December 1. az AIDS világnapja

1988 óta „ünnepli” a világ december 1-jén az AIDS világnapját. A harminc éve ismert járvány legismertebb arcai a homoszexuális férfiak és a legszegényebb afrikai országok lakói, azonban fontos tudni, hogy gyermekek százezreit is érinti, köztük Magyarországon is sokakat.

Az AIDS felismerése és az első jellemzőinek leírása a múlt század nyolcvanas éveiben történt. A legendaszámba menő rémtörténetek mellett a betegség valódi jellegzetességeit is egyre pontosabban megismerhette a nagyközönség is, és 1991-től, Freddy Mercury halálától fogva a fertőzés egy részben téves és ezért rettentő veszélyes skatulyát is kapott: hogy a HIV fertőzés az intravénás kábítószer élvezőkre vagy homoszexuális férfiakra leselkedne csak.
Pedig a mai adatok arra utalnak, hogy a fertőzöttek fele nő és világszerte gyerekek százezrei is hordozzák a HIV vírust.
A tudatlanságból és higiéniás viszonyok hiányából származó gyermekkori fertőzések ritkulásával, megszűnésével arra kell számítani, hogy a csecsemők fertőzése leggyakrabban az anyától származik. A fertőzött nők akár a terhesség alatt, akár a szülés során, akár később is átadhatják a vírust gyermeküknek, azonban úgy tűnik, a babáknak ezzel együtt is csak igen kis hányada lesz fertőzött. A terhes nő megfelelő gyógyszeres kezelése, az ideális szülésvezetés, a fejlett országokban a tápszeres táplálás mind védik a születő babákat – de emellett nagyon fontos az is, hogy a fertőzött nők gyermekeinél minél hamarabb ellenőrizzék a vírus jelenlétét és megfelelő gyógyszeres kezelést indítsanak. Ugyanakkor előfordul olyan is, hogy egy anya nincs tudatában annak, hogy HIV fertőzött, és így adja át a vírust gyermekének. Ilyenkor több időbe is telhet, míg a pontos diagnózist megállapítják, hiszen a csecsemő- és gyermekkori fertőzés kezdeti tünetei épp olyan bizonytalanok, mint felnőttkorban.
A láz, étvágycsökkenés, táplálási zavar vagy nem megfelelő gyarapodás csecsemőkorban sokféle betegség tüneteként megjelenhet, ezek közül az egyik legutolsó, amire a gyermekgyógyász gondol, a HIV fertőzés. Azonban ha a védekezősejtek megbetegedésének jeleként olyan kórokozók jelennek meg a baba súlyos fertőző betegségei mögött, amelyek általában nem okoznak érdemi problémát csecsemőkorban, már gyanakodni kell az immunrendszer rendellenes működésének okaként akár a HIV fertőzésre is.
A fertőzött babák idegrendszere is károsodik, az egy darabig jól mozgó gyerekek megtorpannak a fejlődésben, már megszerzett készségeiket is fokozatosan elvesztik. Nem kezelt vagy nem időben felismert esetekben ezek a betegek néhány év után meghalnak.
Időben felismert fertőzés és megkezdett gyógyszeres kezelés mellett ezek a károsodások később jelennek meg – ezzel esélyt adva arra, hogy az egyre hatékonyabb kezelések mellett a HIV-fertőzött gyermekek minél tovább élhessenek.
A WHO célkitűzése szerint 2015-re a világon 15 millió HIV fertőzöttnek kellene megfelelő gyógyszeres kezelésben részesülnie. Ez óriási kihívásnak tűnhet, tudván, hogy tavalyi adat szerint több mint 2 millió kamasz- és fiatal felnőtt korú fertőzöttet tartottak nyilván szerte a világban, így számolni kell vele, hogy a veleszületett fertőzés veszélye még rengeteg csecsemőt fenyeget a következő időszakban is. A fiatal felnőttek kezelése a születendő gyermekeket is védeni hivatott, a gyors felismerés pedig a magzatkorban nem óvott babáknak jelenthet esélyt az életre.
December 1-jén piros szalagot viselve fejezhetjük ki együttérzésünket a betegségtől sújtottakkal és mindazokkal, akik gyógyításukért harcolnak.

„A HIV fertőzött nő a terhesség alatt, a szülés során vagy a szoptatás közben fertőzheti meg csecsemőjét: megfelelő kezeléssel azonban a gyermekek AIDS-betegsége nagyrészt kivédhető.”
Szerző: Dr. Gács Zsófia

Kapcsolódó cikkek