Okos a gyerek, mégis rosszul tanul

A tanévkezdést követő hónapokban kiderült, hogyan veszi az akadályokat gyermekünk az órákon. Amellett, hogy azon aggódunk, miként illeszkedik be gyermekünk a közösségbe, az eredményeit is szem előtt tartjuk, hiszen az első osztály tananyaga képezi minden későbbi tudás alapját.

Ha úgy látjuk, hogy jó képességű gyermekünknél problémák jelentkeztek az iskolában, most még időben orvosolni tudjuk őket, ezért sorra vesszük, milyen zavarok nehezíthetik leggyakrabban a tanulást.

Látás- és hallás problémák

Oka: Ha a gyermekünknél tanulási problémákat észlelünk, annak egészen egyszerű oka is lehet – előfordulhat, hogy nem lát, vagy éppen nem hall rendesen.

Tünetei: Amennyiben látásproblémával állunk szembe, a gyermek hunyorog vagy “kilóg a padból“, rosszul másol a tábláról. Ha a hallásával van gond, akkor sem figyel, szórakoztatja magát és a többieket, hiszen nem hallja, amit a tanár mond, így számára unalmassá válik az óra.

Gyakorisága: A kisiskolások körében is gyakori a rövidlátás, az egyik szem gyengesége, a szemtengelyferdülés. A fülnél a hurutos megbetegedések, a megnagyobbodott mandulák, fülgyulladások okozhatnak problémát.

Megoldás: Mindenképpen forduljunk gyermekünkkel szakorvoshoz!

ADHD – FIGYELEMHIÁNYOS HIPERAKTIVITÁSI ZAVAR

Oka: a homloklebenyben található figyelemközpont sejtjeinek száma alacsony, vagy működésük nem megfelelő, ezért az egyébként intelligens gyermek nem tud folyamatosan figyelni egy dologra.

Tünetei: ADHD-ra utalhat, ha a gyermek nehezen tud koncentrálni egy feladatra, nehezen memorizál, nem tud nyugton maradni, izgő-mozgó, mint akit felhúztak, fészkelődik a széken vagy matat a kezével, esetleg rendszeresen válaszol mielőtt a kérdést befejezték volna, vagy gyakran félbeszakít másokat beszélgetés, játék közben.

Gyakorisága: Magyarországon 70 000 gyermeket érinthet a betegség, minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy ilyen problémával küzdő gyermek.

Megoldás: Az ADHD-val orvoshoz kell fordulni, hiszen a betegség komplex terápiával eredményesen kezelhető. A szülők elsőként forduljanak a területileg illetékes Nevelési Tanácsadókhoz, továbbá gyermekpszichiátertől kérhetnek tanácsot.

DISZLEXIA

Oka: Lehet beszédfejlődési-beszédértési probléma. Megkésett mozgásfejlődés, testtartási vagy egyensúlyi zavar is okozhatja.

Tünetei: Óvodás korban – A diszlexiás gyermekek gyakran nem tudják, melyik a jobb- és a baloldal, merre van a fel és a le, az előtt és a mögött. Sokszor nehezen kapják el a labdát, rosszul fogják a ceruzát, későn kezdenek el beszélni. Bohóckodással, csúfolódással hívják fel magukra a figyelmet, vagy zárkózottak, nem szívesen barátkoznak társaikkal. Iskolás korban – Olvasásnál gyakoriak a betűtévesztések, betűkihagyások,- betoldások, szótagkihagyások, fordítások, pl. b-d, u-n, szótagok, szavak, betűsorrend megfordítása: le-el, gém-még. A diszlexiás gyermek lassan olvas, nehezen érti meg a szöveget. Ha írni kell, gyakran vét helyesírási hibát.

Gyakorisága: A gyermekek 2-7% diszlexiás, ez több tízezer kisiskolást jelenthet évente.

DISZGRÁFIA

Oka: Csakúgy, mint a diszlexiánál, a diszgráfia oka is lehet beszédfejlődési-beszédértési probléma vagy megkésett mozgásfejlődési, testtartási vagy egyensúlyi zavar.

Tünetei: A diszgráfiás gyermek nem az oldal felső bal sarkában kezd írni. Össze-vissza lapoz, találomra választ ki egy oldalt, ott pedig akár az oldal közepén vagy alján kezdhet el rajzolni, színezéskor nem képes a vonalak között maradni. Írása csúnya, rendezetlen. Azonos betűk, formák rajzolásakor nincsen meg az egyenlő távolság, a betűméretek nőnek majd csökkenek. A diszgráfiás gyermek írásképe rendezetlen. A betűk formája gyakran szögletes, szálkás, szépnek nem mondható. Előfordul, hogy a szavakat egészen közel írja egymáshoz, majdhogynem egybeérnek, egy másik sorban pedig óriási távolságot hagy két szó között. Képtelen egy mozdulattal leírni egy szót, szinte betűnként felkapkodja a ceruzát.

Gyakorisága: Minden tizedik gyermeket érint.

A diszlexia és a diszgráfia kezelése

Logopédus szakember tud segíteni gyermekünknek. A terápia mellett fejlesztő játékokat és tevékenységeket kell a gyermek mindennapjaiba beépíteni mind az óvodában, mind az iskolában. Ilyen például az origami, mindenféle kirakós játék, mozaik, labirintusok, memória- és társasjátékok, kártyajátékok, szókitalálós és találós kérdések, mese, vers, ének, rajz, bábozás.

Szerző: Forrás: ADHD

Kapcsolódó cikkek