Kötelező oltások, amelyeket nyáron fel kell venni!

A védőoltásokkal nem éri meg viccelődni. Különösen, ha egy olyan országba, területre megyünk vakációzni, ahol lecsaphat ránk valamilyen komoly betegség. Milyen oltásokkal kell számolnunk nyáron? 

A gyermekeket már kicsi korukban beoltatják a szülők a kötelező oltásokkal – 6 hetesen a BCG tuberkolózis elleni oltást, 2 hónaposan a DTPa (diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni), az IPV vagy gyermekbénulás elleni oltást, illetve a Hib, azaz Haemophilus influenzae baktériummal szembeni védekezést veszik fel a csemeték.

Három és négy hónapos korban szintén a fenti három oltásnak van esedékessége. 15 hónaposan a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni MMR oltást kell felvenni. 18 hónapos korban ugyancsak a DTPa+IPV+Hib esedékes, 6 évesen ezek közül csak az első kettő. A gyermek 11 esztendős korában MMR újraoltásra van szükség, míg 13 évesen fel kell vennie a fertőző májgyulladás ellen védő, Hepatitis B vakcinát.

Nem kötelező, de érdemes beoltatni a gyermeket a PCV-7 nevű oltással, mely hosszú távon védelmet ad a pneumococcus baktériummal szemben. Ez okozza a többi között az agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást és középfülgyulladást, valamint a vérmérgezés ellen is véd.

Mielőtt nyáron vakációzni indulunk, mindenképp érdemes tájékozódnunk arról, hogy milyen környezetben, melyik országban miféle betegségekkel szemben kell védekeznünk és ennek megfelelően bebiztosítani magunkat és gyermekeinket vakcinával.

- A kullancs okozta agyhártyagyulladás elleni oltás felvétele, az Encepur és FSME, belföldön is okos dolog. A vírussal fertőzött kullancs csípése során szervezetünkbe kerülhet a fertőzés. Ha sokat járunk a természetbe, különösen indokolt.

Az oltás sorozat első részét 1 évesen lehet felvenni, ezután 1-3 hónapot kell várni a következő adagra, majd 9-12 hónap elteltével lehet beadatni a harmadikat. Ha eltelt 3 év, az oltást ismételni kell, majd 5 évente is szükség van emlékeztető vakcinára.

A sárgaláz elleni oltás több ország esetében indokolt, sőt kötelezően előírt. Dél-Amerika, ezen belül Peru, Brazília, Venezuela, valamint Afrika, főként Kenya és Tanzánia érintett, ahol magyarok is megfordulnak. A sárgaláz tünetei az influenzáéhoz hasonlóak, ám azok között szerepel a láz, hányás, fejfájás, hasfájás és végtagfájdalom, súlyos vérzések, sőt máj- és veseelégtelenség is. A kór leginkább trópusi és szubtrópusi területeken jellemző: különösen az erdős és mezőgazdasági területeken kell vigyázni, mert itt a szúnyogokban nincs hiány, de a betegséget a fertőzött majmok is terjesztik.

- A Hepatitisz A (vírusos májgyulladás), illetve hastífusz elleni oltást szintén érdemes felvenni, ha olyan területre utazunk, ahol ezen betegségek előfordulása gyakori. Amennyiben az úticél Közép- és Dél-Amerika, Mexikó, Afrika, Kelet-Európa és egyes Dél-Európai országok, valamint Ázsia, Japán kivételével, ezt az oltást érdemes beadatni.

Javasolt azoknak is, akik veszélyeztetettek valamilyen alap betegségük miatt, illetve ki lehetnek téve fertőzésnek a munkájuk során. Kicsi gyermekeknek 12-23 hónaposan beadható az első adag a vakcinából. Az első oltást 4 héttel utazás előtt mindenkinek ajánlott felvenni. A megfelelő védettség eléréséhez 2 hét szükséges. Az első adag után 6 hónappal, de legfeljebb 5 évvel emlékeztető oltást kell beadatni. Legjobb, ha a 6-12 hónapon belül maradunk!

- Malária: a betegség ellen csak gyógyszert lehet szedni, vakcina nem áll rendelkezésre. Még az előtt, hogy a veszélyes zónába utaznánk, el kell kezdeni a gyógyszer szedését és nem lehet abbahagyni hazaérkezés után sem egy ideig. Szúnyogirtó spray-ekkel, védőfelszerelésekkel nagyon fontos készülni.

A maláriát az anopheles szúnyogok terjesztik. Ha Afrikába utazunk - főleg a Szaharától délre eső területekre-, Ázsia bizonyos részeire, az indiai szubkontinensre, Közép- és Dél-Amerika, valamint Óceánia és a Karib-térség bizonyos területeire, a malária elleni védekezés indokolt.

Szerző: kadesz

Kapcsolódó cikkek