A névdilemma

Az egyik legnagyobb horderejű döntés, amit meg kell hozni a várandósság ideje alatt: milyen nevet is adjunk születendő kisbabánknak. Az elsőszámú szempont, hogy a vezetéknévvel harmóniában legyen, de legyen egyedi is, a család is áldását adja rá és a jogszabályok is. Ugye, hogy nagy a nyomás?

Adjunk hagyományos, hétköznapi neveket vagy próbáljunk minél egzotikusabb, szokatlanabb vonalon mozogni? A név meghatározza viselője személyiségét. Kandida, Gajana, Tézeusz vagy Radomér? Fürtike vagy Zajzon? Csak pár érdekesség, amik nem kifejezetten elterjedtek. De őszintén, ki szólítaná szívesen kislányát Kandidának? Pedig lehet, hogy csak évek kérdése és divathullám lesz belőle.

Egyszóval: nem egyszerű feladat, amit itthon még a jogszabályok is megnehezítenek. Szerencse, hogy legrosszabb esetben is kilenchónapnyi gondolkodási időnk van, persze sokan már elkezdik a tervezgetést a teherbeesés előtt is.

Ma már viszont a vezetéknév-kérdés sem egyértelmű. A családi nevéről a szülőknek kell dönteniük: vagy az anyuka vagy az apuka vezetéknevét választják. Ha a szülők házasságban élnek, akkor az anya családi nevét csak akkor kaphatja meg a gyermek, ha az anya házasságkötése után is megmaradt saját vezetékneve mellett. Törvény szerint még egy dolog korlátozza a szülőket: a közös gyermekeknek azonos családi nevet kell viselniük. Ha pedig gyakori lenne az adott vezetéknév egyedivé tétel céljából a családi név előtt megkülönböztető betűjelet lehet igényelni. A betűjel a családi nevet megelőző, ponttal ellátott nagybetű.

Innen a következő lépés a végtelennek tűnő lehetőségekkel kecsegtető utónevek gyűjteménye, amikből legfeljebb kettő adható a kicsiknek. A Magyar Utónévkönyv rengeteg opciót kínál, mégis, akik szeretnének valami különlegeset gyakran fordulnak a kiskapuk felé és használják ki, hogy a nemzetiségi hovatartozást nem szükséges igazolni, így az egzotikusabb nevek felé is zöld utat kaphatnak a szülők. Ez a gyakorlatban nem igazán mutatkozik meg, mivel 2012-ben a legnépszerűbb lány név a Hanna, míg a fiú nevek közül a Bence volt, amik teljesen megszokottak.

Az angolok számára ismeretlenek a korlátozások, gyakorlatilag bármilyen nevet adhatnak születendő gyermeküknek és ezt meg is teszik. Ezzel szemben itthon a MTA Nyelvtudományi Intézetéhez kell fordulni az egyedi kérésekkel. Az Intézet honlapján azokat az alapelveket is megtaláljuk, ami alapján az elfogadó vagy az elutasító döntést meghozzák a szakemberek. (http://www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/alapelvek.html). Így, nagyjából ki lehet okoskodni, hogy mi az, amit ezeken a szűrőkön keresztül lehet vinni.

Csak pár példa ízelítőként: csak a mai magyar helyesírásnak megfelelően lehet anyakönyveztetni, ősi magyar eredetű nevek esetében hiteles forrásokat kell felmutatni arra nézve, hogy valóban létezett az általunk kiszemelt név. Összességében elmondható, hogy az MTA a gyerekek érdekeit próbálja nézni, védi a kicsiket a szülői „kreativitástól”.

Talán a szigorúbb törvénykezés vagy a konzervatívabb hozzáállás miatt Magyarországon ma még a hagyományos nevek a legnépszerűbbek. Sőt, tíz évre visszamenőleg is, hiszen a tíz év alatti gyerekek esetében a tavalyi évben a Máté volt a leggyakrabban adott keresztnév és nem mondjuk a Kandida.

A hagyományok híve? Vagy állandóan keresi az újdonságokat? Ez a kettősség a névadásban is meg fog nyilvánulni.
Szerző: Geda Zsófia

Kapcsolódó cikkek