Felkészülés az elválásra

A gyermek harmonikus fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy csecsemő korában meglegyen az anyával a testi közelsége. Az anyukában is él a vágy, hogy ölében tartsa gyermekét, magához ölelje. A bölcsőde és az óvoda új életszakaszt indít el. Szembenézés az anyaság egyik legnehezebb feladatával.

Öt-hat hónapos kortól az anya és a gyermek közötti tér fokozatosan növekszik, a gyermeknek már többnyire elegendő, s ugyanannyi örömöt és biztonságérzést jelent az anya látása, mint a testi kapcsolat. Biztosan minden anyuka megtapasztalta már, ha kimegy a szobából, s kicsi gyermeke ezt észreveszi, akkor rögtön sírásba tőr ki. Anyát nem látja, s a magánytól való félelem váltja ki a sírást, ezt nevezik szeparációs félelemnek. Ez is jelzi, hogy az anyukának bensőséges kapcsolata alakult ki gyermekével. A kisgyerek ragaszkodik édesanyjához, akinek hiánya senkivel sem pótolható. A gyermekgondozási segély pontosan azt a lehetőséget biztosítja, hogy az anya mindaddig legyen a gyermekével, amíg fel nem ébred a kicsiben a kortárskapcsolatok iránti igény. Ez leginkább hároméves kor körül következik be. De vannak élethelyzetek, amikor korábban közösségbe kell adni a gyermeket. Előfordulhat, hogy az anya nem érzi teljesnek életét a választott hivatása nélkül, s már hároméves kora előtt bölcsődébe adja csemetéjét, hogy visszatérjen a munkájához. Nem kell, hogy emiatt lelkiismeret furdalása legyen, hiszen a gyermeknek is az a jó, ha édesanyja kiegyensúlyozott és boldog.  Az elválás nem egyszerű sem a gyermek, sem az anya számára. Az anyának is fel kell tudnia dolgoznia, hogy gyermekének felügyeletét másra bízza. Fel kell készülni a várható nehézségekre, s arra is, hogy napközben több ideig lesznek távol egymástól.

Tippek, amelyek megkönnyíthetik az elvállást:

  1. Ha eldöntöttük, hogy bölcsődébe íratjuk a gyereket játékos formában meséljünk neki róla. A kedvenc plüssállataival játsszuk el, hogy bölcsődébe járnak, hogy mi történik a bölcsődébe.
  2. Sétáljunk el vele a bölcsődéhez, kukkantsunk be az udvarába, s nézzük meg együtt hogyan játszanak a gyerekek.
  3. Ha kiválasztotta a bölcsődét, ahova beíratja gyermekét érdemes megtudakolni a napirendet, s ezt otthon már elkezdhetik bevezetni, hogy a napirend ismerős legyen a gyermeknek. Ezzel is növelhetjük a biztonságérzetét.
  4. A beszokatásra hagyjunk elegendő időt. A legtöbb helyen támogatják az anyás beszoktatást, azaz eleinte rövid időt az anya jelenlétében tölt el a bölcsödébe a gyerek. Ha a gondozónővel már kialakított egyfajta bizalmi kapcsolatot a kicsi, akkor az anyuka rövidebb, majd egyre hosszabb időre magára hagyja az új közösségében. Mindig mondja meg a gyereknek, hogy elmegy, s pontosan határozza meg számára, hogy mikor megy érte. Ne időpontot mondjon, hanem például, hogy ha befejezték az ebédet jön érte.
  5. Készüljön fel lelkileg, hogy sírni fog a gyermek mikor ott hagyja. De ez a sírás csak az anyának szól, amint bemegy a csoport szobába megnyugszik, s elkezd játszani. Nem szabad, hogy Ön is sírva távozzon. A gyermekét szakképzett gondozónőkre bízta, akik odafigyelnek rá, s biztonságban van.
  6. A bölcsődébe elkísérheti a gyermeket kedvenc plüssállatkája, játéka, hogy növelje biztonságérzetét.
  7. Ne hagyjanak ki a beszoktatási időszak alatt egyetlen egy napot sem a sírás miatt, mivel a gyerek akkor tudni fogja, hogy ezzel manipulálhatja az anyukáját. Higgye el rövid idő alatt elmúlik a sírós korszak, s boldog bölcsődés válik a gyermekből.

Tartsuk szem előtt, hogy a gyermeknek továbbra is nagy szüksége van a szüleire, s felértékelődnek az együtt töltött idők. Egésznap távol van tőlünk, ezért ha érte megyünk –inkább később menjünk 20-30 perccel érte, s intézzük el ügyeinket-akkor már csak vele foglalkozzunk, ne siettessük, hallgassuk meg mi történt vele aznap.  Ha hazaértünk a lefekvésig tartó időszakban bőven fordítsunk rá időt. Az örömmel, békésen együtt töltött este megtérül. A gyermeket úgyis korán le kell fektetnünk, hogy reggel ne mély álmából kelljen felrázni, s ha elaludt nyugodtan végezhetünk teendőinkkel.

Az elvállás nem egyszerű sem a gyermek, sem az anya számára. Az anyának is fel kell tudnia dolgoznia, hogy gyermekének felügyeletét másra bízza.
Szerző: Kőpataki Krisztina

Kapcsolódó cikkek