Együtt az emberi jogokért – Világnapok a gondviselés jegyében

Amikor az ENSZ 1945-ben megalakult, célját abban határozta meg, hogy „megmentjük a jövő nemzedékeit a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre”, és: „Az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint kis és nagy nemzetek egyenjogúsága mellett.”

Ezért az ENSZ megjelölt bizonyos napokat, amelyeken minden évben megemlékeznek általános vagy meghatározott emberi jogi kérdésekről. Ennek köszönhetően került sor  arra, hogy 1994-ben az ENSZ május 15-ét a család nemzetközi napjává nyilvánította, mely felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. A kezdeményezés a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb „intézményére” irányítja, ami nem a legjobb kifejezés, de ha a családról, mint a társadalomban elfoglalt helyéről beszélünk, egyfajta intézmény, de inkább pillér, fundamentum, amelyre aztán ráépül minden, ami egy társadalmat társadalommá, országot országgá tesz.

Az elmúlt év során, 2012. szeptember 17-én pedig arról döntött az ENSZ, hogy mostantól minden év június 1. a Szülők Világnapja lesz,  elismerve a szülőket szerte a világon. Felhívták valamennyi tagállamot, hogy a Szülők Világnapját a civil társadalommal teljes együttműködésben ünnepeljék, bevonva különösen a fiatalokat és a gyerekeket. Az ENSZ által nyilvánosságra hozott háttérinformáció hangsúlyozza, hogy a szülők, fajra, vallásra, kulturális háttérre és nemzetiségre való tekintet nélkül gyermekeik elsődleges és így legfontosabb gondozói és tanárai. Csak mi, szülők, készíthetjük fel gyermekeinket a boldog, elégedett és értékes életre. Az ENSZ meghatározása szerint a szülők a család horgonyaként minden közösség és társadalom alapját képezik.

A Gyermekek jogának világnapja megünneplésére az ENSZ november 20-át ajánlotta, először 1954-ben, majd 1959-ben ezen a napon el is fogadták A gyermeki jogok nyilatkozatát, illetve 1989. november 20-án a gyermeki jogokról szóló egyezményt – hivatalos nevén A gyermekek jogainak konvencióját -, amelyet Magyarország 1990. március 19-én írt alá.

Jelenleg a Föld lakosságának csaknem egyharmada, több mint kétmilliárd ember fiatalkorú, és negyedrészük siralmas körülmények között él. Naponta csaknem 30 ezer öt éven aluli gyermek hal meg szerte a világon olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének, több százmillió gyermeknek nincs fedél a feje fölött, és mintegy 70 millió gyermek nem jár iskolába. Hazánkban 1997-ben ünnepelték először A gyermekek jogainak egyetemes napját, amelyről Európa-szerte megemlékeznek. Az Országgyűlés hosszú előkészítés után, 1997. április 22-én nagy többséggel fogadta el A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amelynek szövegébe mindazok a gyermeki jogok belekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi egyezménye rögzít.

A jogszabály meghatározza a gyermekek jogait, szabályozza a szülők, a nevelők, az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a civil szervezetek feladatait a gyermekvédelem, valamint a gyermekek jogainak érvényesítése területén.

Az ENSZ alapokmányának kezdő szavai: „Mi a népek” ösztönzésére - egy évvel az ENSZ létrejötte után - 1946-ban alapították a ma több mint 100 nemzeti tagot számláló ENSZ Társaságok Világszövetségét (WFUNA). A WFUNA vezetőinek a kezdeményezésére alakult meg a Magyar ENSZ Társaság 1947-ben, amelynek kizárólagos rendeltetése az ENSZ Alapokmányába foglalt célok és értékek megvalósításának előmozdítása.
Szerző: Forrás: www.wikipedia.hu; http://hu.humanrights.com; infopoly.info; www.orientpress.hu

Kapcsolódó cikkek