Itt van végre a zöldségszezon!

Örülhetnének meg a gyerekek, és rávethetnék magukat a sárgarépára húsvéti megmarad süti helyett. Az esetek nagy részében azért, valljuk be, nem ezt teszik, maximum egy kis sült krumplit esznek „vitaminnak”. Mi tehet egy szülő ilyenkor?

Mivel tudja, hogy a zöldség nem csak finom, de egészséges is, bevethet néhány trükköt – mint a gyerek nevelése során oly sokszor szokta.  Megteheti például, hogy a kicsiket magával viszi a zöldségeshez, piacra, ahol meg lehet nézegetni, milyen különleges, sokszor furcsa vagy akár mulatságos alakú és tarka zöldségféléket árulnak.  A kosárba kerülő terményekről pedig hazafelé kitalálhat meséket: hogy a hős sárgarépa lovag hogyan mentette meg a karfiol sárkány barlangjából a pirosarcú retek királylányokat. Otthon aztán a mesét folytatni lehet, levághatják együtt a karfiol hét fejét, megfőzhetik, a királylányokból meg a lovagból pedig Salátaországban finoman fűszerezett vacsora készülhet.   Az ekként „feldolgozott” mesét aztán a család együtt fogyaszthatja el – és itt van a következő fontos trükk. Ugyanis ha a gyerek azt látja, hogy a szülei gyakran és jóízűen esznek zöldségfélét, legyen az nyers, főtt, sült vagy épp püré formájában, ők is nagyobb örömmel fognak enni. Ha a családfő fintorog, hogy nincs „rendes” vacsora, amikor salátát tesznek elé, a kicsik sem fogják rávetni magukat a retek- és paradicsomkoktélra.

A sokféle feldolgozási forma is sikerre vezethet: attól még, hogy a paradicsomot kiskockákra vágva nem eszi meg a bölcsődés, attól még egészben vagy épp püré formájában megeheti, a sárgarépát nem eszi főzeléknek, de befalja kiskanállal, ha le van reszelve és egy csepp citrommal „megbolondítva”. Ez persze mind macera, kényelmesebb egy vajas zsömlét a gyerek elé tenni, de emlékezzünk vissza, a héthónapos baba minden felkínált falat ennivalójáért mennyit kellett pucolni, darabolni, főzni, pürésíteni, hogy aztán egy elegáns mozdulattal a partedlin landoljon az egész. A nagyobbak „bezöldségeléséért” is muszáj egy kicsit harcolni. A kutatások azt mutatják, akár tizenkétszer is érdemes egy-egy ízt megkóstoltatni egy gyerekkel, mielőtt teljesen lemondunk arról, hogy tovább kínálgassuk – tehát ne adjuk fel az első elutasítások után, hogy megszeresse a brokkolit.

Az is jól bevált módszer, hogy éhesen kell leültetni a csemetét a zöldségekkel megrakott tányér elé: ha kakaós csigát tízóraizik, nem feltétlenül fogja rávetni magát a spenótra, de ha reggeli óta csak egy kis almát evett, vonzóbbnak fogja találni a „nemszeretem” ételeket is.

Van egy elég sok nevelő által alkalmazott etetési „technika”, ami azonban egyáltalán nem eredményes, sőt, inkább még jobban megutálják tőle a gyerekek a vonzóvá tenni próbált zöldeket. Az alap a „Nem kapsz addig desszertet, míg nem eszed meg a főzeléket”; az óvodai rémtörténetes változat a sóskamaradékba beletálalt piskótakocka, illetve a light változat a „Ha szépen megeszed a finomfőzeléket, kapsz egy kocka csokit”. Ezek mindegyikében az a lényeg, hogy a zöldségevés valami leküzdendő akadály a finomság elérése útjában: lehet, hogy megeszi a megfegyelmezett gyerek, de megszeretni biztos nem fogja.

Márpedig a friss, tavaszi zöldség tényleg finom – a retekkirálylány megszerzéséért érdemes a szülők lustaságsárkányának és a gyerekek gyanakvássárkányának is levágni a fejeit.

Itt a tavasz, végre megjöttek a friss zöldségek: jó lenne, ha a gyerekek is lelkesen vetnék magukat a retekre, répára, karalábéra. Sajnos nem minden óvodás, kisiskolás rajong ezekért – azonban néhány ravasz fogással velük is megkedveltethetjük a vitamindús zöldeket.

Baba-mama receptötletek »

Szerző: Dr. Gács Zsófia

Kapcsolódó cikkek