Az orvosok keze tiszta! Semmelweis Ignác életmentő újítása 2. rész

Semmelweis Ignác újítása az elmúlt másfél évszázadban rengeteg fiatal anya életét mentette meg. Nem volt pedig könnyű helyzetben…

Mint Az orvosok keze tiszta?! Semmelweis Ignác életmentő újítása 1. rész cikkben olvashatták, Semmelweis Ignác egy olyan bécsi kórházban dolgozott, ahol a lelkes orvosok és orvostanhallgatók a reggelt a boncteremben kezdték, hogy felderítsék az előző nap elhunyt nőbetegek halálának okát, majd hamar a szülőszobába siettek, hogy segédkezzenek az ott zajló szüléseknél, vagy épp megvizsgálják az előző nap szült asszonyokat. Így ő is látta a megdöbbentő különbséget a bábaképző intézet halálozási eredményeihez képest – ezek az adatok indították el a gondolkodását a gyermekágyi láz megelőzési lehetőségeinek útján. Egy véletlen is közrejátszott a célravezető megoldás megtalálásában: egy kollégája és barátja boncolás közben megvágta a kezét és a kialakuló vérmérgezésbe belehalt. Semmelweis meglepve tapasztalta, hogy barátja ugyanolyan szervi elváltozásokban szenvedett a sérülés következményeként, mint a gyermekágyi lázban elhalt nők. Így jutott arra a következtetésre, hogy a halottakról a szülő nőkre kerülő „hullaméreg” (mai tudásunk szerint baktériumok) lehet felelős a kialakuló betegségért. Azt tapasztalta, hogy ha klórmésszel mosott kezet boncolás után, ezt a kellemetlen hulla-szagot nem érezte többet a kezén – sőt, észrevette, hogy a kézmosás után vizsgált asszonyok kevésbé is kaptak gyermekágyi lázat. A megfigyelés elvezette tehát a probléma megoldásához, anélkül, hogy a kórokozó baktériumokat ismerte volna és így a klórmész pontos hatásmechanizmusával tisztában lehetett volna. A közvetlen környezetére „ráerőltetett” gyakorlat eredményeként hónapok alatt lecsökkent a gyermekágyi láz halálozása a kórházban. Ennek ellenére erőfeszítései, hogy a klórmeszes kézmosást boncolás után, sőt, két vizsgálat között tágabb körben is kötelezővé tegye, hosszú évtizedekig süket fülekre, sőt, elutasításra találtak, csak a baktériumok megismerése után kezdték elismerni felfedezését.

A gyermekágyi láz ma is ismert betegség, a szülészeti osztályokon kötelezően elrendelt mindennapos lázmérés nem pusztán Semmelweis előtti tiszteletadás: azonban nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a rettentő betegség sokkal kevesebb nőt veszélyeztessen. Az antibiotikumok felfedezése pedig segített abban, hogy még ha ki is alakul valamilyen fertőzés a szülés alatt vagy után a női szervezetbe kerülő kórokozótól, azt hamar meg lehessen szüntetni, és a gyermekágyi láz ne jelentsen anyaéletet veszélyeztető betegséget.

A gyermekágyi lázat a szülés közben a nő szervezetébe kerülő baktériumok okozzák. A ma is létező betegség pusztítása ellen a XIX. században Semmelweis Ignácnak igen hatékony fegyvert sikerült találnia, a klórmeszes kézmosást.
Szerző: dr. Gács Zsófia

Kapcsolódó cikkek