Ez az, amit a tigrisek szeretnek: a D-vitamin

Az újszülöttek orvosi vizsgálatánál elhangzik ugyan a napi egy csepp D-vitamin tanácsa, azonban az első üveg kiürülése után a szülők gyakran elfeledkeznek róla. Pedig nagyon fontos, nem csak a babáknak.

A D-vitamin egy zsírban oldódó molekula, melynek előállítására a szervezet ideális körülmények között maga is elegendő mennyiségben képes. Csakhogy a kutatások azt mutatják, hogy a Föld lakosságának egyre nagyobb része nem él ilyen ideális körülmények között, így szervezete nem jut elegendő D-vitaminhoz.

A D-vitamin hiányának klasszikus tünettanát az iparosodás hozta meg: a rossz levegőjű zsúfolt angol városokban élő, nem megfelelően táplálkozó gyerekeken írták le először a csontok deformálódásával járó angolkórt. A megfelelő mennyiségű D-vitamin képződéséhez ugyanis megfelelő táplálkozásra és napfényre van szükség. A napsugarak hatására alakul át ugyanis a bőrben egy koleszterin-származék a vitamin egy ún. előalakjává. A „civilizált” életforma azonban legtöbbször nem enged elég időt és módot erre az átalakulásra: a napunk legnagyobb részét általában zárt helyen (házban, buszon, autóban) töltjük, ha pedig „véletlenül” ki is megyünk a napra, testünk nagy részét ruhával fedjük, a kimaradó bőrterületeket pedig napvédő krémmel „árnyékoljuk”.

A vitaminhiány legfeltűnőbben azoknál jelenik meg, ahol a csontrendszer fejlődése nagy erőkkel folyik: magzatkorban és csecsemő-kisgyermekkorban.  Ahhoz, hogy a kóros állapot kialakulása elkerülhető legyen, nagyon fontos, hogy mind a várandós, majd szoptatós nő, mind a baba megfelelő D-vitaminhoz jusson. A régi időkben csukamájolajjal vitték be a szervezetbe a „csonterőt”: ezt talán egyedül Micimackó barátja, Tigris szerette. Ma már maga a D-vitamin is hozzáférhető.

Újszülöttkortól kezdve napi 1cseppet kell a kicsiknek bevennie ebből az olajos gyógyszerből: azt szokták tanácsolni, hogy ne kiskanálra cseppentsék, mivel olyan kis mennyiségről van szó, hogy még a legalaposabb tigrisnyelv sem tudja jól lenyalogatni, inkább közvetlenül a baba szájába vagy szopizás előtt a mellbimbóra „adagolják”. A gyerekek 3 éves koráig jár ez az adag, de meggondolandó a következő évek téli hónapjaiban újra előkeresni a barna üvegcsét.

Sőt, a legújabb orvosi kutatások arra utalnak, hogy talán nem csak a babák napi rutinjához kellene, hogy hozzátartozzon a napi D-vitamin pótlás. Egyfelől ugyanis kiderült, hogy a felnőttek, idősebbek D-vitamin-ellátottsága is sokszor elégtelen. Másfelől egyre több betegség, kórállapot esetén bizonyosodik be, hogy kialakulásában szerepe lehet ennek a molekulának. Így például az immunrendszer megfelelő működésében vagy a cukoranyagcsere-szabályozásában vagy az idegrendszer feladatmegoldásaiban is fontos szerepet kap a D-vitamin, hiányában ezek a funkciók is károsodhatnak. Tehát idősebb korban nem feltétlenül a csonttörések gyógyulásának elősegítésére, hanem egyes daganat-fajták vagy épp a magas vérnyomás megelőzésére is érdemes gondolni, és szükség esetén pótolni a szervezetből hiányzó D-vitamint.

A klasszikus orvosi tudás szerint a D-vitaminnak a csontrendszer megfelelő fejlődésében van szerepe, azonban a legújabb kutatások arra utalnak, hogy sok más szervrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen molekuláról van szó.

Baba-mama receptötletek »

Szerző: dr. Gács Zsófia

Kapcsolódó cikkek