Kisfiúból nagypapa – férfiszerepek a családban

Az ember élete egy bezáruló körként fogható fel, amely különböző körcikkekből áll, s ezek a körcikkek más-és más szerepekből épülnek fel. Szerepekből, amelyek az évek múlásával változnak és az emberiség számára biztosítják az örök körforgást.Élet adta feladatok férfiaknak.

A férfiaknak és a nőknek különböző szerepeket kell megélniük a teljesség eléréséig.

A férfi szerepek: kisfiú, apa, nagypapa.

Kisfiú szerep

Babakorban még csak az öltözékéből illetve a tisztába tevéskor tűnik ki, hogy kisfiú érkezett a családba. Régen egyfajta elvárás volt, hogy szülessen egy fiú a családban, hogy legyen, aki tovább viszi a család nevét.  Ezekben a családokban kicsit másként is bántak a kisfiúkkal, mint a lánygyermekkel, a fiúgyermek egyfajta királyi, uralkodói minősítésben részesült.  Ma ez már többségében – főleg hazánkban – nem így van . A kisfiúk életében fontos és meghatározó szerepet tölt be az édesanya. Az édesanyához való szoros kötődés teljesen természetes, hiszen az anyai szeretet alapvető emberi szükséglet. Azonban az életkor előrehaladtával az anya szerepe háttérbe kerül, és a fiú a saját apja felé fordul. Szellemi-erkölcsi mintául szolgálnak a fiaik számára. Apát követi mindenhova, s próbál segíteni neki a munkában. Türelmesen engedjék az apukák, hogy minden munkafolyamatba bepillantást nyerjen a csemete, így már kicsi korától fogva láthatja a férfi szerepeket és feladatokat. A fiúgyermekek nagyobb csapatba verődve játszanak, függőségi kapcsolatokat, szabályokat állítanak fel. Szívesen összemérik erejüket, nagy a versenyszellem köztük, és szeretik a vad, területfoglaló játékokat. Óvodáskorra egyfajta agresszió is tapasztalható náluk, amelyet nem büntetni kell, hanem helyes mederbe terelni. Iskoláskorában gyakran tündökölhet a védelmező lovag szerepében, aki kiáll a gyengébbik társa mellett. Ez már a férfi léte egyik fontos elemének a gyakorlása. Kamaszkorában kialakulhat egyfajta versengés az apával, ilyenkor a bölcs szülő olykor hagyja, hogy sikerélménye legyen a gyermeknek. Az apa az elsőrendű minta, ha ő tiszteli az anyát és benne a nőt, akkor a gyermek is tisztelni fogja a nőket, s az édesanyját.  Szintén a kamaszkorban alakul ki a hódító szerep is. A fiúk ebben a szerepükben gyakorolják, hogy mivel lehet a lányokra hatni, mivel lehet őket meghódítani, hogyan kell udvarolni. Ekkor egy kicsit eltávolodik a családjától és próbálja a maga életét élni. Engedni kell, s bízni kell abban, hogy jó alapokat kapott az élethez a család nyújtotta biztonság által.

Apa szerep

A kisfiú felnőtt férfivá érik, s találkozik élete párjával, s hamarosan maga is apává válik. A férfi gyerekkorában nem készül az apa szerepre. Sok férfinál ez azt jelenti, hogy csak 3 éves kor körül, amikor már tudja tanítgatni a gyerekét, érzi át ezt a szerepet, másoknál a gyerek megszületésekor indul el az apaság, de egyesek már a magzati lét alatt is kapcsolatot tudnak kiépíteni gyermekkel.  Az apa a családfenntartó és a család védelmezője. Szerencsére a mai modern apák, már kiveszik a részüket a gyermeknevelésből is, és nem csak a szigor és a fegyelmezés jelképeként vannak jelen a család életében. Akinek agresszív, fegyelmező apja volt gyermekkorában, nagy valószínűséggel új viselkedési módokat fog alkalmazni a saját családjában.  Barátságosabb, játékosabb viszonyt alakít ki gyermekével. Megosztják az anyával a családon belüli feladatokat.  Napjainkban egyre több apa tölti be sikeresen a gondoskodó apa szerepet, aki már nem elsősorban az anyagi jólétről, hanem a családi értékrendről gondoskodik.

Nagypapa szerep

Ünnepi státusz a nagyszülői szerep. A nagypapák kevésbé ragadtatják el magukat az unokájuk létezésétől, mint a nagymamák. Nem is nagyon avatkoznak bele a fiatalok életébe.

Kevésbé is vesznek részt a pelenkázás, etetés tevékenységében, mint apa korukban.  Nagyobb nyugalomra vágynak, így nehezebben viselik általában a gyermeksírást is. Keveset beszélnek spontán az unokához, de nagyobb korukban már szívesen fogják kézen a gyermeket, s megmutatják nekik a természetet vagy mesélnek saját gyermekkorukról. Egyfajta bölcs, türelmes tanítómester a nagypapa az unokák szemében.  A nagypapa már tudja milyen az élet, s ebbéli tapasztalatait átadja az unokának, hiszen a kisfiú körforgása is elindult, hamarosan apává majd nagypapává érik.

A fiúgyermekek nagyobb csapatba verődve játszanak, függőségi kapcsolatokat, szabályokat állítanak fel.
Szerző: Kőpataki Krisztina

Kapcsolódó cikkek