Allergizáló ételek

Sokan tanácsolják, hogy egyes ételeket semmiképp se adjunk a babáknak, mert allergiát okoznak – máskor viszont azt halljuk, hogy minél előbb adjunk bizonyos ételeket a babáknak, mert különben allergiát okoznak… Mi a megoldás? Tünetek és tanácsok.

A táplálékallergia már egészen korai életkorban megjelenhet, hiszen akár az anyatejen keresztül is bekerülhetnek azok a tápanyag-részecskék, amelyekre fokozott válaszkészséget mutat a kicsi. Később aztán ő maga kanalazza be szájába az egyes allergéneket. Azt, hogy egy allergiás reakció mikor alakul ki, nem lehet megjósolni és sokszor megmagyarázni sem: van, hogy az első találkozáskor, máskor hosszasan ehet valaki ezt vagy azt, majd egyszer csak allergiás reakciót mutat rá.

A leggyakoribb táplálékallergiát okozó élelmiszerek a tej, a gabonafélék, az aprómagvas gyümölcsök, a citrusfélék, a tojás, az olajos magvak, egyes tengeri halak – de zellerre, mustármagra vagy épp padlizsánra is lehet allergiásnak lenni. Ez azt jelenti, hogy a fenti anyagokra, akár feldolgozott formájukban is kórosan reagál a szervezet. Ennek a tünete igen változatos lehet: leggyakoribbak a bélrendszeri tünetek, ami hasfájástól, haspuffadástól hasmenésig vagy épp véres széklet ürítéséig sokféle lehet. Okozhatnak bőrtüneteket, kiütéseket, ödémát vagy akár ekcémaszerű elváltozást is.  De még a légúti panaszok sem ritkák, orrdugulás, köhögés hátterében is igazolódhat táplálék-allergia vagy akár az egész szervezetet érintő, súlyos állapot is kialakulhat.

A táplálékallergia megelőzésére egyfelől az elkerülést, másfelől a korai bevezetést szokták ajánlani… Ez nem könnyen érthető, és nem is mindig követhető tanácsokat jelent. Régebben ugyanis azt gondolták, hogy minél érettebb a kicsi bélfala illetve az immunrendszere, annál kevésbé kerülnek be az allergiát okozó anyagok a szervezetébe, annál kevésbé váltanak ki ilyen kóros reakciót. Így az volt a gyermekorvos tanácsa, hogy lisztes ételt lehetőleg minél későbbtől adjanak a picinek, epret pedig például akár csak három éves kor után.

A legfrissebb kutatások azonban arra utalnak, hogy a „lisztallergia” (glutén-érzékenység vagy cöliákia) inkább úgy előzhető meg, ha viszonylag korán, anyatejes táplálás mellett kezdenek el a babák gabonaféléket enni. Az eperről is azt mondják mostanában, hogy akár már egy éves kor előtt meg lehet vele kínálni az érdeklődő apróságokat.

Ennek megfelelően az újabb és újabb kutatási és tapasztalati ismeretek alapján időről időre megváltozik a hozzátáplálás menete, az az időrendi táblázat, aminek alapján az anyatejes vagy tápszeres táplálás mellé be lehet/kell vezetni az új tápanyagokat. Ez a változás akár egy családban a két gyerek születése között is történhet, mindig érdemes újra meg újra kikérdezni a védőnőt, gyerekorvost, hogy épp milyen ennivalót ajánl a picinek.

A változó menükre sokan reagálnak úgy, hogy „ha mi jól felnőttünk feles tejen, rizsnyákon, kiflivégen, akkor ezeknek a gyerekeknek is pont jó lesz az a koszt” – ez azonban nem helyes gondolatmenet. Nem csak a táplálékok változnak, de a gyerekeket érő egyéb külső, adott esetben allergizáló hatások, sőt, a gyerekek maguk is – és legfőképp az egyes betegségekről való tudásunk gazdagodik.

A táplálékallergia diagnózisát nem mindig könnyű felállítani – és körültekintőnek is kell lenni, hiszen egyszerre mindig többféle hatás éri a picit és maga a betegség is sokféle tünetet mutathat. Azonban ha egyértelmű a kórisme, nagyon szigorúan kell venni a diétát, a készételek összetevőit is mindig ki kell bogarászni, mert súlyos tünetek alakulhatnak ki – és ezek nem is feltétlenül derülnek ki azonnal.

A táplálékallergia minden életkorban megjelenhet. Gyakran megváltoznak azok a tanácsok, amelyek a táplálékallergia megelőzését szolgálják, így érdemes minden esetben kikérni szakember tanácsát az egyes ételalkotók bevezetésének időpontját illetően.
Szerző: dr. Gács Zsófia

Kapcsolódó cikkek