Hiszti – 150 mázsás súly a gyereknek (is)

A hiszti a személyiség fejlődésének szükséges velejárója: a szülőtől elkülönült én kialakulása, az önállósodás folyamata. Rendszerint rövid távú frusztráció okozza, s a kudarc élményéből fakad.

Ezek a dacos reakciók legtöbbször akkor alakulnak ki, ha a szülő és a gyermek akarata ütközik egymással. Például a gyermeket gátolják az önálló cselekvésben, vagy elképzeléseinek végrehajtásában, illetve tilalmakkal veszik körül.

Természetesen mindez elegendő oknak tűnhet a hisztis viselkedésre, de azt bizony kezelni is kell. Amennyiben a hiszti úgy jelenik meg, hogy a gyermek szinte elveszíti a kapcsolatot a környezetével, nem lát, nem hall, sírása megállíthatatlan, képtelen kontrollálni önmagát, minden közeledési, megnyugtatási kísérlet csődöt mond, akkor a szülő tehetetlenné válik. Mit tehetünk ilyen helyzetekben? Könnyű mondani, de a kulcsszó: nyugalom! Legyünk megértők!

Mit tegyünk a hiszti megelőzésére?

„Tartózkodjunk a túlságos beavatkozástól, sürgetéstől! Hadd öltözzön, vetkőzzön egyedül, ha ennek érzi szükségét. Kezdjük korán a fürdetést, hadd legyen elég ideje piszmogni a fürdővízben, sikálgatni a kádat. Étkezéskor hagyjuk egyedül enni, ne sürgessük. Ha befejezte, hagyjuk elmenni az asztaltól. Ha elérkezett a lefekvés, a sétálás vagy a hazamenés ideje, kellemes dolgokról beszélgetve kormányozzuk a cél felé. Próbáljunk meg nem ügyet csinálni a dolgokból. Nem az a cél, hogy kis zsarnokként a fejünkre nőjön, hanem hogy ne csináljunk a bolhából elefántot.”

„Határozott és következetes korlátokat kell állítani, de gondosan meg kell választani, hogy hol és milyeneket állítunk. Ha azon kapjuk magunkat, hogy sokkal többet mondunk nemet, mint igent, valószínűleg túl sok felesleges korlátot állítottunk. Nagyon kimerítő, ha folyton egy kétéves gyerek akaratával kell küszködni. Nemet akkor kell mondani, ha valóban fontos dologról van szó. Viszont ha soha nem mondunk nemet, túl engedékennyé válunk. A dolog nyitja megtalálni az arany középutat.”

Ha már elindult a hiszti

Tereljük el a figyelemét! 

Keressünk valami érdekes dolgot és meséljünk róla a gyermeknek, akkor is próbálkozhatunk e megoldással, ha éppen egy bárgyú ötlet jutott eszünkben, az a lényeg csupán, hogy a gyermek figyelme elterelődjön a hiszti tárgyától.

Kompromisszum

Legyenek a gyermekeknek választási, döntési lehetőségei kisebb dolgokban. Például, ha eljön a lefekvés ideje kérdezhetjük azt is: Rendet teszünk a szobádban vagy megyünk fürdeni? Ahelyett, hogy az mondanánk: most irány a kád! Mindezzel csökkenteni tudjuk a hisztis helyzetek kialakulásának lehetőségét.

Mikortól utalhat pszichológiai problémára a hiszti?

Ha az utolsó 10-20 hiszti alkalmával több mint felénél agresszív volt a gyermek.

Ha többször is önbántalmazást figyelhetünk meg nála (fejét a falba veri, megharapja magát).

Ha havonta 10-20 alkalommal is dühkitörése van otthon, vagy napi ötnél több házon kívül.

Ha az esetek 90 százalékában több mint 25 perces dührohamai vannak.

Ha képtelen egyedül megnyugodni.

A hisztikorszak sem a szülőnek sem a gyermeknek nem könnyű időszak, de szükséges. Néhány trükkel és egy kis türelemmel túl is élhető.
Szerző: G.O.

Kapcsolódó cikkek