K-vitamin

A K-vitamin a véralvadási rendszer működésében játszik fontos szerepet. A súlyos vérzések megelőzése céljából az anyatejen élő babáknak rendszeresen kell kapniuk – addig, amíg a saját szervezetük nem képes elegendő mennyiségben előállítani.

A véralvadás, tehát az erekben keringő folyékony vér megszilárdulása egy rendkívül fontos és igen összetetten szabályozott folyamat. Az ereken belül ugyanis nem szabad véralvadéknak képződnie, viszont az érfal sérülése esetén azonnal létre kell jönnie egy „alvadék-tapasznak”, ami befedi a rést.  Mind a túlzott működése, mind az elmaradása komoly károsodásokhoz vezethet. Az érpályán belül „megalvadó” vér dugót képezhet, elzárhatja az eret, ezt nevezzük embólusnak. Az elzáródás mögött levő terület nem jut friss vérhez, ami szövetelhaláshoz vezethet. A véralvadás elégtelensége pedig súlyos, akár életveszélyes vérzéseket eredményez, hiszen az érfalon kialakuló apró vagy nagy lukon keresztül rengeteg vér folyhat el a szövetek közé vagy a külvilágba.

Ehhez a finoman szabályozott rendszerhez minden alkatrésznek jól kell működnie. Az érfal és a vérlemezkék mellett a vérsejtekben és a vérben keringő anyagok, véralvadási faktorok is épp megfelelő arányban és mennyiségben kell, hogy jelen legyenek. A májban zajlik ezeknek a faktoroknak a termeléséért – ebben a folyamatban van szerepe a K-vitaminnak nevezett fitomenadionnak.

A K-vitamin a felnőtt szervezetbe nagyrészt növényi táplálékok (brokkoli, káposzta, spenót és társaik) útján jut be illetve a vastagbél első szakaszában élő barátságos baktériumok is segítenek a termelésében. Az újszülöttek azonban nem esznek még ilyeneket és a bélflórájukat is elsősorban az anyatejből származó Lactobacillusok uralják, amelyek nem tudnak K- vitamin termelni. A picik mája is rengeteg új feladatot tanul az élet első hónapjaiban, az egyes folyamatok lassabbak lehetnek, így a véralvadási faktorok termelése is nehezebben mehet még ilyenkor. Ezért a kizárólag anyatejet fogyasztó babáknak a biztonság kedvéért kapniuk kell fitomenadiont, hogy ne alakulhasson ki kisebb sérülések esetén sem komoly vérzésük.

A tápszert evő babák bélflórája hamarabb lesz a felnőttekéhez hasonló, így nekik saját K-vitamin forrást biztosítanak a baktériumaik – nekik nem kell kiegészítő K-vitamint szedniük.

Jogosan merülhet fel a kérdés, mi történt a csecsemőkkel évszázadokkal ezelőtt, amikor még nem kaptak kis ampullából K-vitamint. A babák véralvadási rendszerének viszonylagos éretlensége szerencsére az esetek legnagyobb többségében nem okoz bajt, nincs olyan behatás, vérzés, ami miatt ki lenne használva ez a szűkebb kapacitás. Azonban ha olyan „hiba” csúszik a természet rendjébe, mint például egy nehezebben gyógyuló köldökcsonk vagy valamilyen komolyabb érsérülés, a kicsi saját készlete esetleg nem elég a következmények elhárításához és komoly, akár életveszélyes vérzés alakulhat ki. A K-vitamin megelőző adása tehát biztosítékot jelent arra az esetre, ha a szervezetet komolyabb kihívás érné, amelyet már nem tud saját erőből ellátni.

Szerző: dr. Gács Zsófia

Kapcsolódó cikkek