A húsvéti kölni víz története - mióta illatos a húsvét?

Ha húsvét hétfő, akkor locsolkodás. Sok nő igyekszik manapság elkerülni, de mégiscsak elképzelhetetlen a húsvét az illatos kölnik nélkül.

Érvényes: 19.4 - 10.3.2017

A húsvéti locsolkodás Magyarországon és a környező országokban ismert szokás, a 17. századból már vannak róla írásos feljegyzések. A néprajzkutatók úgy vélik, a locsolás eredetileg termékenységet hozó varázslás lehetett, hiszen a növény is úgy nő, ha öntözik.

Idővel keresztény jelentés kapott, de homályba vész, hogy pontosan mire utal a locsolkodás. Vagy a vízben keresztelésre, esetleg arra a legendára, amely szerint Jézus feltámadása után a hírt vivő asszonyokat úgy próbálták elhallgattatni a római katonák, hogy leöntötték őket vízzel.

Eredetileg vödörrel locsoltak, sőt, az állatok itatására szolgáló vályúba dobták a lányokat. Ez akkor sem lehetett kellemes, ha ezzel igazából azt jelezték a legények, tetszik nekik egy lány. A víz ugyanis hideg volt, a lányok pedig épp a legszebb ruhájukban voltak aznap. Nem véletlenül volt egyes vidékeken szokás húsvét után a visszavágás, mikor a lányok locsolták a férfiakat.

Később, a 19. század végétől a kíméletesebb megoldások terjedtek el, előbb a városokban, aztán vidéken is. Vödör helyett a szóda, avagy szikvíz, de ez még mindig lehetett kellemetlen (ennek ellenére él a szokás a mai napig néhány családban). Az igazi változást a szagos víz, avagy kölni hozta el.

Maga a kölni szó a németországi Köln városáról kapta a nevét: németül KölnischWasser, franciául Eau de Cologne, magyarul pedig kölni víz volt eredetileg, ez rövidült kölnire. 1709-ben alapította itt parfümkészítő üzemét egy olasz parfümőr, bizonyos Johann Maria Farina. Ma is gyártják az eredeti kölni parfümöt, 4711 márkanéven, ami a család lakóhelyének házszámából ered.

A másik, ma már nem túl hízelgő, de a locsolkodás szempontjából fontos kifejezés a pacsuli, ami eredetileg egy Dél-Ázsiában honos növény, amelynek olaját illatosításra használták már a 19. század közepétől. Európában Franciaországból terjedt el, egykor nagyon népszerű volt, de elég nehéz, intenzív az illata, ma már nem szokás ennyire harsány illatszert használni, az enyhébb illatok jöttek divatba.

Mivel egy nőnek egy húsvét hétfőn sok locsolót kell fogadnia, udvarias férfi visszafogott locsolókölnit vagy locsolóparfümöt választ, semmiképpen nem valami olyat, amelynek illata elnyom minden mást. És abból is csak egy egészen kicsi, jelképes mennyiséget használjunk, így is hajmosásra lesz szükség estére.

Bár nyilván léteztek korábban is verses köszöntések, ezek szerencsét, egészséget kívántak, nem pedig engedélyt kértek. A ma ismert locsolóversek akkor jöhettek divatba, mikor a vödröket felváltotta a kölni. Ha pedig valaki locsolt, azzal jelképesen ugyan, de valami jót tett a nőkkel, vagyis illik megjutalmazni: hagyományosan a hímes tojás mellett hagyományosa étellel és az itallal is.