Beszoktatási problémák 1. rész

Megkezdődött az iskola és az óvoda, több ezer édesanya kezdte meg gyermeke beszoktatását valamelyik közintézménybe. Sajnos ilyenkor sokszor merülnek olyan nehézségek újra, melyekről már azt hittük, hogy túljutottunk rajtuk. Az egyik jellegzetes probléma az éjszakai bepisilés.

Itt a TescoBaba oldalain már több alkalommal foglalkoztunk az elválásra való felkészüléssel, felkészítéssel. Sorra vettünk jó néhány hasznos tanácsot, de most, hogy elérkezett a valós ideje a beszoktatásnak fontosnak tartjuk, hogy segítsük a szülőket a felmerülő problémák megoldásában.

A gyermeki lélek bár rendkívül rugalmas és alkalmazkodó mégis vannak akadályok, melyek megugrásához segítségre van szüksége. Ilyen az a pillanat is, amikor a gondos és tervezett előkészítő tevékenység után megtörténik a felismerés, hogy bizony ezt a bölcsődésdit vagy óvodásdit komolyan gondolták a felnőttek. Vagyis „nekem itt kell maradnom egész nap, Anya pedig elmegy”. Mi mást tehet a gyermek megkezdi a küzdést, hogy visszakapja addigi megszokott életét és legfőképpen édesanyja egész napos társaságát, ahogy élete első 2-3 évében volt. Ennek fényében egyikünknek sem kell elcsodálkozni azon, hogy furcsa, akár ijesztő tünetek veszik kezdetüket.

Az első és legfontosabb tanács, hogy maradjon türelmes, ne fejezze ki értetlenségét, hogy ugyan mi a csudáért nem jó ennek a gyereknek az óvodában, a sok játék és a kedves óvó és dajka nénik társaságában, ahol sok kisgyerekkel játszhat, óriási az udvar, rengeteg a játék. Ezt nem fogja érteni a gyerek, ellenben akár még nagyobb ellenállást válthat ki belőle. Felszólításra nem fogja a gyerek ezt belátni, kitartó szeretetteljes hozzáállással azonban segíthetjük őt.

A gyerekek többféleképpen reagálnak. Vagy felvállalják a nyílt és tudatos harcot, sírással, hisztivel, látványos ragaszkodással, vagy pedig csendes, de annál keményebb ellenállásba kezdenek. Vagyis előfordulhat, hogy látszólag a gyermek teljesen rendben veszi ezt az akadályt, nem sír, nincsenek kirohanásai, kedvesen, mosolyogva megy reggel az óviba, egész nap semmi gond nincs vele, beilleszkedik, játszik a társaival. Igen ám, de szépen lassan furcsa dolgok veszik kezdetüket. Ilyen lehet például az ágytisztasággal kapcsolatos problémák.

Az éjszakai bepisilés sok esetben (de nem minden esetben!) vezethető vissza lelki okokra. Ezek közül a leggyakoribbak azok az események, melyek a gyermek életére meghatározó módon kihatnak. Ilyen például egy költözés, kistestvér érkezése, szülők válása, családtag halála és ilyen lehet az édesanyától való elválás, a bölcsőde vagy az óvoda kezdete.

  1. Ne szidja össze gyermekét, ne hibáztassa. Sokkal könnyebben fog átlendülni a kezdeti nehézségeket, ha érzi szülei támogató szeretetét.
  2. Ne fenyegesse azzal, hogy újra pelenkát fog ráadni. Pont az a célja, hogy újra kisbabának kezeljék, mert a kisbabák nem járnak bölcsibe. Ehelyett tegyen alá nedvszívó ágybetétet, úgy hogy a kicsi ne is tudjon róla, vagy ha igen hangsúlyozza azt, hogy ezért van rá szüksége, hogy ha megtörténik a baleset minél kevesebb idő legyen a takarítás, hogy gyorsan alhassanak tovább.
  3. Ne szégyenítse meg soha! Nem szándékosan akar önnel kitolni, ragaszkodik az együtt töltött időhöz, mert szereti önt és szüksége van önre. Törekedjen arra, hogy kommunikációjában az akadály közös legyőzése álljon a középpontban.
  4. Viszont ne is engedjen a gyermeknek. Óvodába járni nem büntetés, de nem is választás kérdése. Ha a különböző praktikáknak – akár a saját maga nyugalma érdekében is – enged, a gyerek megtalálja a rést a rendszeren és ki is fogja azt használni. Ez pedig együknek sem lesz jó.
  • Ne az óvodából engedjen, inkább beszéljék meg, hogy miután elhozza, elmennek együtt játszóterezni, sétálni, levelet gyűjteni.
  • Hétvégenként a szokásosnál is több időt töltsenek együtt, hogy fel tudjon töltődni a gyermek lelke.
  • Beszéljék meg, hogy mikor megy érte és azt tartsa is be! Az időben való kiszámíthatóság nagyon sokat segíthet gyermekének.
  • Kérdezze meg minden nap gyermekétől, hogy mi volt a legjobb az óviban, és beszélgessenek arról az eseményről, megerősítve ezáltal a pozitív élményeket.

Az első hetek valóban nagyon nehezek is lehetnek, de amint megismerkedik a gyermek a napirenddel, az új környezetével, az őt körülvevő felnőttekkel és gyerekekkel rendeződni fog a helyzet. Akármilyen hitetlen is a legtöbb gyermek az ősz elmúltával már vidáman és őszinte örömmel fog gyors puszit adni anyának, hogy szaladhasson játszani a többiekkel.

Sorozatunk következő részében a sírással, hisztizéssel fogunk foglalkozni.

Mi mást tehet a gyermek megkezdi a küzdést, hogy visszakapja addig megszokott életét és legfőképpen édesanyja egész napos társaságát…
Szerző: Rácz Anikó

Kapcsolódó cikkek