016-ban a szokottnál korábban, március 27-én és 28-án lesz húsvét.

Húsvétvasárnaphoz kötődik az ételszentelés hagyománya. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás az újjászületést jelképezi, míg az egészben főtt tojás a családi összetartozásra utal. Húsvéthétfőn még több népszokás, hagyomány alakult ki, a legismertebb a locsolkodás és a hímes tojások ajándékozása. A tojásfestés és a tojások különböző díszítése az egész világon elterjedt.

Természetesen nem szabad elfeledkeznünk a gyerekek kedvencéről, a húsvéti nyusziról sem, amit a kicsik mindig nagy áhítattal várnak, hiszen az ajándékokat a legtöbb helyen a húsvéti nyuszi hozza. De a nyúl hogy került a jelképek közé? A pontos történet nehezen tisztázható, de az biztos, hogy a tojást hozó nyúl eredete hazánkban kb. 120 éve terjedt el. A legelfogadottabb nézet szerint a nyúl - a tojás mellett - a termékenységet szimbolizálja.

Akárcsak a hímes tojás és a nyuszi, a sonka is elmaradhatatlan része a húsvéti ünnepeknek. Mi is lehetne finomabb, mint egy jó mélyet szippantani a jellegzetes illatokból: főtt sonka, kolbász és tojás. De vajon hogyan érdemes elkészíteni?


Mielőtt megfőznénk a sonkát, érdemes pár órára hideg vízben áztatnunk, így nem lesz olyan sós. Az edényben engedjük rá a vizet, hogy teljesen ellepje. Később hideg vízben tegyük fel főzni, fűszerezzük egy fej hagymával, egy gerezd fokhagymával, babérlevéllel, egész szemű borssal. Miután a víz felforrt, takarjuk le fedővel félig, és lassú tűzön három-négy órát főzzük, amíg puhára nem fő, majd hagyjuk a főző lében kihűlni, így megszívja magát, ízesebb lesz, nem szárad ki. Szokás mellé kolbászt is főzni, ezt a sonka elkészülte előtt tíz perccel tegyük mellé a főző lébe. Ha kész, szedjük tányérra és tegyük a hűtőbe, majd tálalás előtt szeleteljük fel.
A tojásokat főzzük meg a sonka levében keményre, miután pedig kihűlt akár héjastól vagy pucolva tegyük a hűtőbe. Az ínycsiklandozó falatokat szeleteljük fel, és tálaljuk a negyedekre vágott tojásokkal. Körítésnek kiváló a reszelt torma.

Miután családunk elfogyasztotta ezt a fenséges húsvéti lakomát, biztosra vehetjük, hogy igazzá válik a réges-régi néphagyomány, miszerint, azért fontos a húsvéti ebéd a családi körben, mert ha a családtagjaink közül valaki később eltéved az életben, mindig eszébe jut majd, hogy kivel fogyasztotta a húsvéti ételt, és mindig mindenhonnan hazatalál.

Piknikre fel!

A tavasz ízei

Gyermek a konyhában

A sütemények remekei