A méz mindent gyógyít?!

Jóformán minden ősi kultúra ismeri a mézet és használja gyógyító tulajdonságait is. A mi nagyanyáink is esküsznek áldásos hatására, mondván, hogy napi egy kanál méz minden betegséget távol tart… És ebben sok szempontból igazuk is van.

A mézben ugyanis rengetegféle vitamin, ásványi anyag és értékes szerves sav található, enzimtartalma pedig szintén hozzájárul ahhoz, hogy a baktériumokkal szemben eséllyel vegye fel a versenyt. Így véd a baktériumfertőzésekkel szemben, tudományos vizsgálatokkal is megerősített módon csillapítja a felső légúti hurutokhoz kapcsolódó köhögést. A bőr sebeire, fertőzéseire helyileg alkalmazva is kiváló a hatása, sőt, valószínűleg a daganatsejtek osztódását is gátolja.

Mindezek alapján mondhatnánk, hogy tényleg mindenki egyen éjjel-nappal mézet, hiszen ez az egészség záloga.

Ez azonban nem egészen van így…

A méz és mindenféle méhészeti termék komoly allergia-forrásként ismert, súlyos vérnyomás-eséssel járó allergiás sokkot is tapasztaltak – az egyébként szintén nagyon egészséges – méhpempő fogyasztását követően. A méz ráadásul cukortartalma révén nem kevésbé rémisztő energiaforrás, mint a kristálycukor. Aztán a fogakat is éppen úgy rontja: kutatások kapcsolatot találtak az óvodások mézevési szokásai és a fogszuvasodásuk között.

A mézben előfordulhatnak aztán más összetevők is: a méz ugyanis a méhek gyűjtögetésének eredménye, márpedig nem feltétlenül csak a legegészségesebb táplálékhoz jutnak ők se hozzá. Tavaly ősszel az elzászi méhek például elkezdtek színes, kék, zöld mézet termelni: mint kiderült, a Mars gyár által fenntartott bioüzem környékén hozzájutottak az M&M’s cukorkák színét adó festékekhez – amit aztán feldolgozva belekevertek a mézbe. Erről gondolhatnánk, hogy ha az édességen nem árt, akkor a mézben sem fog – de sejthetjük, hogy nem mindig ilyen feltűnő és nem is mindig ilyen ártalmatlan a hozzákeveredő „adalékanyag”.

Ilyen lehet például a Clostridium botulinum nevű baktérium spórája, amely jó hosszan épen marad a mézben. Ebből a magból kisbabák kevésbé „felkészült”bélrendszerében aztán kinőhetnek a baktériumok, amelyek egy igen veszélyes mérget termelnek. A botulinum toxin ugyanis a szépségiparban igen előnyös módon lazítja el a mimikai izmokat, de a keringésbe kerülve súlyos állapotot hozhat létre.

Jelen lehet aztán a mézben kimutatható mennyiségben mindenféle nehézfém, koffein, nikotin, a növénytermesztés adalékaként rovarirtó, permetező szerek – amelyekre biztos nem gondolunk, amikor áldásos hatásaira számítva megesszük minden nap azt a kanálnyit…

Így babáknak semmiképp nem szabad mézet adni, és a nagyobbak is csak meggondolással nyalogassák.

A méznek az évezredes tapasztalatok mellett tudományosan is bizonyított sok előnyös tulajdonsága, azonban a természetes környezet megváltozása a mézek minőségét is befolyásolja.

Baba-mama receptötletek »

Szerző: dr. Gács Zsófia

Kapcsolódó cikkek