Miért veszélyes a túlzott sóbevitel?

Ma Magyarországon általában az ajánlott sómennyiség két-, háromszorosát fogyasztjuk, és ez alól nem kivételek a gyerekek sem.

A só vagy nátrium-klorid szerepe a szervezetben a vízháztartás szabályozása, valamint az emésztőrendszer és az idegrendszer működésének elősegítése. A túlzott sófogyasztás többek között magas vérnyomást okozhat, növelheti az agyvérzés, a szív- és koszorúér betegségek, illetve a vesebetegség kockázatát. Életünk első 1000 napja befolyásolja későbbi egészségi állapotunkat, éppen ezért fontos, hogy az édesanyák információhoz jussanak a kisgyermek első 1000 napjának ásványi anyag-, vitamin- és tápanyag szükségletéről, jelen esetben az ajánlott sóbevitel mennyiségéről.
A kisgyermekek egy éves kor felett sajnos sokszor már ugyanazt eszik, amit a felnőttek, holott ebben az életkorban a gyerekek tápanyag és ásványi anyag igénye még jelentősen eltér a felnőttekétől. Ennek következtében pedig már ettől az életkortól fogva sokkal több sót fogyasztanak, mint amennyire valóban szükségük van. A gyerekeknek csak nagyon kevés sóra van szükségük. Egyéves kor alatt napi 1 gramm, majd 3 éves korig 2 gramm, 6 éves korig 3 gramm, 11 éves korig pedig 4 gramm a napi beviteli mennyiség. (11 éves kor felett lehet a felnőtt mennyiséggel számolni, ami 5 gramm.)
2009 folyamán az OÉTI felmérést végzett az óvodai közétkeztetésre vonatkozóan (OTEF 2009), mely megállapította, hogy a háromszori étkezést biztosító étrendek sótartalma rendkívül magas. A vizsgált korcsoport számára ajánlott 2 grammhoz képest, a biztosított ételek átlagos sótartalma több mint háromszoros volt. A helyzet javítására 2015 januárjától életbe lép az új közétkeztetési rendelet, amely előírja az ételek sótartalmának csökkentését is.
Sóbevitelünk 70-75%-a a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásából, 10-15%-a pedig a főzés során hozzáadott sóból, vagy az asztali sózásból adódik, ezért nem elég, ha az asztalról száműzzük a sótartót, figyelnünk kell arra, hogy milyen élelmiszer kerül a kosárba, az asztalra. Sok olyan élelmiszer is tartalmaz hozzáadott nátriumot, amelyről nem feltétlenül gondolnánk: a kenyér, az általában reggelire fogyasztott gabonafélék, a pizza, a szalonna, a sonka, a kolbász, a felvágottak, a gyorséttermi ételek, a sajtok és a sajtkrémek.
Az Első 1000 nap program szakemberei egynapos és egy hetes mintaétrendet is készítettek dietetikus szakember segítségével, amely a megfelelő mennyiségben tartalmazza a gyermekeknek szükséges ásványi anyagokat.

A kisgyermekek egy éves kor felett sajnos sokszor már ugyanazt eszik, amit a felnőttek, holott ebben az életkorban a gyerekek tápanyag és ásványi anyag igénye még jelentősen eltér a felnőttekétől.

Baba-mama receptötletek »

Szerző: www.elso1000nap.hu

Kapcsolódó cikkek