Körültekintő választás – GMO-mentes táplálkozás

Az ember, mióta növény és állattenyésztéssel foglalkozik, arra törekszik, hogy minél kisebb energia befektetéssel, jó minőségű terményeket állítson elő, vagyis akár  rideg körülmények között is számára a legkedvezőbb tulajdonságú,  ellenálló, nagy terméshozamú növényeket, illetve állatokat tenyésszen. 

Ezt eddig a fajta kiválasztás, mesterséges megtermékenyítés útján, nemesítéssel érték el.

Az 1970/80-as évektől azonban, a tulajdonságok örökítő anyagának, a géneknek mind jobb  megismerésével, már kísérletek  kezdődtek annak irányban, hogy  a tulajdonságokat,   közvetlenül az örökítő anyag megváltoztatásával, vagyis úgynevezett gén módosítással  befolyásolják. Az eljárás kutatásának fő ideológiai magyarázatát, a szegény országokban való termelés fokozása, az éhezés  felszámolása  adta, ami  mindenképpen  fontos célkitűzés.

Az élelmezési felhasználáson kívül  a technikai  fejlesztés  természetesen az élet egyéb  területeire  is  betört. A technológia  fejlődése  mind újabb  területek  fejlődését  tette lehetővé, például a gyógyszer iparban, ahol  sok egyéb mellett az egyik legközismertebb  vívmány, az egyéb módon nem előállítható human inzulin készítmények  gyártása.

A hétköznapi  ember  számára  azonban a  gyakoribb találkozási pontot, mindenképpen a mezőgazdaság jelenti, hiszen sok,  a költséges fejlesztési eljárást megfizetni tudó országban, az eljárást kiterjedten alkalmazzák. Mára az eljárás, mind  a növénytermesztésben, mind az állat tenyésztésben  aktívan  alkalmazott, többek  közt  Amerikában, Kanadában,  illetve  például Kínában  is.

Amerikába az eljárás igen széles körben terjedt  el, a nagy terméshozamú  kukorica, búza,  magas olaj  tartalmú repce, zordabb klíma viszonyoknak  ellenálló szója és  rizs, kórokozónak  ellenálló  burgonya  termesztése  vonatkozásában.

Az állattenyésztés vonatkozásában a gén módosítás alkalmazásának célja lehet  magának  közvetlenül az állat tulajdonságainak  előnyös  befolyásolása pl. nagyobb húshozam  céljából, illetve  lehet  közvetett,  génmódosított növények takarmányként  való  felhasználása  szintjén.  Mindkét esetben kísérletekkel  bizonyították, hogy az állati termékekben, a húsban, tejben, tojásban a módosított  gén megjelenhet.

A génmódosítás alkalmazásának hatásai…

Arra vonatkozóan, hogy mindez milyen hatással  van a táplálék piramisban feljebb álló, fogyasztó élőlényre, még nincsenek biztos adataink. Amerikai jelentésekben,  humán egészségkárosító hatásokról nem számolnak be. Állatkísérletes adatokban azonban  vannak  olyan  megfigyelések (Ausztria-egér, Orosz –hörcsög, USA- tehén sertés, India – bivaly) melyek többedik  generációban termékenységi, vagyis  fertilitási problémákat tárnak fel.  Sokan, az ilyen élelmiszerek elterjedésével, az allergiák előfordulásának  megszaporodásától tartanak, jóllehet az  eljárás éppen azt is  megcélozhatná, hogy egy adott fehérje kisebb antigén potenciállal  bírjon. Vannak, akik a tartós alkalmazás toxikus, gyulladáskeltő, illetve esetlegesen  onkogén hatását kutatják, s az adatok, bizony még nem egyértelműek.

Körültekintő táplálkozás, természetes, megbízható alapanyagok…

Éppen  ezen  bizonytalansági tényezők alapján, mindenképpen  indokolt  az  óvatosság, s ezen eljárás, illetve  az ilyen eljárással  készülő termékek  felhasználásának pontos jogi  szabályozása, mind az egészség, mind a jog, mind  etikai rendszerünk  megóvása érdekében.

Mindezeket jelenleg Magyarországon törvény biztosítja, mely tiltja a génmódosított növények termesztését, illetve kötelezi a gén módosított termékek 0,9%-nál  nagyobb arányban  való jelenlétének  feltüntetését  az élelmiszereken. Azonban a törvény már nem tér ki az állatállományok génmódosított takarmánnyal történő táplálásának feltűntetési kötelezettségére, így az ilyen módon táplált állatálományból származó,  különböző húskészítmények, vagy egyéb állati eredetű élelmiszerek esetében semmilyen megjelölés nem kötelező. Bár  a  génmódosított takarmánnyal táplált állatállományból származó végtermékek fogyasztásából adódó hosszútávú következmények, humán egészségkárosító hatások nem bizonyítottak,  ennek ellenére az élelmiszeripari termékek kiválasztásánál –  a  kockázatok elkerülése érdekében - talán érdemes erre is kiemelt figyelmet fordítani.

Mindezekből jól látszik, hogy a megbízható ismeret anyagok begyűjtése, a  multidiszciplináris hosszú távú tervezés a táplálkozás terén is elengedhetetlen.
Szerző: Dr. Csoszánszki Noémi -  gyermekgyógyász, gasztroenterológus

Kapcsolódó cikkek