Alacsonynövés

A gyerekek kicsik. De vajon „pont jól” kicsik vagy túl kicsik? Gyerekkorban van értelme kóros alacsonynövésről beszélnünk?

Amikor az óvodások nagyság szerint állnak libasorba vagy az iskolásokat tornasorba állítják, még az azonos életkorú gyerekek között is sok-sok centiméter magasságkülönbség lehet. Ha el akarjuk dönteni, hogy a legkisebbek is még csak „gyerekmódra” picik vagy ők már valóban kórosan alacsonyak, el kell dönteni, hogy az adott életkorban hány centis testmagasságot tartsunk normálisnak. Ebben az orvosok és a statiszikusok tudnak segíteni: létrehoztak olyan táblázatokat, növekedési görbéket, amelyekből kiolvasható, egy-egy országban az egyes életkorokban mekkora az átlagos magasságú ember (vagy gyerek), mennyivel alacsonyabbak vagy magasabbak nála a többiek. Ezekhez az adatokhoz tudjuk aztán hasonlítani a „gyanúsan” kicsi gyereket: ha alacsonyabb, mint az életkorához tartozó gyerekek 90-97%-a, akkor valószínűsíthető, hogy valami baj van a háttérben, ami miatt nem nő elég magasra.

Persze az sem mindegy, hogy valakinek mekkorák a szülei: egy aprócska anyukának és egy nem nagyon magas apukának valószínű, hogy a gyerekei sem lesznek kosárlabdázó-alkatúak – és fordítva. Rengeteg szülőpárt és gyerekeiket megmérve megállapítható, hogy a fiúk kb. 5-7 cm-rel magasabbra nőnek, mint a szülők átlagmagassága, a lányok pedig épp ennyivel lesznek alacsonyabbak. Ez persze csak becsült érték.

Tehát a kóros alacsonynövés hátterében a leggyakoribb ok a szülői örökségben kereshető. Gyakori az is, hogy valaki „lusta”, később kezd el nőni, mint a kortársai – ők aztán be szokták hozni a többieket.

Alacsonynövést okozhat, ha egy gyerek hosszan nem kap megfelelő táplálékot, nem biztonságos környezetben nő fel; ez szerencsére ma már elég ritka.

Sok krónikus betegséget is ismerünk, amelyek károsan befolyásolják a testi fejlődést is. Például súlyos szívbetegségben (például egyes szívfejlődési rendellenességek), tüdőbetegségben (pl. a cisztás fibrózis), vese- vagy ízületi betegségben szenvedő gyerekek nem szoktak nagyra nőni. Vannak ritka csontbetegségek, melyek szintén alacsonysághoz vezetnek (ezek közé sorolhatók az igazi törpeségek, az ún. akondroplázia formái). Befolyásolja a testmagasság alakulását minden olyan bélbetegség is, amelyben károsodik a tápanyagok felszívódása bélcsatornában – ezek közül például a lisztérzékenységnek (cöliákia) akár egyetlen(nek tűnő) tünete lehet az alacsonynövés.

Kórosan alacsony lányok között találhatunk olyanokat, akiknek Turner szindrómája van: ennek a hátterében az egyik nemi kromoszóma teljes vagy részleges hiánya állhat.

Ha valakinek bármi miatt az élettaninál hamarabb indul el a serdülése, eleinte ugyan magasabb lesz kortársainál, de hamarabb befejezi a növekedést a többieknél, így később az alacsonyak közé fog tartozni. A pajzsmirigy alulműködése az egész szervezetet „lelassítja”, így ilyenkor a testmagasság is kisebb lehet.  Egészen ritka esetekben az agyalapi mirigy termelte növekedési hormon is hiányozhat a szervezetből, ez szintén alacsonynövéshez vezet.

Mi tehát a teendő, ha egy gyerek nem csak kicsinek, aprónak is tűnik?

Egy pontos méréssel (nem biztos, hogy az otthoni ajtófélfánál lelógatott szabócenti a legmegfelelőbb eszköz erre) meg kell állapítani a testmagasságát, ezt a táblázatok segítségével össze kell hasonlítani a kortársaival illetve a szülei magasságával is. Ha ezek alapján kórosan alacsonynak tűnik, gondosan ki kell vizsgálni, van-e valamilyen betegség ennek hátterében. Amennyiben valamilyen senyvesztő betegség vagy felszívódási zavar áll a panasz mögött, akkor az alapbetegséget kell megfelelően ellátni – ez sokszor a növekedési problémát is megoldja. Turner szindrómás lányoknak és azoknak, akiknek növekedési hormon hiányuk van, a hormon pótlásával lehet segíteni. A pajzsmirigy-alulműködés gyógyszere a pajzsmirigy hormonja, a tiroxin, amely tabletta formájában érhető el.

A gyermekkori alacsonynövés vizsgálatakor össze kell hasonlítani a kicsi testmagasságát az egészséges kortársak magasságával. Ha kórosnak tűnik az alacsonyság, különböző  vizsgálatok segítenek kideríteni, hogy milyen betegség áll a hátterében: ennek kezelése általában a növekedést is rendbe hozza.
Szerző: dr. Gács Zsófia

Kapcsolódó cikkek