Mit tegyek, ha alvás helyett játszani akar a gyerek?

Az alvási idő már régen elérkezett, anyának és apának is lenne még este megbeszélnivalója, de a lurkó még mindig nem pihen, sőt játszani szeretne. Mi lehet a gond, mit tehetünk vele? 

A kisgyermekek alvási szokásai már csecsemőkorban elkezdenek kialakulni. Sok kisbaba alszik nehezen másfél éves kora előtt, majd idővel mégis megtanulja a kielégítő pihenést. Olyanok is vannak, akiket azonban sajnos a szülők hagytak rászokni arra, hogy csak bizonyos körülmények között tudjon elaludni – például, ha az édesanyja állandóan ott van, fogja a kezét, vagy véletlenül sem hajlandó a saját kiságyában aludni, esetleg kiharcolta, hogy apa és anya között pihen már jó ideje.

Az ilyen gyerekekkel nehéz, de a fenti esetek sem feltétlenül kellenek ahhoz, hogy a lurkó az alvási időben valami mást akarjon csinálni, mint a lefekvést.

Sajnos, 2-3 éves kora körül a gyermek dackorszakát éli. Magában azon töri a fejét, vajon meddig mehet el. Számos dologgal kapcsolatban feszegeti a határokat, ilyen az alvás is. Úgy gondolja, hogy ő megpróbálja – ha este a lefekvés idejében még játszani akar, akkor meg is teszi.

Egyéb ötletekkel is előállhat, hogy késleltesse az alvás idejét – amit korábban egyáltalán nem tett. Csak még egy mesét szeretne, csak még egy kis ennivalót, egy pohár tejet, egy wc-re menést…

Persze, ezeknél határozottan kifejezőbb, ha nekiáll elővenni a játékait és nagy hévvel belekezd egy torony építésébe. Nincs kedve még lefeküdni és kipróbálja, megengedheti-e ezt még magának, mert akkor semmi baj, következő este is eljátssza. Igen makacs tud lenni ilyenkor, ragaszkodik ahhoz, amit magának elképzelt, szórakozni szeretne.

Mit tehet ilyenkor a szülő, akinek még egyéb dolga is lenne és szeretné a gyermeket ágyban tudni?  A határokat keményen meg kell húzni – ne lehessen feszegetni azt. Este egyszerűen nem lehet már játszani és ehhez mi is fáradtak vagyunk. Ki kell kötni, mikor van itt a lefekvés ideje és nincs apelláta.

A gyermeket be lehet azonban vonni az elalvás körülményeibe. Minél idősebb, annál inkább. Ilyenkor már rá bízhatunk dolgokat – válassza meg például, melyik mesét akarja meghallgatni és hol szeretné azt hallani, a szobájában vagy a szülők ágyában (utána persze visszakísérjük a sajátjába), melyik plüssállattal aludna ma este. De akár ágyba menet a villanyoltást is végezheti ő.

Minél inkább bevonjuk az elalvás körüli feladatokba, annál hatékonyabb lesz a nyugodt pihenéshez vezető út. Az esti rutinhoz tartozzon hozzá első lépésben a fürdés, a fogmosás, majd a hozzákészülés a meséhez.

A dackorszakában a gyermekkel az alvás körülményeit érdemes megtaníttatni, hogy ne legyen ellenvetés és feleselés. Meg kell tanulnia ezeket a szokásokat, az alvási rutint - megértetni vele, hogy este mindenki alszik, nemcsak ő, más is pihenni vágyik.

Az alvás körüli szokások kialakítása másfél-2 éves kor táján a legjobb, így időben hozzá tud szokni az esti „menetrendhez”.

Szerző: kadesz

Kapcsolódó cikkek