A fogtündér és a fognyüvő manócska

Egyértelmű, hogy csak barátság jöhet szóba, igaz?

Gyakran merül fel a kérdés, hogy mit tegyünk, ha gyermekünk nem akar fogat mosni. Mert éppen „olyan” korszakát éli. Ilyenkor próbálkozhatunk különböző „praktikákkal”, mint a példamutatás. Amennyiben gyermekünk születésétől fogva tanúja a mi rendszeres fogápolási rituálénknak, illetve az ő fogait is kezdetektől fogva ápoljuk, úgy neki is a mindennapos, elvégzendő feladatok közé fog tartozni, s valószínűleg nem kell attól tartanunk, hogy hosszabb ideig tartó vagy nagyobb ellenállásba ütközünk.

Persze előfordulhat, hogy a gyermeknek éppen nincs kedve, vagy már nagyon fáradt, ilyenkor a szokásos, a gyermeknél már korábban bevált elterelő hadműveletet alkalmazzuk. Bohóckodva énekelhetünk fogmosás közben, kitalálhatunk valami bugyuta, de a gyermek számára élvezetes, szórakoztató mondókát, dalt is, amellyel eltereljük a figyelmét és gyorsan túlesünk a fogmosáson. Illetve kedvet szerezhetünk hozzá jópofa fogkefével, fogkefetartóval. Vonjuk be a picit a tevékenységbe! Lecsavarni a kupakot a fogrémről meg rányomni, azt biztos nagyon viccesnek fogja találni. Helyezhetünk 1-2 perces homokórát is a mosdó szélére, így nyomon tudja követni a gyermek, hogy mennyi ideig kell még sikálni a fogakat. Iskoláskorig amúgy is mindig szükséges a szülő jelenléte és irányítása, mert a gyerekek sokszor még 8-9 éves korukban sem tudják tökéletesen elsajátítani a fogmosás helyes technikáját.

Adott esetben előfordulhat, hogy egy kisgyerek nagyon megmakacsolja magát a fogmosás terén, de ilyenkor álljunk meg egy pillanatra és gondolkozzunk el: valóban jó példával járunk elöl? Mert sajnos legtöbbször a szülői következetlenség és a rossz példamutatás az oka a fogmosás elutasításának, illetve a fogorvostól való félelemnek. Semmiképpen se zsaroljuk, ijesztgessük a gyermeket, mert csak még mélyebb ellenérzések alakulnak ki. A fogmosás ugyanúgy magától értetődő tevékenység, mint az étkezés, fürdés, WC-re menés, azaz a „kell” kategória, ami nem választás kérdése.  Ne csináljunk nagy ügyet belőle, mert ha túl körmönfontan kezdünk bele e tevékenységbe, a gyermek rögtön „leveszi” és persze, hogy megindul a huzavona a fogmosás körül.  Ha a kötelező, mindennapi tevékenységeknél is belemegyünk az alkudozásba, semmi energiánk nem marad a fontosabb és több időt, figyelmet igénylő – gyermekkel kapcsolatos – feladatokra.

Egészségnevelés szempontjából az óvodás korosztály a legfogékonyabb, ezért ebben a korban mélyíthető el a legalaposabban a rendszeres szájápolás iránti igény. A gyermekek számára készített fogkefék legfőbb jellegzetessége az, hogy nem felnőtt méretűek. Elsősorban az ismert márkák közül érdemes választani, mert ezek nyújtják a megfelelő minőséget, s általában feltüntetik az ajánlott korosztályt is. Egy fogkefe kb. 2 hónapig használható, ha a gyerek nem rágcsálja szét. Ügyeljünk arra, hogy mindig fluor tartalmú gyermekfogkrémet válasszunk. Nem a fogkrém típusa, hanem a mennyisége a fontos. 6 hónapostól – 3 éves korig már használhatunk fogkrémet, melyet vékony, filmszerű rétegben helyezzünk a fogkefére. A fogkrém gyógyszernek minősíthető a fluortartalma miatt, ezért fontos a mennyiség. Ennyit lenyelhet a baba, nem okoz problémát.
Olvasható a http://halimbavedono.freewb.hu/fogapolas oldalon.

Óvodás kortól már borsónyi mennyiségre növelhetjük az adagot, mert kb. 3-4-5 éves korukra tanulnak meg a gyerekek öblögetni. Az iskolás (7-8 éves) felnőtt fogkrémet már használhat, de abból is csak borsónyi mennyiséget. A legjobb az, ha váltogatjuk a fogkrémet, nem kell mindig ugyanazt használni. Ha elfogy, lehet más márkákkal próbálkozni.

Mutassunk jó példát gyermekeinknek! Ha a részünkről is következetességet lát a fogmosásban, ő sem fog elmaradni mögöttünk!
Szerző: halimbavedono.freewb.hu/fogapolas írása alapján, G.O.

Kapcsolódó cikkek